Balhék, bulik, problémák. Német tudását az osztrák Kitzbühelben csiszolta síelés és hegymászás közben, majd a sörivást sem megvető müncheni egyetemi hallgatók között tökéletesítette a hochdeutsch kiejtését, illetve Genfben is járt néhány szemesztert, egy kicsit, hogy még jobban menjen a francia. MINDEKÖZBEN FÖLÖS ENERGIÁI JELENTŐS RÉSZÉT SZÁMÁRA ROKONSZENVES HÖLGYEK TELJES, VAGY RÉSZLEGES MEGHÓDÍTÁSÁRA FORDÍTOTTA. Akkoriban úgy tűnt, tanulmányai nem lesznek elégségesek a családja által elvárt karrier megkezdéséhez. Megpályázott például egy állást a Külügyminisztériumban, de 62 jelentkező közül a 25. helyen várta az értesítést. Nem vették fel. James Bond végre meztelen. MIUTÁN SEMMIHEZ SEM ÉRTETT IGAZÁN, AZ EGYIK KÉZENFEKVŐ LEHETŐSÉGET VÁLASZTOTTA – MEGPRÓBÁLKOZOTT AZ ÚJSÁGÍRÁSSAL. A Reuters ügynökség 1933-ban Moszkvába küldte, hogy kémkedéssel és szabotázzsal vádolt angol mérnökök tárgyalásáról tudósítson. Az ügy kapcsán Sztálintól is kért interjút, ami nem jött össze neki, de erről névre szóló levélben értesítették.
Ez az egyetlen olyan szakasz a filmben, amely nem tartja fenn a figurákra kíváncsi néző figyelmét, és szinte az egyetlen, amely be fog jönni azoknak, akik bombasztikus akciójeleneteket várnak egy Bond-filmtől. Úgy képzelem, Mendes itt a háttérben teázgatott, amíg az akciórendező Alexander Witt (aki többek közt A Bourne-rejtély -ben és a Casino Royale -ban is ezt a feladatot látta el) tette a dolgát. De aztán csak elhal a lövések zaja, és megint a hőseinkkel vagyunk. A lezárás egyszerre frappáns és érzelmes. Az sem kizárt, hogy egy könnycseppet is elmorzsolunk.
A mai divatnak megfelelően virtuóz, vágatlan snittben követjük végig Bond mexikói magánakcióját, a halottak napját ünneplő tömegből egy hotelen át egészen addig, amíg Bondra ráomlik egy épület. Az akció látványos helikopteres bunyóba torkollik, amelyben a helikopter az összes létező tengelye körül megfordul legalább ötször. Feszes, izgalmas, vicces, grandiózus, látványos jelenetsor. Ebből aztán nem marad más, csak az egyre fárasztóbb grandiozitás, mintha Sam Mendes saját magát igyekezne lépten-nyomon túllicitálni. Az akciójelenetek ránézésre változatosnak tűnnek (van autós üldözés, repülővel való síelés és vonatos közelharc is), de valójában fantáziátlanok és túl vannak nyújtva, el-elkalandozik közben az ember figyelme. A cselekményt építgető jelenetek alatt nemkülönben. A hasonlóan vontatott Skyfall -t legalább feldobták Roger Deakins szuggesztív, stilizált felvételei, a helyére érkező Hoyte van Hoytema ( Csillagok között) azonban csak egy-két jelenetben (például a Monica Bellucci-s szakaszban) villant meg valamit, amúgy a kötelezőt hozza, többet nem.