Elkészítés: Főzzük meg a káposztát sós vízben, kb. 5 percig. Kevés olajon pirítsuk meg a hagymát és a fokhagymát, majd tegyük bele a paprikát is. A töltelékhez keverjük össze a rizst a darált hússal, tegyük hozzá a tojást, a hagymából készített pörkölt alapot, majd ízesítsük sóval és borssal. Formázzunk kisebb gombócokat a töltelékből, majd göngyöljük be a káposzta levelekbe őket. Tegyük az elkészült töltött káposztákat egy nagy fazékba. Előtte béleljük ki a fezkat káposztacsíkokkal, erre rakjuk a káposztákat, közéjük pedig az oldalas darabokat. Locsoljuk meg paradicsompürével és szórjuk is meg felvágott paradicsommal. Szabolcsi lucskos káposzta recent article. Öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje az egészet. Főzzük lassú tűzön addig, ameddig az oldalas meg nem puhul. Tálalhatjuk kenyérrel és tejföllel.
Ehhez mutatunk több mint száz bevált receptet!
Sajnos, nem található a keresési feltételnek megfelelő tartalom. Próbáljuk meg újra, más kifejezésekkel. Keresés:
3. tétel Nagy földrajzi felfedezések okai, következményei -nagy földrajzi felfedezések a ázad végéig tartanak -átmenet a feudalizmusból az újkorba -megjelennek a kapitalista mozgalmak Az új világ, az új kontinensek felfedezése: Ø Amerika, Afrika, később Ausztrália · Levantei kereskedelem – török elfoglalta, ez megnehezítette a karavánok mozgását (vám) új tengeri útvonalak keresése (Kína, India felé) arany – fizetőeszköz § több 100 év után Európában aranyéhség § kimerültek a bányák (Magyaro. és Cseho. Történelem - letölthető jegyzetek. ) új típus: háromárbocos hajó – alkalmas az óceáni hajózásra (Karavella) csillagászati ismeretek, navigációs újítások § iránytű, tájoló § Copernicus-féle földgömb, Napközpontú világkép § térképek megjelenése – arányosak, vetületek alapján kicsinyítés portugáloknál első tengerészeti iskolák Ø spanyolok és portugálok először keletre indulnak – Jó Reménység foka Ø Diaz – Afrikát körbehajózza 1487. Ø Vasco de Gama – Indiába ér Afrikát megkerülve 1489. (régi atlasz 39. o) Ø Kolombusz Kristóf Ny felé indul Indiába akart elérni – 1474.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a következő fogalmakat: reneszánsz és humanizmus, céh és manufaktúra, Levante és Hanza, középkori tudomány és világkép Ebből a tanegységből megismered az Európán kívüli világ felfedezésének folyamatát. Felismerheted, hogy a múlt e folyamata mennyire befolyásolta napjaink viszonyait. Piacon járva, közértben vásárolva vajon eszedbe jut-e, hogy a kínálat egy része Európától távoli vidékekről származik? Paradicsom, paprika, burgonya, kukorica, pulyka, kávé, csokoládé – életünk mindennapjait meghatározó dolgok. A nagy földrajzi felfedezések okai, története, következményei | doksi.net. Gondoltad volna, hogy mindezek évszázadokkal ezelőtti események következtében kerültek Európába és más földrészekre, s lettek fokozatosan életünk nélkülözhetetlen részévé? Vajon mi indította a hajósokat a kockázatos utakra, az ismeretlen felkutatására? Gondolj bele, a középkorban ismert világ meglehetősen kicsi volt. Csak a Földközi-tenger partvidékét foglalta magában, míg a Távol-Kelet csupán néhány kereskedő elbeszélése volt, amennyire a levantei útvonal alapján megismerhették.
