alapfokú évfolyam) főtárgy: vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1-2. évfolyam) főtárgy: grafika és festészet alapjai (1-3. Melyek a nagy művészeti ágak?. alapfokú évfolyam) – grafika és festészet tanszak: (4. alapfokú évfolyamtól a 10. továbbképző évfolyamáig) főtárgy: grafika és festészet műhelygyakorlat tanár: Horváth Valéria 4. Szín- és bábművészeti ág – színjáték tanszak Sárvár, Batthyány utca 29. – egykori Zárda épülete Színművészet ágazaton a nevelés figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, lehetőséget biztosít a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására és fejlesztésére, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására – színjáték tanszak: főtárgy: dráma és színjáték tanár: Schimmer Roberta
A mechanikai művészeteknél a legfontosabb szempont a hasznosság volt → ebben a tekintetben a festészet és a szobrászat jelentéktelennek számított. RENESZÁNSZ Fontos lépés az új művészetfogalom szempontjából. a szépség előtérbe kerülése, a művészet függetlenedése a vallási tartalomtól, világi témák kedvelése, → elsősorban antik minták alapján. a művészek törekvése a magasabb társadalmi rang elérésére a műalkotások egyre fontosabb befektetési forrásokká váltak. 7 művészeti ag.ch. a művészet a szakértelmet igénylő mesterségektől és tudományoktól nem különül el, csupán a kézműves státuszból a tudós mesterségek közé kíván kerülni. A kiemelkedő reneszánsz művészek pontosan meghatározták művészetük törvényeit, matematikai pontossággal tervezték meg műveiket. Leonardo, a reneszánsz művész jellegzetes példája: egyrészt zseniális művész, másrészt igen művelt és termékeny tudós a reneszánsz utolsó éveiben jelenik meg az új művészetfelfogás szemben az egzakt, tudományos, matematikai felfogással A művészet új szellemben való értelmezésének első szószólója: Michelangelo a művészet többre képes, mint a tudomány hiba, ha ugyanazokkal az elvárásokkal fordulunk a művészetek felé mint a tudományok felé.
Azáltal, hogy egy tárgy múzeumban kiállított tárggyá válik, megváltozik a viszonyunk vele szemben. Nem hétköznapi tárgyként, nem a gyakorlati hasznosság szempontjából fogjuk értékelni, hanem minden hétköznapi szükségszerűségtől függetlenül. A műalkotások a kiállítottságuknak köszönhetik különleges státuszukat. Duchamp WC-csészéje egy tárgy kiállítási tárgyként egészen új minőséget nyer: műve nem a piszoár, hanem a piszoár kiállításának gesztusa. Hét szabad művészet – Wikipédia. rendelkezik olyan tulajdonsággal, mellyel a hétköznapi piszoárok nem rendelkeznek: merész, szemtelen, ötletes. De ahhoz, hogy ilyen tulajdonságokat tulajdonítsunk egy wc-csészének tudnunk kell, hogy műalkotással állunk szembe. Másképp reagálunk valamire, amiről tudjuk, hogy műalkotás. A műalkotás az értékelés várományosa. Ennek az elméletnek az értelmében a műalkotás léte az értelmezés: művészi világ nélkül nincs művészet.
Az isten ellátását a szentély vagyona és a fogadalmi felajánlások biztosították. A kultuszszobrot szent tárgynak tekintették és az előírásoknak megfelelően kezelték. Anyaga általában valamilyen értékes fa, pl. ébenfa. Ruházata és a díszítése egyedi. Műfaj: művészettörténeti kategória, amely az egyes művészeti ágak (festészet, szobrászat, építészet) felosztására szolgál. A műfaj elsősorban tartalmi osztályozás jelent: a festészetben a história, az arckép, az életkép, a csendélet, a szobrászatban a portré, a síremlék, a kultuszszobor stb. megkülönböztetése jelent ilyesfajta tematikai megkülönböztetést. A műfajt egyébként sokszor technikai (pl. táblakép, freskó, rézmetszet stb. ) vagy méretbeli (pl. monumentális szobrászat, kisplasztika stb. ) megkülönböztetésekre is használják. 7 művészeti ág változás. A 17. századi festészeti akadémiákon a műfajok szigorú hierarchiáját határozták meg. Legrangosabbnak az embert és az ember cselekedeteit ábrázoló históriafestést tartották, amelybe a történelmi, bibliai és mitológiai jeleneteket ábrázoló művek zöme tartozott, s a portrékat is gyakran öltöztették fel a históriák kellékeivel.
