Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez fel kell elevenítened a középkorról és annak irodalmáról eddig tanult ismereteidet: vallásos és világi témájú műveket, a kor általános jellemzőit. Az epika, a líra és a dráma műneméről megszerzett tudásodat is segítségül hívjuk. Ebből a tanegységből megismered a középkor nagy összegzőjének tartott Dante Alighieri életét és fő művét, az Isteni színjátékot. Ennek segítségével megismered a középkori ember evilágról és túlvilágról vallott nézeteit, világszemléletét. Készülj az érettségire Moolával!!!!!! - Dante Isteni színjáték. Olyan új fogalmakkal találkozol majd, mint az emberiségköltemény és a tercina. Gondoltad volna, hogy majd 1000 év szellemiségét, evilági és túlvilági létről vallott nézeteit egyetlen műben összegezni lehet? Ráadásul még izgalmasan is? Nos, létezik ilyen mű. Dante Isteni színjátékában főhősünk a Pokol mélységes bugyrait is bejárja, kalandok sokaságán megy keresztül céljának eléréséig. Végül megtalálja szerelmét, aki a Paradicsomba vezeti őt.
Dante 9 évesen pillantotta meg a 8 éves Beatricét harminchármas szám: mindhárom szerkezeti egység (Pokol, Purgatórium, Paradicsom) 33 énekre tagolódik Krisztust 33 évesen feszítették keresztre (krisztusi kor) Motívumok: utazás – az élet bejárása, az élet teljességének átélése túlvilág: Gilgames – élet füve; Odüsszeia – haza akar menni; a lelkek ismerik a múltat és a jövőt; Isteni színjáték – az igaz utat akarja megtalálni Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Bejegyzés navigáció
Az Isteni színjáték elemzése – alapszituáció, beszédhelyzet, költői eszközök Főszereplő: a mű hőse az eltévedt ember. Az emberélet útjának felén jár, azaz 35 éves, és eltévedt az élet " nagy sötétlő erdejében ". Alapszituáció: az első ének írja le, mely egyben előre is utal a mű egészének lényegére (az első 9 sor összegzi az Isteni színjáték tartalmának lényegét). Az élet erdeje egy sűrű, kusza vadon. Hősünk azért téved el benne, mert elhagyta Beatricét, a tökéletességet. Amíg a lány élt, addig őt követve megmaradt a helyes úton, de miután meghalt, letért arról. Fel szeretne jutni az erény dombjára, de három allegorikus vadállat útját állja. Sulinet Tudásbázis. Halott szerelmese, a mennyben élő Beatrice úgy látja, Dante olyan mélyre süllyedt, hogy csak akkor van esélye az üdvösségre, ha megmutatja neki a túlvilágot. Ezért leszáll az égből a Pokol tornácára és megéri a nagy római költőt, Vergiliust (akit a középkorban már-már szentként tiszteltek), hogy segítsen az utat tévesztett léleknek. Vergilius fogja kalauzolni a mű főhősét a Pokolban és a Purgatóriumban, de ő csak a földi Paradicsomig kísérheti el (az égi Paradicsomba nem léphet be, mivel a kereszténység előtt született).
A Pokolban és a Purgatóriumban az ókori nagy költő, Vergilius lesz kísérője. A Paradicsom világában gyermekkori nagy szerelme, Beatrice kalauzolja őt. Tapasztalatait, megtisztulásának folyamatát E/1-ben meséli el. A megtisztulás és üdvözülés első állomása a Pokol. A földi bűnök itt nyerik el büntetésüket, így az evilági erkölcsi rend helyreállítását szolgálja. Kínnal teli, bűzös, sötét helyként jellemzi. A Pokol felirata is ezt jelzi: "Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába, / én rajtam át oda, hol nincs vigasság, / rajtam a kárhozott nép városába". A feliratot így zárja: " Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! " A Pokol 9 körből áll. A bűnök nem egyformák, így a büntetés sem lehet az. A Pokol legmélyebb bugyraiban a csalók és árulók bűnhődnek. A legenyhébb büntetést a közönyösök és kereszteletlenek a Pokol kapujánál és tornácán kapják. Kikkel is találkozik pokolbéli útja során főhősünk? Megismeri a szerelem bűnöseit. Paolo és Francesca történetén keresztül látjuk, hogyan vélekedik a házasságtörésről.
A hegy a földi dolgokról való lemondást és egy magasabb lelkiállapot elérését jelképezi (később Petrarcánál is fontos szerepet kap egy hegy, a Mont Ventoux megmászása). Danténál a Pokol első énekében a hegyallegóriához kapcsolható a Purgatórium képzete is, tehát a hegy a bűnös lélek számára a megtisztulást jelenti és megadja az üdvözülés lehetőségét. 2. ellentétpárként megjelenő allegóriák: sötétség-fényesség – általában és Danténál is kiegészítő jelképként kapcsolódik a fenti topográfiai allegóriákhoz: a sötétség az erdő és a völgy, a fény a hegy képéhez társul. A sötétség-fényesség allegóriák jelentését további ellentétpárokkal lehet megadni: káosz-rend, tudatlanság-megvilágosodás, halál-élet, gonosz-jó, kárhozat-üdvözülés, reménytelenség-remény. 3. az isteni jelenlét allegóriái: csillag a tiszta éjszakai égbolton – remény jelképe, az isteni jelenlét kifejezője (" a hegyre néztem s láttam, hogy gerince / már a csillag fényébe öltözött "). világosság – az isteni útmutatás, a gondviselés jelképe ("hajnal aranyozta a világot / s feljött a nap").
Francesca maga meséli el tragikus végű szerelmüket. Férje fivérével, Paoloval együtt szerelmi lángra lobbantak egymás iránt. A férj bosszút állt rajtuk, s mindkettőjüket megölte. Ő a testvérgyilkosok poklában van jelenleg. Francesca ajkáról háromszor jajdul fel a szerelem szó, hiszen ez volt csupán a bűnük. A költőt meghatotta a szerelmesek sorsa, együttérzett velük, hiszen maga is érezte a szerelem gyötrő kínjait. A Pokol lakói tisztában vannak bűneik súlyosságával, egy részük szégyenkezik, átkozza ostobaságát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén viselik sorsukat, s a Pokolban sem adják fel gőgjüket. Dante a teológus tudásának mércéjével rangsorolja a bűnöket és szabja ki az érte járó szenvedéseket. Rend és hierarchia uralkodik a Pokolban is. 14 fokozata van például a csalásnak. A bűnösök a következő öt nagy csoportra oszthatók: mértéktelenek, eretnekek, erőszakosok, csalók és árulók. A Pokol tornácán találkozik a kereszteletlenekkel, Vergiliussal, Homérosszal, Horatiusszal, Ovidiusszal és Lucanusszal.