A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet 1991-ben lett védetté nyilvánítva, területe 8232, 3 hektár, melyből 499 ha fokozottan védett. A Tájvédelmi Körzet a Dunántúli-dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. Boronka múltja A területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet – Wikipédia. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította Tájvédelmi Körzet természeti érrtékeinek fennmaradásában is közrejátszott, hogy a németek 1944-ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956-ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek. Az erdőben ismét éledeznek a hajdani puszták; Cserfekvés, Virágospuszta, Szőkepuszta, Háromház, Kopárpuszta, Kakpuszta. A TK növényvilága A Tájvédelmi Körzet Dél-Dunántúl Flóravidékén, közelebbről Belső-Somogy flórajárásának homokvidékén terül el. Domborzati viszonyai alapján csaknem sík vidék, növényvilága mégis rendkívüli változatosságot mutat.
(Lepidoptera) 241 Tóth Sándor: Vegyes kétszárnyú (Diptera) adatok a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet faunájához 273 Tóth Sándor: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet zengőlégy faunája (Diptera: Syrphidae) 289 Szinetár Csaba: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet pókfaunája (Araneae) 331 Majer József: Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet zoológiai felmérése (gerinces fauna) 1990-1991.. 347 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság | Természetvédelem. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Oldalmenü a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet bővítéséről 2008. 05. 16. 1. § Védetté nyilvánítom és a 9/1991. (IV. 26. ) KTM rendelettel létesített Boronka-melléki Tájvédelmi Körzethez csatolom a Marcali 0346, Nagybajom 0272, 0278, 0282/1, 0282/a, 0282/c, 0284, 0288, 0289, 0295/3, 0299/7, 0301, 0303–0306, 0308, 0313/1, 0316/1, 0875/6, 0876, 0878, 0421–0423 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú összesen 399, 5 hektár kiterjedésű területet. 2. § A védetté nyilvánítás célja és indoka a jellegzetes belső-somogyi erdős táj élővilágának megőrzése, a veszélyeztetett, valamint a vándorló fajok zavartalan életfeltételeinek, a populációk természetes kapcsolatrendszerének megóvása, a víz és más környezeti elemek tisztaságának megőrzése, eutrofizációjának megakadályozása, az élőhelynek megfelelő talajvízszint, illetve vízellátottság biztosítása. Virágzik a mérgező "cudarvér" | Sokszínű vidék. 3. § 1 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
A Tájvédelmi Körzet bükkállományai mészmentes homok alapkőzeten s barna erdőtalajon alakultak ki. A 600-800 m tengerszint feletti magasság között zonális szubmontán bükkösök, Belső-Somogy homokvidékén leereszkednek 120 m-ig is. A jelenség oka, hogy Belső-Somogy nyugati részén a homoktakaró jelentősen elvékonyodik, ún. "lepelhomok"-ot képez, alatta pedig löszös, agyagos vízzáró réteg található, mely igen kedvező vízgazdálkodási viszonyokat biztosít. A bükkösökből ez idáig 15 védett növényfajt került elő, de még a védett fajoknál is nagyobb természeti értéket képvisel e homoki bükkös társulás, mely egy régebbi flóra- és vegetációtörténeti kor emlékének tekinthető. Az állatvilág A nedves környezetben az élőhelyek nagyszámú kétéltűnek és hüllőnek biztosítják a létfeltételeket. A kétéltűek közül (mind a 15 hazai fajuk védett) 12 faj figyelhető meg a területen, többek között az éjszaka mozgó barna ásóbéka és a hosszúlábú mocsári béka melynek hímjei a nászidőben kék színűvé válnak. Sekélyebb vizekben gyakori, de tavasszal tócsákban is él a pettyes gőte.
A verseny résztvevői kb. 10:00 óra és 14:00 óra között haladtak át a kerékpáros táv 59 kilométerpontján. Természetesen: Nagybajom! Nagybajom, Somogy megye közepén, Belső-Somogy szívében, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet déli kapujában fekszik. Hazánk gólyás településének környezetében érintetlen, nagy kiterjedésű, vadban gazdag erdők, halban bővelkedő tavak találhatók. A több évszázados múltra visszatekintő település lakói számára fontosak a természeti és a közösségi értékek. A régi falut és annak környező pusztáit az elmúlt évtizedek várossá alakították, amelyben mindenki igyekszik megtalálni a maga helyét és szerepét. Kisvárosunk vezetésével szeretnénk megragadni minden lehetőséget, ami előre viszi a fejlődésünket. A fejlesztések mellett a közösségek, a fiatalok támogatása és az egyének felzárkóztatása a legfontosabb. A 21. században olyan új utakat kell találnunk, amelyek a jövőbe tekintenek: innováció és nyitottság. Bár Nagybajomnak országos hírű természeti értékei, történelmi emlékhelyei nincsenek, de az idők során azért maradhatott fenn a település, mert mindig természetesen reagált az adott kor kihívásaira.