Az egyes szócikkek felépítésekor a szerzők hasonló elvet követtek: a filmtörténeti kontextus és az életmű rövid bemutatását az adott mű témájának leírása, ezt a legfontosabb műfaji és stiláris elemek vizsgálata követi, majd egy értelmezési javaslat fejezi be a gondolatmenetet, a szócikk végén pedig a legfontosabb szakirodalmak találhatók (amennyiben a filmről rendelkezésre állnak ilyenek). Magyar filmek 2020. Az internetes közlésben különösen hasznos kereszthivatkozásokat (a más címszóra történő utalásokat) a nyomtatot változat is követi (→), a címszót a törzsszövegben tilde (~) helyettesíti. A szócikkek tudományos igényességgel, de olvasmányos formában íródtak. Ezzel is minél szélesebb olvasóközönség számára válik hozzáférhetővé a munka, hiszen a cél nem volt más, mint a hatalmas, sokszínű és izgalmas magyar filmkincs népszerűsítése, a magyar filmkultúra iránti figyelem fenntartása – vagy akár felkeltése. MAGYAR FILMEK 1896–2021 A kötet szerkesztői: Gelencsér Gábor, Murai András, Pápai Zsolt, Varga Zoltán Az első összegző és áttekintő magyar filmtörténet – lexikon formában.
A magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismertető weboldal után október 21-re elkészül annak könyvváltozata is. A Magyar filmek 1896 és 2021 című lexikon 516 szócikket tartalmaz és a 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A 770 oldalas kötet műközpontú, a kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja. A szerkesztők a mozikban forgalmazott valamennyi filmtípusra kiterjesztették a válogatást: a 314 egész estés játékfilm ek mellett a 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs film ekre is. Netflix magyar filmek 2021. Érdekesség, hogy az első magyar gyártású, bemutatásra szánt film, Zsitkovszky Béla A táncz című munkája, amelyet 1901. április 30-án láthattak a nézők, de mivel a film elveszett, így szócikk sem készülhetett róla. Az első, Magyarországon készült és megmaradt mozgóképeket a Lumiere testvérek megbízásából forgatták Budapesten, s 1896. május 10-én vetítették le őket a Royal Szálló kávézójában, ennek bemutatásával indul a filmlexikon, a kiadványt pedig egy 2021-es bemutatóról szóló szócikk zárja.
A könyv fontos és hiánypótló olvasmány a laikus érdeklődők, a témával egyetemi szinten foglalkozók és a szakma képviselői számára. A kötet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete által vezetett lexikonprogram keretében készült. MMA Kiadó, 2021. Szerkesztette: Gelencsér Gábor – Murai András – Pápai Zsolt – Varga Zoltán
A 770 oldalas kötet 516 szócikket tartalmaz és 269 rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötetben hangsúlyosan jelenik meg az 1945 előtti korszak. Bár a mintegy hatszáz magyar némafilm 90 százaléka megsemmisült, a kötetbe bekerült 33 ilyen mű, amire korábban nem volt példa. " A kezdetekről lehet vitatkozni, hiszen az első magyar film, A táncz 1901-ben készült, de a tekercsek elvesztek, így szócikk sem készülhetett róla. Ezért az első Magyarországon forgatott filmmel kezdődik a lexikon: a Lumiére-fivérek megbízásából 1896-ban készült anyagból két tekercs fennmaradt. Az egyiken egy ünnepség látható a budai Várban, a másikon a Lánchíd budai hídfője a helyszín" – fejtette ki Gelencsér Gábor filmtörténész, aki Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztette a könyvet. Magyar filmek 1896-2021 - Cultura.hu. A második szócikk Góth Sándor 1912-ben készült némafilmje, a Keserű szerelem, és természetesen szócikk foglalkozik az első teljes egészében hangos magyar filmmel, az 1931-ben Lázár Lajos rendezésében bemutatott Kék Bálvánnyal.
A lexikon az utolsó húsz év filmterméséből is bőven csemegézik: belekerült mások mellett a Moszkva tér (rendező: Török Ferenc), a Valami Amerika (Herendi Gábor), A Hídember ( Bereményi Géza), a Kontroll (Antal Nimród), a Nyócker! (Gauder Áron), a Sorstalanság (Koltai Lajos), Az ember tragédiája (Jankovics Marcell), a Liza, a rókatündér (Ujj Mészáros Károly), a Saul fia (Nemes Jeles László), a Testről és lélekről (Enyedi Ildikó) és 2021-ből a Természetes fény (Nagy Dénes) is. Ahogy Gelencsér Gábor szerkesztő – aki Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztette a könyvet – fogalmazott, a válogatásnál az esztétikai érték és a filmtörténeti reprezentativitás egyaránt szempont volt. "Nem akartunk egy radikálisan új kánont felállítani, finom módosításokra törekedtünk. Esport 1 - Minden esport 1 helyen! - Premierdátumot kapott a Bob Burgerfalodája mozfilm. Fontos helyet kapott a populáris filmkultúra is, például a kultfilmmé vált Üvegtigris sem maradhatott ki. " Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója megjegyezte, hogy az online verzió és a könyv után jó lenne egy kapcsolódó filmes applikáció kidolgozása is.