Minden pillanatban tátva maradhat a szánk. Filozófiai traktátus? Életutak: Kalmáré a kincs, Fejedelemé a hatalom, Tudósé a bölcsesség; Csongoré a szerelem. A kincs elpereg, a hatalom elkopik, a tudás semmivé porlad. A szerelem örök. Drámai költemény? Vörösmarty mihály csongor és tünde. Éjféltől éjfélig élünk: hajnalodik, felragyog az ég, dél van, alkonyodik, beesteledik, már fölénk borul az éjszaka. Reményekkel telten, harcra készen kezdjük hajnalban, küszködünk reggel, boldogok vagyunk délben, szorongunk alkonyatkor, sötétedéskor belenyugszunk az elmúlásba. De másnap újra fölkel a nap. Vörösmarty Mihály 1830-ban fejezte be művét, a cím alá azt írta: színjáték öt felvonásban. Már csak boldogan sajgó, rejtve rejtett szomorú emlék szívében reménytelen szerelme, Perczel Etelka. Mindennapi életében legfőképpen arra büszke, hogy sok kínnal keletkezett nagy művét, a Zalán futását a várva várt nemzeti eposzként ünneplik. Tagja az éppen születő Magyar Tudományos Akadémiának, a legismertebb, legfontosabb szépirodalmi és művészeti lapok "dolgozótársa", szívét melengető jóérzés: Széchenyi István a barátja.
Ugyanis a földi világban volt neki egy férje, Balga. (Pontosabban vőlegénye, mint az később kiderül) Balgáról – akinek nem véletlenül ez a neve – sok minden el lehet mondani, de azt nem, hogy túlzottan eszes lenne. Fő élvezete az evés, Ilma humorosan mondja el, hogy mekkora étvágya van: Ha a hold sajtból lenne, Balga már rég megette volna A tengerek csak azért létezhetnek még, mert nem bor hullámzik bennük, akkor ugyanis Balga már rég kiitta volna őket. Tünde azért jóval emelkedettebb jellem annál, mint hogy Balga érdekelje őt. Helyette arra panaszkodik Ilmának, hogy bár azért ültette a varázslatos almafát, hogy Csongort – és a szerelmet – odavonzza vele, ez nem sikerült. Vörösmarty csongor és tünde szöveg. Közben beesteledik, a csodafán megjelennek az aranyalmák, és ekkor jegyzi meg Ilma, hogy éppen Csongor az, aki a közelben, a boszorkánydomb mellett a bokrok között alszik. Vagyis Csongorra sem volt hatástalan a csodás fa, ő sem bírt ébren maradni. Tünde persze megörül alvó szerelmének, elküldi Ilmát, hogy kettesben maradhasson Csongorral.
Csak annyit tehet, hogy megígéri, gondolni fog majd a távoli országban, bánatban, magányban szerelmesére is. Csongor reménykedve fogadkozik. " Hidd el, meglátlak valaha. " Azután, mintha álomból ébredne, úgy eszmél rá a rászakadó magányra. Ilmától kérdi meg, hol és hogyan keresheti meg Tündérhonban szerelmesét s üdvlakát. Sík mezőben hármas út, Jobbra, balra szerte fut, Ennyi a válasz. Tünde és Ilma távolodóban még jelet is hagytak szeretteiknek, hogy megkönnyítsék vándorútjukat, de hiába. Siklósi László: Vörösmarty: Csongor és Tünde - antikvarium.hu. Már a választott út elején akadályok tornyosulnak. A gonosz Mirígy fondorlatos tervének végrehajtására készül. Egyszer csak három féktelen ördögfi keresztezi Csongor útját. II. FELVONÁS A hármas út vidékén három vándorral találkozik Csongor, akik felvázolják számára a hitük szerint lehetséges, követendő életcélokat. A Kalmár a pénz, a Tudós a tudomány, a Fejedelem a hatalom megszállottjaként nyilatkozik. Csongort azonban nem vonzzák az egyoldalú, szélsőséges életideálok, a szélsőséges célok egyikében sem találná meg önmagát.
