Bejelentkezés Fórum Habilitációs előadások Személyi adatlap Nyomtatási kép Az adatok hitelességéről nyilatkozott: 2021. VIII. 21. Elérhetőségek drótpostacím khzs telefonszám +36 1 411-6500 Fokozat, cím tudományos fokozat, cím PhD fokozat megszerzésének éve 2011 fokozat tudományága történelemtudományok fokozatot kiadó intézmény neve Eötvös Loránd Tudományegyetem Jelenlegi munkahelyek 2005 - Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi oktató Kutatás kutatási terület Kulturális formák és gyakorlatok társadalomtörténete a XX. században. Avantgárd és a munkáskultúra összefüggéseinek, kollektív emlékezet és vizuális emlékezetpolitikák, a magánélet társadalomtörténete. jelenlegi kutatásainak tudományága történelemtudományok művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok Közlemények 2020 K. Horváth Zsolt: The Production of Creativity, In: Hegyi, Dóra; László, Zsuzsa; Zólyom, Franciska (szerk. ) Creativity Exercises: Emancipatory Pedagogies in Art and Beyond, Sternberg Press (2020) pp. 342-353. dokumentum típusa: Könyvrészlet/Szaktanulmány nyelv: angol URL K. Horváth Zsolt: Forradalmi anticipáció és restauratív utópia, In: Pesti, Brigitta; Tverdota, György; Veres, András; Gintli, Tibor (szerk. )
Szerző: K. Horváth Zsolt K. Horváth Zsolt (1972, Szentes) társadalomtörténész, az ELTE BTK adjunktusa, a Mérei Ferenc Szakkollégium alapító igazgatója. Kutatási területe a kulturális formák és gyakorlatok társadalomtörténete a 20. században. Byung-Chul Han szerint a késő modern kapitalizmus nem a fegyelmezésre épül, hanem a munka fogalmának elasztikussá tételével újabb és újabb munkák elvégzésére ösztönöz. Az egyén nem fellázad sokasodó feladatai ellen, hanem büszkén vállalja azokat, sőt hangoztatja, hogy mi mindenre képes. Hogyan lett az "úr" a saját "szolgájává"? A hazai közéletben kevés téma van, melyben egyetértés van, de a közoktatás borzalmas helyzete minden bizonnyal ezek közé tartozik. Ha szóba kerül az iskola egyenlősítő jellege, sokan kikérik maguknak: az iskola csak ne tegye egyenlővé a gyermekeket, nem az a célja. Valóban nem feladata az iskolának az igazságosság? Új pártok alapítása bevett dolog, ám a választások után adódik a kérdés: van-e társadalmi bázisa a pártnak, elég-e a reklámfelületek szavatolta médianyilvánosság?
Az adóhatóság Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának kiemelt ügyekkel foglalkozó osztálya adócsalás gyanúja miatt kezdett vizsgálódni Horváth Zsolt, korábbi fideszes országgyűlési képviselő, illetve Konti Csilla, Boldvai László Nógrád megyei MSZP-s felesége ellen. Kevesen emlékeznek a Fideszben a Panama-iratok egyetlen kormánypárti érintettjére, Horváth Zsoltra, akitől gyorsan el is határolódott a párt, amikor kiderült: az 52 éves politikusnak két offshore cégben is érdekeltsége volt – erről a Direkt36 írt először, ahogy arról is, hogy Horváth ezeket a cégeket nem tüntette fel parlamenti vagyonnyilatkozatában. Horváth Zsolt volt fideszes képviselő offshore-ügyéről kérdezte a kormányt a parlamentben a Jobbik. Dömötör Csaba államtitkár egyenes válasz helyett az elmúltnyolcévet ostorozta, és a jobbikos Kovács Bélára mutogatott. A Fidesz jelezte, Horváth párttag, de a párt jó ideje nem áll vele kapcsolatban. Kiszivárgott több millió titkos dokumentum offshore-cégekről. Ezeknek több magyar szereplője is van, például egy korábbi fideszes képviselő.
Ő még képviselő korában jelent meg először egy ilyen cégben. Ezt akkor eltitkolta, most pedig előbb össze-vissza beszélt róla, majd eltűnt. Másodfokon is jogerősen megrovást kapott kedden Horváth Zsolt fideszes országgyűlési képviselő zugírászatért. Nem tesznek jót a VI. kerületnek a vitatható ingatlanügyek, mint a Bajcsy-Zsilinszky úti üzlethelyiség vesztegetésgyanús esete. Találatok: [ 9] Oldalak: 1
Szakmai dolgokra akkor nem jártam még, de mind a közéleti–politikai, mind a – szó tág értelmében vett – művészeti események érdekeltek. Az előzőről elsősorban újságokból, nagyon sok lap, hetilap járt a szüleimhez, kisebb részben televízióból értesültem leginkább, onnantól pedig, hogy "aktivistáskodtam" egy akkori párt mellett, némi belső információ is eljutott hozzám, illetve jártam politikai rendezvényekre is. Mikor már egyetemre jártam, akkor is nagyon komoly politikai vitákat folytattunk, állandóan bújtuk az újságokat, s meglehetősen pártosak voltunk a barátaimmal. Késhegyig menő vita volt az igazságtétel kérdését firtató ún. Kónya–Pető-vita után, s akkoriban szökkent szárba az egyetemi folyosókon az antiszemitizmus, ami akkor (is) rettenetes, sőt félelmes előjelnek éreztem. Maga a tény is, de még inkább az, hogy korábban sosem találkoztam ilyen átható és megmagyarázhatatlan gyűlölettel, mely félelemmel töltött el. Ami a művészetet illeti, abban van egy komoly fordulópont: a Szógettó megjelenése 1989-ben.
Korábban csak legendákat hallottunk a barátaimmal a magyar neoavantgárdról (illetve még gimiben láttam két Erdély Miklós filmet, meg más BBS-filmeket), de a Szógettó szövegei teljesen letaglóztak akkor, különösen Szentjóby Tamás, Hajas Tibor és Molnár Gergely dolgai. Szintén meghatározó volt akkor számomra az URH 1990 őszi koncertje (Kontroll Csoporton, Európa Kiadón, Bizottságon, Sexepilen "nőttünk fel"), ahol az underground zene valahogy – ideig-óráig – összetalálkozott az akkori ellenzékkel, s ez nekem akkor sokat jelentett. Akkoriban kezdődtek a fesztiválok is, az egyik legemlékezetesebb Szegeden volt, a 8:15-ös csoport szervezte nemzetközi színházi találkozó volt, sok koncerttel, programmal. Nagy élmény volt 1989 után beinduló folyóirat-kultúra is, egy sor olyan dolgot lehetett látni, hallani, olvasni, mely korábban valahogy nem érkezett meg Magyarországra. Szóval, körülbelül 1992-ig azért nagy élmény volt az új rendszer, s a rendszerváltás reménysége az ilyen belterjes kis egyetemi körökben még megmaradt, még akkor is, ha egyes figyelmeztető jelek már – mint fentebb írtam – megjelentek.