Tíz évig volt a nagy Smelke rabbi mellett, akinél az egész Talmudot és több más fontos könyvet is megtanult. Mestere szerint azonban a 17 éves kamasznak "istenfélelemért" tovább kellett állnia. Így hát Ájzik meg sem állt Lizsenszkig – a mai dél-keleti lengyel városig, Lezajskig –, ahol a híres Elimélech rabbihoz ajánlották be. A nagyhírű tudósnak sem volt nehezére megkedvelni a tehetséges fiatalembert, akit öt éven át tanított Lengyelországban, majd azzal engedte útjára, hogy már várja őt vissza édesanyja, és sok-sok olyan zsidó, akik kíváncsiak lesznek rá már mint rabbira, közösségi vezetőre. Pontosan meg is jósolta neki, hogy ne siesse el a szolgálatot, várjon még pár esztendőt, mérje fel a terpet, ahová oly hosszú idő után visszatér, és majd ha betölti a 30. évét, akkor vállaljon rabbitisztséget. A krónikák szerint így is lett: 1781-ben lett Ájzik Nagykálló rabbija. Www.magyarnota.com - Kultúrblog - A magyar népdal. A hét év gyermekkor és az újabb nyolc esztendő elegendő volt számára ahhoz, hogy tökéletesen akklimatizálódjon a magyar vidék sajátosságaiban.
A nemes küzdelmet Szőke András és Badár Sándor, a párbajsegédi tisztet és a köretet Katlan Tóni legényei szolgáltatják. Michal Noga és zenekara (SK) Közreműködik: Peter Vajda – táncos 15. 00 A zenekar tagjai Szlovákia különböző régióiból származnak. Zenei inspirációjuk fő forrása a szlovák, magyar és román archaikus, hagyományos népzene. A zenekar vezetője, Michal Noga hegedűművész, Szlovákia egyik legismertebb prímása, aki produkcióiban a szlovák zene tradicionális értelmezésére összpontosít. A zenekar a jelentősebb szlovákiai fesztiválok egyik legismertebb formációja. A Magyar Népdal Napjára Peter Vajda táncossal együtt egy különleges koncerttel készülnek. Iva Bittová (CZ) 16. 30 "Anyám morva, apám pedig Dél-Szlovákiában született, a magyar határ közelében, beszélt is magyarul. Magyarnépdal-kvíz: tudod, hogy folytatódik? Kossuth Lajos azt üzente… - Gyerek | Femina. Talán az ő oldaláról örököltem több temperamentumot. " A New Yorkban élő cseh-morva énekes-hegedűművész, Iva Bittová gyakori vendég Magyarországon. Koncertjein nemcsak szaggatja az ezüstös hegedűhúrokat, de még énekel is, nem is akármilyen hangon és hőfokon.
Nem igen tudni más olyan rabbiról, aki abban az időben ennyire jól értette a magyar emberek észjárását és a vidék dinamikáját. Ez nagyban hozzásegíthette abban is, hogy a korának olyan köztiszteletben álló személyiségévé válljon, akit szinte azonos megbecsüléssel illettek a zsidók és a nem zsidók is. Sírkertkapu a csodarabbihoz Zsidók és nem zsidók egyaránt tömegesen keresték fel, hogy tanácsát és áldását kérjék. Nagykállóban fekvő sírja a mai napig látogatott zarándokhely, ahová nagy számban érkeznek tisztelői a világ távoli vidékeiről is. Természetesen ő is alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz: kitűnő zamatossággal beszélte a magyar nyelvet; sok költeményt is szerzett, leghíresebb éneke a híressé vált "Szól a kakas már", amelyet ma is világszerte énekelnek nagy áhítattal, s bensőséggel majdnem minden nagyobb szabású zsidó mulatságon. A rabbi szerint e népdal valójában az ősi Jeruzsálemből származik s ennek dallamára dicsérték a Szentélyben szolgáló lévik az Örökkévalót. A Szentély pusztulása után azonban a zsidó néppel együtt a szent dallamok is a világ népei közé keveredtek, s a cádikok feladata, hogy megváltsák e dallamokat.
Minden tisztelet áldozatos munkájukért, értékteremtő és hagyományőrző kutatásaikért!