A művészet fogalma ANTIK latin ars fogalomból származik, ez pedig görög eredetű. Az ars fogalmának összetevői: Minden olyan tudomány, tevékenység, ami hozzáértést, szakértelmet igényel Beletartoznak: szépművészetek kézművesség tudományok ↓ Hozzáértés a szabályok ismeretén alapul, következésképpen nem létezett művészet szabályok, előírások nélkül. A művész vagy mesterember ügyessége nem az eredetiségében állt, hanem, hogy a szabályokat mennyire tudja jól alkalmazni. 7 művészeti ag平. Az ars-ok – művészetek – felosztása: Kizárólag mentális (szellemi) erőfeszítést igénylő művészetek, mai szóval tudományok. Ez jelentette a művészetek csúcsát. Fizikai erőfeszítést igénylő művészetek, melyeket mechanikai művészeteknek neveztek. Mimetikus művészetek, más néven utánzó művészetek, melyeknek nem gyakorlati hasznuk van, hanem a természetet utánozzák és ezáltal elsősorban díszítő funkciót töltenek be. KÖZÉPKOR A középkor átvette az antikvitás művészetfogalmát. 7 szabad művészet Az arsok legtekintélyesebb fajtáit gyűjtötte egybe művelésük kizárólag szellemi erőfeszítést igényel → tudományok grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, csillagászat, zene (zenén a harmónia elméletét értették, a zenetudományt) A középkorban a 7 szabad művészet mintájára a mechanikai művészeteket is felosztották hét részre.
század "paragone" (összehasonlítás) vitáiban a festészet rangját emelendő a költészettel való hasonlóságát hangsúlyozták, s ezt csak megerősítette Poussin véleménye, majd Wickelmann is ennek az elvnek alapján ítélte meg a Laokoon szoborcsoportot és Vergilius Aeneisének verssorait. Ezzel a nézettel szállt vitába Lessing, aki a különböző művészeti ágak sajátos kifejezési formáit és eszközeit különítette el. Mint láthatjuk, a művészeti ágak elkülönítése nem teljesen egyértelmű. Ha a képzőművészet művészeti ág, akkor ebben a felosztásban, a festészet, szobrászat a műfajok szerepét kapják, s ezeket mégis gyakran művészeti ágnak tekintjük. A művészet fogalma - muvtortenet. Különösen kérdéses az építészet és a viszonylag későn, a 19. században kialakult szóhasználat szerinti iparművészet helyzete ebben a tekintetben, gondoljunk csak az épületplasztikára, például egy atlasz támaszra. Más felosztások szerint a vizuális művészetek jelentenek egy ágat, és ezen belül vannak az egyes műnemek. A besoroláshoz használt általános fogalmak, kategóriák jelentésének pontos vagy legalább megközelítően pontos feltérképezése szükséges, de az általánosításnak, rendszerezési kísérleteknek mind a mai napig ellenállnak az egyedi művek.
Az egyes európai országok és alkotók szerinti rendkívül sokféle megnyilvánulása miatt, ma már inkább romantikákról, semmint egy egységesnek tekintett romantikus mozgalomról beszélünk. Septem artes liberales: ld. Hét szabad művészet Tájkép: festészeti műfaj, amelynek tárgya a táj, a természet. Az akadémiai festészeti hierarchiában a történelmi festészet és a portré után következett, ám 1800 körül jelentősége megnőtt. A természethez való újfajta viszony nyomán alkalmas volt emberi érzelmeknek a tájba való belevetítésére, illetve azoknak a tájkép általi kifejezésére. A 19. században az első festészeti újítások a tájképfestészetben mentek végbe. Villa: (latin: falusi ház) az antik római építészetben általában vidéki pihenőlak vagy gazdasági központ. Két típusa a városok közelében épült villa suburbana és a vidéki földeken épült, gazdasági épületekkel ellátott villa rustica. A reneszánsz építészetben Andrea Palladio éleszti újjá az ókori villák típusait (Pl. villa Rotonda, Vicenza, villa Barbaro, Maser).