Vörösmarty felhasználta a történet eseményeit, a népmesei motívumokat és a szereplők nagy részét. Ugyanakkor az ő drámája filozofikusabb tartalmú. A széphistória általában szerelemről, vágyakozásról, búcsúzásról, elválásról, nagy egymásra találásról szóló, pásztori körülmények között, idilli környezetben játszódó, mesés elemeket is tartalmazó mű. Shakespeare: Szentivánéji álom (színmű) – dramaturgiai és motivikus hasonlóságok, ez is kétszintes drámavilágú: földi és égi szerelem, költészet és őrület, fantasztikum és realitás egybejátszatása jellemzi. népmesék vándormotívumai (népmesei motívumok pl. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (elemzés) – Jegyzetek. tündérfa, tündérlány hajának levágása, perlekedő manók, a szerelmesek egymásra találását akadályozó vénasszony, a szerelmesek boldog újra találkozása) Goethe: Faust II. rész, Byron: Káin, Madách: Az ember tragédiája – ez a három romantikus világdráma és emberiségköltemény hasonló kérdésekre keresi a választ (élet értelme, boldogság elérhetősége stb. ). Mindhárom és a Csongor és Tünde is a mítoszok szellemiségével rokonítható módon ad világmagyarázatot.
Jellegzetes motívumok: – Csongor álmaiban a saját álmainkra, vágyainkra ismerünk rá. – Nem határozható meg pontosan, kit keres a főhős. – Érezzük az Etelka szerelem bánatát, fájdalmát. – Jellemző, hogy nem földi nő, hanem a mesék hősnője, égi mása lesz Csongor párja. Két szerelem áll a mű középpontjában. Csongor és Tünde {tündéri, mesék varázsa lengi át, légies, égi), és a szolgáik Balga és Ilma szerelme. Az utóbbi pár szerelmét Vörösmarty jóllakottság-boldogságnak hívja. Ösztönszerű, leegyszerűsített kapcsolat. Igénytelenebb, olykor groteszk. Két ellentétes világ kapcsolódik össze a műben: Földi-égi} ezt kapcsolja össze a csodafa. Jellemző, hogy amíg Csongor utazgatott és vágyakozott, addig Tünde kiválasztotta Csongort. Nemcsak Csongor és Bence vagyunk, hanem a Lehmann Brothers : HunNews. A férfi kertjébe ülteti a csodafát, és minden éjjel el is jön. Mirigy akadályozza meg a két fiatal egymásra találását. Minden rossz, ártó szándék megtestesítője, aki minden nemes törekvést megakadályoz. Legfontosabb jelenetei a műnek: – a hármas út motívum – kétszeres megjelenése a vándoroknak A három vándor, a polgári élet háromféle kiteljesedését jelképezi.
A mű végére kiderül, hogy valójában a Tünde által Csongor szüleinek kertjébe ültetett aranyalma fa gyümölcseire fáj a foga, mert ettől reméli azt, hogy megszépül, megfiatalodik. A népmesék gonosz boszorkája/mostohája ő, ennek megfelelő külső és belső tulajdonságokkal: gonosz, rosszindulatú, ármánykodó, hazudós, öreg, ráncos. És megvannak a varázslatos tulajdonságai is: képes a távolba és a jövőbe látni, kővé tud változni, sőt egyéb alakot is fel tud venni. Ördögfiak Kurrah, Berreh és Duzzog. Eleinte önállóan ármánykodnak, később szövetségre lépnek Miríggyel, majd ellene fordulnak, a mű végén pedig el is fogják a gonosz boszorkát. Neveik hangutánzó szavak. Mirígy elvarázsolja (vagy megátkozza, ahogy tetszik) őket, ezután manóként jelennek meg. Érdekes, hogy a manó/ördögfi megnevezés a darabban nem következetes, hol így, hol úgy nevezi őket Vörösmarty. Vörösmarty csongor és tünde. Kálváriájuk akkor kezdődik, amikor megesznek egy rókát, amiről persze nem tudják, hogy Mirígy átváltoztatott lánya. Ezért változtatja őket manóvá Mirígy, a manók pedig bosszúból ezért fogják el és adják át Tündének.