Az őslakosság a háborúk, kényszermunkák és a betegségek miatt szörnyű veszteségeket szenvedett. Az emberveszteségek a kieső munkaerő pótlására kezdték el a gyarmatosítók a fekete rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából. A nagy földrajzi felfedezések és következményei « Érettségi tételek. Kolumbusz felfedezése révén a spanyolok egy csapásra behozták a portugálok évszázados előnyét, ami feszültségeket okozott a két ország viszonyában. Az ellentéteket az 1494-ben a pápa által szentesített tordesillasi szerződés simította el, amely lényegében kettéosztotta a világot a spanyolok és a portugálok között. Kolumbusz sikerei meggyorsították az Afrika megkerülésével Indiába vezető út végleges felfedezését. Vasco da Gama 1498-ban elérte az Indiai partokat, ahonnan fűszerekkel, kincsekkel megrakodva tért haza. A világkereskedelem számára ezzel az utazással új korszak kezdődött.
Új hajótípust fejlesztettek ki, a caravellát (több árbócos, magas építményű, hátsókormányos, 200-500tonnás hajó), és az iránytű is segítette a tájékozódást. Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg. Tengerész Henrik→ tengerésziskolát alapított. A portugál hajósok Afrika körülhajózásával elérték Indiát. Diaz Bertalan (1471) – Jóreménység – foka, Vasco da Gamma (1498) – India nyugati partjait érte el. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek. A felfedezések második hulláma a spanyol felfedezők nevéhez fűződik. Kasztíliai Izabella és Ferdinánd aragóniai trónörökös házasságával (1379) a két legnagyobb pireneusi állam egyesült. A spanyol uralkodópár bízta meg Kolombusz Kristófot, hogy nyugatnak indulva rövidebb úton jusson el Indiába. Kolombusz Kristóf 1492. augusztus 3-án indult el három hajóval Palosz kikötőjéből (Nina. Pinta, Santa Maria) és október 12–én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van.
A pénzszegény Európába megindult a nemesfémek áradata. Amerika igazi kincsei mégis a növények voltak: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, gyapot. Amerikából származik a kinin, a malária ellenszere, a kaucsuk, a kakaó és a vanília is. Az őslakók, az indiánok, kényszermunkát végeztek. Amikor erre gyengének bizonyultak, Afrikából néger rabszolgákat hoztak be. → rabszolgakereskedelem megindulása A felfedezések eredménye: a XVI. század közepétől rohamosan emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai, főleg a gabonaárak. Megindult az egységes világpiac kialakulása.. A világkereskedelem központja Nyugat – Európa lett, ahol kialakult egy virágzó háromszög kereskedelem: 1: cukornád, gyapot, dohány, kakaó, indigó, paprika, paradicsom, kukorica, burgonya 2: szeszesital, textília, fegyverek, egyéb fém termékek Fellendült a keleti kereskedelem is. A 16. században kialakuló világpiac pénzügyi központja előbb a németalföldi Antwerpen, majd Amszterdam, a 17. századtól pedig London lett.
Mindkét ország uralkodói fő vállalkozóként támogatták a felfedezéseket. Mindkét ország rendelkezett az Atlanti-óceánra nyíló kikötőkkel, ahonnan a széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva könnyű volt nyugati és délnyugati irányban kihajózni és visszatérni. A felfedező utak összefonódtak az újonnan megismert területek kifosztásával és gyarmatosításával. Az ázsiai kikötőkbe Afrika megkerülésével érkező portugálok kisajátították az Indiai-óceán fő hajózási útvonalait. Hajóhaduk védelmében kereskedelmi telepeket és támaszpontokat létesítettek. A tengeri kereskedelem fölötti uralom így is óriási haszonhoz juttatta a portugálokat. Közép- és Dél-Amerika – a mai Brazília kivételével – a spanyol hódítóknak jutott. A spanyol betörés jelentős spanyol népesség betelepülésével társult. A közvetlen kifosztás időszaka után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot. A kényszermunka különböző formáira alapozták az ültetvényes gazdálkodást és a bányák művelését. Miközben az érintett területeket a spanyolok gyarmattá szervezték, szétzúzták Közép- és Dél-Amerika korábbi társadalmi szerkezetét.