- Biz azt szegényt magához vette az Úr - szólt az anyja megtörve. - Ugyan nem mondhatnák meg, hogyan lett eltemetve? Milyen ruhában? - Piros lajbit varrt neki a szabó, hirtelen ahogy lehetett, és a kék pántlikás új pörge kalapját is vele temettük szegénykével. Éppúgy, mint a nagyanyja látta a processzióban. Csodálkozva néztünk össze a tanítómmal, aki bosszankodva dünnyögte aztán az úton, ahogy ő szokta magyarázólag: - Egészen megzavar ez a dolog! De lássuk csak, mi következik belőle? Az, hogy a vén Ágnes csakugyan nem tudhatta az öltözetet. Tehát az efféle víziókban van valami rendkívüli is, ami igaz. És még mi következik? Az, hogy mikor Gyurit ott látta, ott volt, minélfogva ha ott látta a zsidó Mózest is, az is ott volt. S mindezekből mi következik? Az, hogy a zsidók mindenüvé bejutnak, még a mennyországba is. Szomorú, de igaz. 5. Reddit találkozó : hungary. No, és mire tanít ez bennünket? Arra, hogy már a mennyország se valami különös előkelő hely, s arra, hogy tehát legjobb otthon lenni a saját édes hazánkban. Mert itt már tudjuk, hogy állunk.
Íme a közös döntéseink: A FOST-ok innentől véglegesen tiltva vannak. (Lesz később egy "de", szóval előbb olvassátok végig kérlek. ) A HUMOR-t visszaengedtük. (HUMOR-nak minősül, ami vicces/komolytalan, de nem tartalmaz magában visszatérő poént, meme-t, fost-ot. ) Az új headeren hamarosan elkezdünk dolgozni Az oldalsávon fogunk dolgozni, mert azt a visszajelzést kaptuk, hogy nem elég összeszedett. Ezeket a csodás képeket azért teszem ide, hogy legyen valami jó is a szombati munkanapban : HunNews. És itt jön a fentebb említett: De, a szombati napot FOST-napnak nyilvánítjuk, így ez nap lehet majd FOST-okat beküldeni. Hogy ezt megathreadként csináljuk még vagy csak szimplán lehet beküldeni őket, ezt majd még el kéne dönteni, kommentben kérlek mondjátok el a véleményetek. Ezen kívül ha van igény, a FostTalicska heti top posztjait aznap kitűzzük átlinkeléssel (ha épp nincs két fontos kitűzött poszt (az a limit), ami reméljük nem lesz). És ha a megathreades módszer mellett döntünk, akár ez a poszt lehetne az. Mivel életteli kis közösség alakult ki rajta, így úgy döntöttük megtartjuk. Még pár új flairszín behozásán gondolkodunk, hogy ezzel is lehessen a posztokat színesíteni.
Gyorsan beszívott. Ez ment olyan 10 percig, amikor kijött a feleségem, hogy mindjárt kész a kaja, mit csinálok. Sokszor megfigyeltem már, hogy a függőségemmel a hazugság is midig megjelenik. Kapásból bemondtam valami gyenge kamút, meg, hogy nem vagyok éhes egyen egyedül. Szerintem valamit érzet, mert közel jött ránézett a monitorra, hogy mi a helyzet, de idejében sikerült átlépnem az ilyenkor szokásosan megnyitott kamu lapra. A lebukást tehát megúsztam, gépből kijelentkezés és mentem enni. A durva az az érzés ami az agyamban volt közben. Teljesen máshol jártam, agyi köd ismét leereszkedett. Csodás szombati napot kepek. Éreztem, hogy totál magamba zuhantam, nem volt kedvem semmihez. Ebéd után folyamatosan követelte az agyam a befejezést. Végül is sikerült megállnom, hogy folytassam a dolgot, a hétvégén nem ültem többet a gép elé. Rohadtul voltam. Egész vasárnap nem találtam magam. A mai nappal vagyok kicsit jobban. Folytatom a küzdelmet.
