1566 szeptember 5-én Szigetvár ostroma már a végéhez közeledett. Az egyre pusztítóbb harcban mind a törökök, mind a Zrínyi Miklós által vezetett védők hatalmas veszteségeket szenvedtek. Szeptember 6-án Szigetvár falai alatt halt meg Nagy Szulejmán szultán, szeptember 7-én pedig Zrínyi és vitézei áldozták fel életüket, amikor a lángokban álló és már védhetetlen várból kirontottak a támadókra, s közelharcban csaptak össze a törökkel. Szigetvár – Magyar Nemzeti Galéria. Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása, 1880 körül, olaj, vászon; 60 x109, 5, Magyar Nemzeti Galéria Az eseményt a magyar festészet számos remekműve örökítette meg Peter Kraffttól, Székely Bertalanig, Hollósy Simontól, Csontváryig. A Zrínyi kirohanása-téma festészeti prototípusát Peter Krafft fogalmazta meg 1825-ös nagyméretű kompozícióján. Krafft művének jelentőségét többek között az adja, hogy ez volt az első olyan mű – a Ferenc császár koronázását ábrázoló 1823-as képpel együtt –, ami már eleve a Nemzeti Múzeum számára készült, s ami már 1826-tól kezdve látható is volt a nagyközönség számára.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. aug 12. 15:38 Órákkal élte túl Szulejmánt Szigetvár hőse / Fotó: Wikipédia Szigetvár — Bár sorsuk haláluk ideje és helyszíne miatt teljesen összefonódott, a legújabb kutatások szerint Zrínyi Miklós és I. Szulejmán végzete egy kicsit mégis különbözött – a magyar hadvezér néhány órával túlélte a hírhedt török szultánt. Bár lőtt sebeket kapott, pár órával még így is túlélte a rettegett szultánt, I. Fény derült Zrínyi Miklós halálának rejtett titkaira - Blikk. Szulejmánt Szigetvár hős védője, Zrínyi Miklós Az oszmán seregek 1566-ban vonultak Szigetvár falai alá. Itt hunyt el Szulejmán szeptember 7-én egy és két óra között, míg Zrínyi ugyanazon a napon délben vesztette életét.. Az ostrom már a korstársak között is nagy port kavart, így Magyarország mellett nagy érdeklődéssel figyelték az összecsapást a Habsburg Monarchia területein és Itáliában is. A kutatás eredményeiről írt rövidebb összeállítást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a honlapján, amelyben Fodor Pál és Varga Szabolcs történész ismerteti a két legendás férfi halálának rejtélyes körülményeit.
Weninger Endre 2014. szeptember 8.
Balassi Bálint vitézi költészete Az író szándéka és célja az volt, hogy a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutasson. Témája az 1566-os évi szigetvári ostrom. A mű gondolatmenete: A török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt. A várvédők minőségi fölénye a törökök mennyiségi fölényével szemben is dicsőséget arathat. Az erkölcsi győzelem a magyaroké A várvédőkben a legkiválóbb erények jelennek meg, amiket Zrínyi példaként titulál (erkölcsi tisztaság, összefogás, hazaszeretet) Ezek ellenkezője a törökökre jellemző (széthúzás, nincs meg a bajtársiasság) A törököknek ez csak egy hódító háború Szerkezete: A 15 énekből álló eposz 3 nagy részre tagolódik: I-VI. Szigetvár ostromának előzményei (2 seregszemle elrettentés) Kisebb csatákban mindig a szigetváriak győznek. VII-XIV. Maga a vár ostroma XV. Zrínyi miklós gimnázium szigetvár. végső ostrom bemutatása: Szulimán halála, Zrínyi kivonulása és halála. A végén isteni igazságszolgáltatás: a katonákat és Zrínyit angyalok viszik fel a mennybe. A cselekmény 3 szálon indul: Isten rendelkezése az égben Arszlán budai pasa Szigetvár ellen indul Zrínyi és a várvédők bemutatása Paradox tételt bizonyít be: a csatát csak erkölcsileg nyertük meg.
Reméljük, hogy N. urasszonyom megtenné ezt csupán személyünk iránt való tekintetből és barátságból még akkor is, hogyha sem java, sem veszedelme nem függene Szigettől. Isten tartsa meg sokáig egészségben, boldogságban. Várjuk az óhajtott tudósítást és ajánljuk kész szolgálatunkat. Kelt csáktornyai várunkban, 1566 április 19-én., Miklós, Zriny örökös grófja. " Érdemes alaposan megfigyelnünk e levél minden sorát. Nem szoktam ugyan ilyesmire – történeti oldalon anakronizmusokra, azaz történelmietlen dolgokra – hivatkozni, de most e levél tartalmának bemutatásával is könnyen belátható, hogy az a manapság gyakran hangoztatott és hallatott nézet, mi szerint Zrínyinek a törökkel szövetségben, azzal összefogva etc. Bécs (értsd: az egész Nyugat? Szigetvári vár - Zrínyi vár Szigetváron » Közel és távol utazás. ) ellen kellett volna mennie, s nem védekezni a szultán ellen, nos ez anakronizmus. Ennek semmiféle történeti alapja nincs. A korabeli nemesi-nemzeti "szittya" öntudat (Kézai Simontól Antonio Bonfiniig átívelő történetszemlélet és genezis) nem "keleti nyitást" jelentett.