Abyss X1 egy ingyenes webszerver PHP/Perl/ és Ruby On Rails támogatással, Linux, Mac OS X és Microsoft Windows rendszerekre. Az Aprelium terméke. Az Apache 1996 áprilisa óta a legnépszerűbb webszerver volt, mióta csak észszerű alternatíváját tudta nyújta a Netscape Communications webszerverének (jelenlegi neve: Sun Java System Web Server). 2005 májusában még a piac 70%-át uralta [ forrás? ], 2006 márciusa óta azonban folyamatosan veszített piaci részesedéséből, [1] elsősorban a Microsoft IIS -ével és a platformmal szemben, másodsorban gyors, kicsi, de nagy tudású nyílt forráskódú webszerverek terjedése miatt, mint például a ligd. 2007 szeptemberében az összes weboldal mintegy 50%-át Apache szolgálta ki, míg a Microsoft megoldása 35%-ot birtokolt. Web server hu 3. [2] A statikus fájlok kiszolgálásában egyre meredekebb növekedési tendenciát mutat az Nginx kiszolgáló használata. Külső hivatkozások [ szerkesztés] RFC 2616 – A HTTP 1. 1 protokoll leírása Netcraft Web Server Survey – A webszerverek eloszlása Jegyzetek [ szerkesztés]
Vannak áthidaló megoldások, amelyek a "hagyományos" CGI programokat a webszerveren "belül" futtatják. A mod perl nevű Apache modul használatával például a Perl programok jelentős sebességnövekedéssel futtathatók, mivel így nem CGI-n keresztül futnak le, hanem csak az Apache és a Perl értelmező segítségével. Ma már szinte minden Apache szerverrel kiszolgált weblapon mod perl -t használnak a Perl szerveroldali szkriptek értelmezésére, mod php -t a PHP értelmezésére, és így tovább. Szoftverek [ szerkesztés] A legnépszerűbb HTTP webszerverek a következők: Apache HTTP Server az Apache Software Foundation terméke. Internet Information Services (IIS) a Microsoft terméke. Nginx ligd Zeus Web Server a Zeus Technology terméke. Sun ONE a Sun Microsystems terméke. Cherokee HTTP Server – egy gyors és rugalmas webszerver, szabad szoftver. Szerverem.hu - az én szerverem!. Xerver egy nyílt forráskódú, ingyenes, GPL licencelt szoftver. IBM Lotus Domino. MyServer egy gyors, biztonságos, sokoldalú webszerver, a MyServer Project terméke.
7. (2001) Issue 1. Lewandowski, Dirk - Mayr, Philipp: Exploring the academic invisible web In: Library Hi Tech, Vol. 24. (2006) Issue 4., pp. 529-539. Pajor Enikő: A láthatatlan/mély web felhasználása a könyvtári tájékoztatásban, Budapest, 2006. 214. Webszerver – Wikipédia. p. Rabb Ágnes: Szöveggyűjtemény a mély web tanulmányozásához: Cikkek és tanulmányok, külföldi és magyar források alapján, Szeged, 2006., 92. p. Rutkovszky Edéné - Rutkovszky Ádám: A láthatatlan web keresése, Debrecen, 2003. Sherman, Chris - Price, Gary: The invisible Web: uncovering information sources search engines can't see, Information Today, Inc., 2001. 439. p. ISBN 091096551X, 9780910965514 Somogyi Tamás: A láthatatlan web tudományos részének feltárása In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 56. évf. (2009) 1. szám Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine -ben Sullivan, Danny: Invisible Web Gets Deeper, 2000. Külső hivatkozások [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés]
Ebben az esetben meghatározott szabályok szerint formázza a kért címet. Ennek segítségével egy mappára irányuló kérés teljesen más mappára vagy akár egy fájlra is mutathat és fordítva. Előnyei a másik megoldással szemben: a relatív mappaszerkezet is rejtve marad, nem létező fájlok, mappák kérése esetén is tudunk reagálni átirányítással vagy egyéb jelzéssel (míg a másik megoldás esetén 404-es hibakóddal tudunk reagálni, amely nem túl felhasználóbarát), kereső rendszerek számára (például Google) előnyösebb címeket tudunk használni, és a feldolgozást végző fájlok ( PHP, ASP stb. ) a mappaszerkezettől független helyen is elhelyezkedhetnek. A kliens például az alábbi URL-t kéri: A kliens webböngészője ezt értelmezve létrehoz egy kapcsolatot a kiszolgálóval, és elküldi a következő HTTP 1. Web server hu magyar. 1 kérést: GET /utvonal/ HTTP 1. 1 Host: … A címet megfelelteti a webszerver az adott gyökérmappához (például /var/www/pelda), amelyhez hozzáfűzi a /utvonal/ elérést – ezzel megtörtént a megfeleltetés a fájlrendszer erőforráshoz.
[2] A mély web ellentétpárja a felszíni web, amelyhez a keresők könnyedén hozzáférnek. Terjedelme [ szerkesztés] Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Web server hu go. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! A láthatatlan web méretével kapcsolatos becslések Bergman 2001-ben megjelent tanulmányának adatain alapulnak. [3] Ezek szerint: a láthatatlan web mintegy 550-szer nagyobb lehet, mint a felszíni, látható web; [3] tárterületben ez körülbelül 7500 TB információt jelent. [4] Bergman tanulmányában a következő főbb megállapítások szerepelnek még: [2] a láthatatlan web havi forgalma átlagosan 50%-kal nagyobb, mint a felszíni web esetében; a láthatatlan web oldalai közt magasabb szintű az összekapcsolás; a láthatatlan web növekszik a legjobban új információkkal; tartalmilag mélyebbek (specializáltak és részletesebbek); ebből adódóan ezerszer-kétezerszer nagyobb a minőségi tartalma; a láthatatlan web több mint fele témaspecifikus adatbázisokban van; 95%-a nyilvánosan hozzáférhető (nincsenek díjak, illetve előfizetések).