Az ember kincs után sovárog S ha intnek a csábos sugárok: Megjárja a mély tenger ágyát, És fúr sötét hegyekbe' bányát. E bérc igen dúsan fizette, Hogy élve benne eltemette Magát a bányász; s merre vágott, Elé ezüst s arany sugárzott, És szombaton, déltől napestig Dolgozhatott saját kezére; Szorgalma addig amit ásott: Az lőn egy héti munka-bére. Épen kondult a dél harangja, - A bérceken széttörve hangja; - S a hét utolsó napja lévén, Moraj támadt a bánya mélyén. Csodás szombati napot gif. Szerencse föl! harsogva zengett; A bérc repedt, a szikla rengett Erős karok sulyos csapásán, Forogván bennök tompa csákány. A munka folyt nagy szenvedéllyel, A kincs sovár, lázas dühével; S a dúlást gyakran abba hagyván. Civódtak hitvány ércdarabkán. De aki ül kincsén sötéten, Harag gyult a szellem szemében; S megútálván e kapzsi népet, Barlangja ajtaján kilépett. S kiket kincsén kapkodni látott; Nagy boszúsan köztök megállott; S hogy ellenségit elveszítné: Hatalmas karját szétfeszíté... Az érc fenn estimára kondúlt, Midőn a bányaőr kiindúlt, S imádkozni egy Miatyánkot, A bánya torkánál megállott, Azonban rémület fogá el, Észrevévén, hogy nádpálcája, - Mit megtámaszta a torokban - Görbülni kezd abroncs módjára.
Megszűnt a párbeszéd. Ezernyi kérdés fut át az agyadon. Vajon bennem van a hiba? Én nem látom jól? Valóban ennyi ember téved? Gondolkozol, egészen addig amíg minden emberi méltóságot is elveszted. Hihetetlenül nehéz ez a hétfő, pedig még csak 8 óra, és pontosan tudod, hogy a nap kétharmada még hátra. A busz megáll, mert narancssárgára váltott a lámpa, de valahogy nem vált tovább. 12másodperce csak narancssárgán világít, majd eltelik még 4 másodperc, de semmi sem változik olyan lassú, nehézkes és szürke. Szinte félsz más emberekre nézni. Félsz, hogy hogyan néznek rád. Félsz, hogy az arcodon lévő legkisebb hibát is meglátják. Védtelennek érzed magad, pedig ott van melletted másfél milliónyi ember, de ez az embertömeg mára már semmit sem jelent. A sofőr éppen a rádiót hallgatja; " Április 4-én a Felszabadítás napján csodás napra ébredt amagyar nemzet. Ady Endre: Jártam már Délen : hungarianliterature. A háborút megnyertük a nyugati országokkal szemben. Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik" Az elmédet marcangoló döbbenet csupán egy mosolyt enged.
Felülről fúj az őszi szél Műfaj magyar népdal Stílus régi Hangfaj bőkvartos dór A kotta hangneme D dór Sorok A B B v C Hangterjedelem 5–8 1–7 1–7 1–6 Kadencia 5 (1) 5 [1] Szótagszám 8 8 8 8 Előadásmód Tempo giusto Előadási tempó 82 A gyűjtés adatai Gyűjtő Kodály Zoltán A gyűjtés helye Nagykálló A gyűjtés ideje 1928 (Vár)megye Szabolcs megye Kiemelt források Kodály–Vargyas 256 Népdaltípus 1950 A Felülről fúj az őszi szél lassú csárdás, a kállai kettősként ismert zenés/táncos történet első dala. Kodály Zoltán gyűjtötte 1928-ban a Szabolcs megyei Nagykállón, és Rábai Miklóssal dolgozta fel táncos zenekari és énekkari művé 1950-ben Kállai kettős címmel. Kodály Zoltán: Kállai kettős (Editio Musica) - antikvarium.hu. A mű első dala két szerelmes civakodásáról és kibéküléséről szól. Feldolgozások: Szerző Mire Mű Előadás Kodály Zoltán vegyeskar, zenekar Kállai kettős, 1. dal [2] Presser Gábor zenekar [3] Máriássy István zongora vagy ének és gitár Elindultam szép hazámból, 20. kotta Kotta és dallam [ szerkesztés] Felülről fúj az őszi szél, zörög a fán a falevél.
