Aztán úgy tesz, mintha kincset keresne, ásni kezd, s éppen akkor találja meg a ládát, mikor a kocsmáros és a kántor arra járnak, s őt lesik. Ezek után abban a hitben tér haza a kocsmáros és a kántor, hogy a vén bakancsos meg a fia, a huszár elkaparintotta orruk elől a kincset. Ezt a hiedelmüket még jobban megerősíti az a körülmény, hogy a vén bakancsos aranypénzzel fizet a kocsmában. Most a kocsmáros, de a kántor is azon igyekeznek, hogy Lacit megszerezzék lányaiknak. S mivel Laci és Ilon még mindig szeretik egymást, a kocsmáros örömmel beleegyezik a házasságukba. Mikor aztán kiderül a turpisság, hogy a vén bakancsos nem talált semmiféle kincset, a kocsmáros nem tehet mást, mint igyekszik jó képet vágni a tréfához. Short English content: Laci loves the daughter of the inn-keeper, Ilonka, whose father does not want to hear about their marriage. Laci goes to fight in the war in place of the inn-keeper's son. The inn-keeper promises to let his daughter marry him upon his return. Years have passed.
Győzelem. Másnap az egyszeri ember kétszer akkora erővel vágja a csatakba a kaszát, üti a barmot, vágja el a kannyúl nyakát. Ez már siker lenne, de Szigeti nem elégszik meg: mer és tud a szép magyar dühből kedvesen szamarat csinálni. A gyáva gazdagokkal megsemmisítően vitriolos (az ide-oda alkudozó és potyázó kántorral egyenesen gyilkos), de a sokat hőbörgő, nagyszájúságukban tetszelgő rátarti és meglehetősen részeges hőseivel is ironikus. Ez a saját irónia, ez a finom távolságtartás az, ami a Vén bakancsos még máig is eleven egyensúlyát, humorát élteti, egyszerű fordulatait éktelenül mulatságos színházzá varázsolja. A Vén Bakancsos, mint élő, feladatát betöltő színház értelmezhető. A jelenetek szövegeit olvasva, a kocsma-közönség moraját hallani, vadul improvizáló színészek piacterek százain kipróbált bombabiztos gesztusait látni - érezni a papíron száradt színházat. És ez jó. Az igazi szakmánk, az ős rutin, az örökségünk: a megkésett de létező magyar Commedia Dell' Arte. Karaktereit Örkény, Szép, Molnár fogalmazza újra vagy éppen a rádiókabaré élteti tovább.
Értékelés: 18 szavazatból A vén bakancsos és a fia, a huszár Szigeti József népi színműve Gobbi Hilda főszereplésével. Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnénak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhez menésével akarja elérni. Az ármánykodás jégre csúszik, a fiatalok szerelme győzedelmeskedik. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
SYNOPSIS A vén bakancsos és a fia, a huszár Szigeti József népi színműve Gobbi Hilda főszereplésével. Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnénak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhezmenésével akarja elérni. Az ármánykodás jégrecsúszik, a fiatalok szerelme győzedelmeskedik.
Élő színházra csak élő színházzal méltó válaszolni. Meg kell találjunk egy érvényes (valóságos) de mégis groteszk játékstílust, szemérmetlenül használva a XX. századbeli színház pazar eredményeit, egy játékstílust, amely személyes vallomás is, tanúságtétel, színházi gyökereinkről, gyengécske ízlésünkről, meghatóan szimpla álmainkról, mitikusan kérkedő, győzni vágyó szüntelen nyomorúságunkról.
SZigeti József – népszínmű (de ma is játszódhatna) Veres csaplár Lipták Péter Ilon, Veres gyermeke Malik Édua Frici, Veres gyermeke Kozel Dániel Sugár Mihály, kiszolgált bakancsos Pecsenyiczki Balázs Laci, a fia Ráhm Dániel Hangos, a kántor Beleznay Endre Lidi, a leánya Karaivanov Lilla Pista, a bojtárfiú Zsichla Dániel Mari néni Galambos Zoltán Mari Lehel Katalin Marika Placskó Emese Írta Szigeti József Rendezte Díszlet Ábrahám Péter Jelmez PLATHÓ "A népszínművek porosak, unalmasak, a mai fülnek túl harsányak. "- halljuk oly gyakran. Van benne igazság, de ha a történetet kicsit megsegítjük, a szöveget leporoljuk, az egészet felgyorsítjuk és réginek tűnő, de mai poénokkal dúsítjuk, akkor kiderül, hogy ezek, nagyon, de nagyon jó darabok, melyek remekül játszhatók, és a közönség imádja őket, mert igazán magukénak érzik őket. Ezek között is az egyik legremekebb Szigeti József műve, melyet a Nemzeti Színház évtzedekig tartott műsoron. A darab az egyszerű, hétköznapi emberek vágyairól, vagy vágyainak meghiúsulásáról szól.