Hogyan helyettesítsünk munkajogilag szabályosan? Betegség, gyermekápolás, gyermekszülés, szabadság, üzleti út, kötelező orvosi vizsgálat - ezek csak egy részét jelentik azoknak az okoknak, ami miatt egy munkavállaló hiányozhat a munkahelyéről. Márpedig ilyenkor helyettesíteni kell. De hogyan tegyük ezt munkajogilag is szabályosan? D. A. S. JogSzerviz: hőségriadó munkavégzés során A tartós meleg komoly kockázatokat jelenthet, ezért egy sor olyan munkavédelmi előírás létezik, melyet a munkavégzés során a munkáltatónak biztosítania kell – mondták el az Origónak a D. JogSzerviz szakértői. A munka törvénykönyve vonatkozik a megbízási szerződésre? | allans.pl. Amennyiben a munkáltató bizonyíthatóan megszegi a szabályokat, akkor alappal számíthat munkaügyi bírságra is. Munkavégzés a hőségben (1. rész): védőital és több pihenő idő Amennyiben akár zárt, akár szabad térben végzett munka esetében a munkahely hőmérséklete meghaladja a 24 fokot, védőitalt kell biztosítani a dolgozóknak, legalább fél óránként 14-16 fokos ivóvizet. Bizonyos munkatípusnál, bizonyos hőmérséklet esetén 1 órán belül pihenő időt kell adni a dolgozóknak, a hőmérséklet növekedése esetén egyre nő az egy órán belüli pihenő idő aránya.
Rendkívüli munkaidőről beszélünk, ha például a dolgozó a munkaidő-beosztás szerint nem dolgozott volna szombaton, de a munkáltató a munkaidő-beosztástól eltérve elrendeli a munkavégzést. A munkáltatónak a hétvégére elrendelt rendkívüli munka esetén is be kell tartani a törvényi korlátozásokat. Így egy naptári évben legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez legfeljebb 150 órával emelhető, ha a dolgozó írásbeli megállapodás alapján önként vállal túlmunkát. Nem korlátozott viszont a rendkívüli munkaidő elrendelése a következő esetekben: baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Nyilvántartások elektronikus vezetése - ADÓSZIGET. Azon munkavállalók esetén, akiknél csak a hozzájárulásukkal lehet egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazni, rendkívüli munkaidőt még a beleegyezésükkel sem lehet elrendelni. Nem lehet továbbá rendkívüli munkavégzést elrendelni a fiatal munkavállalók esetén sem. Természetesen vasárnapi munkavégzés, illetve a hétvégén való rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltató köteles a törvényben foglalt bérpótlékokat megfizetni.
Különösen a személy-és vagyonvédelemben a munkaszerződés írásba foglalásának hiánya a munkáltatók gyakori változásaira vezethető vissza, mivel a tapasztalatok szerint körülbelül 3-4 havonta változik a munkavállalók munkáltatója, melyről az érintettek nem is tudnak, ezért a munkaszerződések írásba foglalása és az adóhatósági bejelentések teljesítése is gyakran visszamenőlegesen történik meg. A felügyelet szerint a legtöbb munkavállalót a munkaidő-nyilvántartással és munkaidő-beosztással kapcsolatos szabálytalanságok érintették foglalkoztatási mindkét területen. A szabálytalanságok a jogsértések 29 százalékát adták és 698 munkavállalóra terjedtek ki. A vagyonvédelemben a munkaidő beosztásáról a munkavállalókat írásban nem tájékoztatták, több munkavállaló panaszkodott arra, hogy a szolgálatvezető pár órával a szolgálat megkezdése előtt küld értesítést, hogy szolgálatba kell lépnie, a munkát fel kell vennie. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya jellemzően szándékos, hiszen ezek miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.
Ennek következtében a munkaidőkeret végén úgynevezett "mínusz órák" keletkeztek, melyet a munkáltatók a munkavállalóktól munkabérelőleg jogcímen visszaköveteltek és a kifizetett munkabérből levontak vagy szándékukban állt levonni. A rendkívüli célvizsgálat egyebek közt az építőiparra, a kereskedelemre és a vendéglátásra terjedt ki, és fokozottan érintette azokat a területeket, ahol a munkavállalókat munkaidőkeretben foglalkoztatják, így a gépipari és feldolgozóipari ágazatra nagyobb hangsúly került. A vizsgálat 759 vállalkozás - 10909 munkavállalóját érintő - foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 67 százalékánál tártak fel valamilyen munkaügyi jogsértést, de azok a vizsgálatba vont munkavállalók mindössze 23 százalékát érintették. A munkavállalók alacsony jogsértési aránya arra vezethető vissza, hogy a nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató gépipari és feldolgozóipari munkáltatóknál mindössze a munkavállalók 15 százalékát (1236 fő) érintette valamilyen munkaügyi jogsértés.
A pandémia okozta lezárások, korlátozások a szabadságok egész évre történő arányos elosztását amúgy sem tették lehetővé, megnehezítve a munkavállalók és a HR-osztályok korábbiakban sikeresen és eredményesen alkalmazott és egész évre tervezett munkaerő-gazdálkodását. Több munkaterületen vagy az alapanyag, vagy a megrendelés visszaesése miatt kiadták az év első felében a szabadságok jelentősebb részét ezért a nyári időszakra a munkavállalóknak a korábban megszokott napoknál kevesebb használható fel, hiszen az év végére, karácsonyi időszakra is tartalékolniuk kell 2-3 napot. A cégek igyekeznek a korábbi év tapasztalataiból merítve jobban tervezni, javaslatot tenni a szabadságok időzítésére, hatékony felhasználására. A pandémia negyedik hullámától való félelem, az alapanyag- vagy csomagolóanyag-hiány által generált kényszerleállások miatt ez bizonyos iparágakban továbbra is tervezhetetlen és kiszámíthatatlan marad.