A világhírű Kállai Kettős, Nagykálló XVII. században megalkotott és négyszáz éven át megtartott, mindmáig élő, énekelt-táncolt hagyománya, múltunk egyik gyöngyszeme. Három kísérődallama az egyetlen fennmaradt hagyományos magyar népdalcsokor. Tánca is különleges: a magyar nyelvterület kevés dramatikus táncainak egyike, mely a civakodó, majd kibékülő és együtt mulató szerelmesek történetét meséli el a tánc nyelvén. Hiteles források szerint a Kállai Kettőst 1670 körül Kelet-Magyarországon és Erdélyben, mint kállói táncot ismerték. Kállai kettős – Filharmonikusok. Zenei kíséretét ekkor a Felülről fúj az őszi szél (eredeti szövegében: Mikor felülről fúj a szél) és a Kincsem komámasszony kezdetű dalok alkották. 1924-ig párosan járták, azóta csoportos táncként él tovább. Amikor 1921-ben Kodály Zoltán érdeklődött a tánc iránt, nem tudták megmutatni a zeneszerzőnek, ezért Nagykálló másik nevezetes muzsikáját: a Szól a kakas már-t rögzítette. De amikor 1926. november 7-én újra eljött Nagykállóba lejegyezte, majd 1928 nyarán fonográfra rögzítette a Kállai Kettős dallamait.
Kodály Zoltán: Kállai kettős Cantus Catholici - énekeskönyv A dzsessz - A néger népzene dallamvilágából A kaposi kanális (népdal) és Dohnányi: Ruralia Hungarica-ja A rondó forma Dohnányi művében (Ruralia Hungarica) A verbunk - Bihari János: Magyar tánc A Vidrócki (ballada) - Kodály Zoltán: Mátrai képek (kórusmű) Angoli Borbála... (népdal) Angoli Borbála - Bartók Béla: Magyar parasztdalok (részlet) Arra gyere, amerre én... (népdal) Erre gyere - Bartók Béla: Magyar parasztdalok Bartók Béla: Magyar képek I. Este a székelyeknél Sz. Mozaik digitális oktatás és tanulás. 39. No. 5.
vasárnap, 2010. december 19. 11:42 A kállai kettős igaz története A szájhagyomány úgy tartja, hogy a kállai kettősben szereplő váltogatott lépések, azok arra utalnak, hogy valamikor ott egy rab váltogatta a lábát, hiszen olyan fájdalmas volt a tüskés deszkán állni, hogy nem bírta mind a két lábával, hanem egyik lábát mindig pihentette. Nagykálló, Szabolcs vármegye hajdani központja, Nyíregyházától alig 14 kilométerre délkeletre fekszik. Fő terén áll a nagyon szépen rendbe hozott, barokk sárgára festett egykori megyeháza, ami ma kórház. Híres ez az egykori megyeháza, főleg börtöne, mert a hagyomány úgy tartja, hogy itt, a pincében született a híres kállai kettős tánc. Harsányi Gézáné nagykállói helytörténész eleveníti föl a legendát. – Van a börtönnek egy része, ahol vallatták régen az arra rászolgált bűnözőket. Ennek a pincének az aljában gerendák voltak lerakva méghozzá olyan gerendák, amelyeket fatüskékkel raktak tele. Egyetlenegy maradt meg, az enyészet a többit elpusztította. Nos, a szájhagyomány úgy tartja, hogy a kállai kettősben szereplő váltogatott lépések, azok arra utalnak, hogy valamikor ott egy rab váltogatta a lábát, hiszen olyan fájdalmas volt a tüskés deszkán állni, hogy nem bírta mind a két lábával, hanem egyik lábát mindig pihentette.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben
Így civakodnak, veszekednek. Később folytatódik ez kötözködéssel. A fiú mondja, hogy se kötője, se szoknyája, mégis fölvág a lány. A lány is visszanyelvel, de a végén csak kibékülnek, és a dal végére már teljes a szerelem, a békesség és a harmónia. A következő két dalban már a mulatozás, a vidám együttlét hangjai szólalnak meg. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Zengő csudaerdő: Kóruskönyv a huszadik századi magyar művekből. Vegyeskarok. Válogatás. Válogatták a KÓTA Művészeti Tanácsának tagjai. (hely nélkül): Atheneum Kiadó. 2000. 76. o. Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre –Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963 330 478 4 530–537. kotta További információk [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap