Így, vagy úgy, de mindenre fény derül. Arra is, hogy sikerül-e elbizonytalanítani a menyasszonyt esküvője napján, arra is, hogy az örömapa által felbérelt egyenes jellemű, de kétes erkölcsű Finum Rózsi végül elcsábítja-e Göndör Sándort, arra szintúgy, hogy Gonosz Pista – nincs mese, a név kötelez – hogyan kuszálja össze még jobban az eseményeke, és éppúgy arra is, hogy Boriska, ez az ártatlan, tiszta szívű leány miért védi mindig olyan erélyesen a falu rosszát? Szerelem, ármány, boroshordó, kés, pisztoly, zongora, ásó, kapa, nagyharang – a cél minden eszközt szentesít, hiszen itt senki sem most jött le a falvédőről.
Amikor Sándorral együtt megjön és bevallja szerelmét, a "falu rossza" pedig javulását ígéri, Feledi bíró áldását adja a párra. Sikere A falu rossza a közönség viharos tetszése mellett került színre a Nemzeti Színházban 1875. január 15-én. Azt követően az ország több színpadán is éveken át sikerrel játszották. A bemutató előadásán Göndör Sándort Tamási (Tamássy) József, Finum Rózsit Blaha Lujza, Gonosz Pistát Újházi Ede alakította. Az első vidéki előadás 1875. február 2-án volt Szegeden, és a század végéig az ország legtöbb színháza állandóan műsorán tartotta. Bécsben 1879-ben adták elő; lefordították román, szerb, szlovák és finn nyelvre is; oroszul 1894-ben játszották a moszkvai közönség előtt. Századik előadása 1886-ban volt a Népszínházban. Értékeléséből Mikszáth Kálmán megjegyzése: "Egy Tóth Ede kellett és egy Blaháné egyszerre, hogy a magyar népszínmű oly pompában tündököljön, mint ahogy tündökölt, s hogy necsak gyönyörködtessen idehaza, de hódítson is. " [1] Pintér Jenő véleménye: "Ebből a népszínműből, ha mindjárt stilizálva is, meg lehet ismerni a régi magyar falu egész életét.
Ha Göndör Sándor végigmegy a falun, mindenki összesúg a háta mögött. Kicsit sajnálják őt, de főleg félnek tőle. Róla pusmognak, róla pletykálnak. Kirekesztette őt a falu. Pária lett. Züllött, megbélyegzett ember. Szerelmi sokszögek mindenütt. Ki tesz itt igazságot, ki oldja meg ezt az egyre bonyolódó helyzetet? Feledi Gáspár a tekintélyes bíró és szigorú apa? Gonosz Pista a vizet prédikáló, de bort vedelő, mindig valamiben sántikáló bakter? Tarisznyásné, Csapóné, Sulyokné, akik mindenütt ott teremnek, ahol valami történik, és azonnal határozott véleményük van a dolgok állásáról? Vagy mégiscsak a fiataloknak kell jól dönteniük a saját maguk ügyében. Aki első pillantásra tettesnek, gyilkosnak tűnik, lehet, hogy valójában ő az áldozat. Hogy van-e rosszabb a falu rosszánál, hogy van-e igazság és kié, az a végén vagy kiderül, vagy nem, de mindenképpen sok dal, veszekedés, dorbézolás, évődés, kétségbeesés, forró csók és éjsötétpillantás után. A darabot Puskás Zoltán újvidéki színész-rendező állítja színpadra, akinek ez lesz az első munkája Kassán.
A falu rossza Az első kiadás Adatok Szerző Tóth Ede Műfaj népszínmű Eredeti nyelv magyar Premier dátuma 1875. január 15. Premier helye Nemzeti Színház Díjak Nemzeti Színház 1874. évi pályázatának nyertese A falu rossza népszínmű három felvonásban, Tóth Ede legnépszerűbb műve. A Nemzeti Színház 1874. évi irodalmi pályázatán a huszonnégy benyújtott kézirat közül Tóth Edének ez a munkája nyerte el a száz arany pályadíjat. Zenéje Erkel Gyulától való, de a dalbetéteket nem ő maga szerezte, hanem Simonffy Kálmán, Szentirmay Elemér és mások népdalaiból állította össze. Személyek A falu rossza népszínmű 1885-ös szegedi plakátja Feledi Gáspár, gazdag falusi földmívelő Lajos, Boriska, gyermekei Bátki Tercsi, árva, Feledi Gáspár gyámsága alatt Göndör Sándor, szolgalegény Finum Rózsi, menyecske Csapó, gazdaember Csapóné, Sulyokné, Tarisznyásné, módos asszonyok Egy öreg paraszt Megyei csendbiztos Kónya, kántortanító Gonosz Pista, bakter Gonoszné Cserebogár Jóska, szőlőpásztor Czene, cigányprímás Ádus, vén cimbalmos A "Makkhetes" korcsmáros Neje Jóska, béres Cselekménye A falu bírójának, Feledi Gáspárnak két gyermeke és egy neveltlánya van.
Nyilván nem ez az ország legarcpirítóbb szabálytalansága és bűntette, de megérdemelték. Részemről minden téren, mindenhol, mindenkit megbüntetnék, aki nem tartja be a szabályokat. És azokat is, akik nem tartatják be. És azokat, is akik nem mutatnak példát. Csak ugye, Atyáink közben meg miket művelnek. De hát amit szabad Jubiternek....
Hódmezővásárhely megyei jogú város, Csongrád-Csanád megye második legnagyobb népességű és Magyarország második legnagyobb területű települése, a Hódmezővásárhelyi járás székhelye.
II. József szabályozta az egyház működését is. Az ún. generálszemináriumok felállításával (1783. november 1-én, Pozsonyban, Pesten és Zágrábban) egységesíteni és központosítani kívánta a papnevelést és képzést. Rendeletet adott ki a házasságkötésről. Szabályozta a kultusz és a mise rendjét. Csökkentette az egyházi ünnepnapok számát. Az úrnapit kivéve megtiltotta a körmentek tartását (1785. szeptember 30. ). VI. Református templom. Pius pápa, hogy a császárt az egyházat érintő rendeletek visszavonására bírja, 1782. március 22-e és április 24-e között Bécsben időzött. A "fordított Canossa-járás" eredménytelen volt, sőt a pápa II. József 1783. decemberi római látogatásakor az egyházi kormányzat ügyében további engedményekre kényszerült, hogy megakadályozza az osztrák egyház elszakadását a Szentszéktől.
Reformjait a hatóságok lassan vagy passzív ellenállással hajtották végre, ezért 1783-ban a tisztviselőitől feltétlen engedelmességet követelő rendeletet adott ki a közigazgatásról. Mivel főként hazánkban ütközött akadályokba, ahol a végrehajtó hatalom a megyék kezében volt, József úgy látta, a reformok akadálya a magyar alkotmány. 1784-ben Bécsbe vitte a koronát, a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé, s elrendelte a népesség, nemesek és nem-nemesek összeírását, fegyverrel fenyegetve az ellenálló megyéket. II. József, a "kalapos király" - Cultura.hu. A király s a magyar nemesség viszálya nyomán kitört a Horea-Closca-féle román parasztlázadás, amelyet ugyan nem József szított, de politikájának szerepe volt benne. A felkelés leverése után felszabadította a jobbágyokat, megszüntette a földesurak bírói jogát, megengedte a szabad költözést. 1785-ben felszámolta a megyerendszert, az ország tíz kerületének élére királyi biztosokat állított. Új bírósági eljárást vezetett be, egységes jogrendszere felszámolta a magyar törvényeket.
A rendelet értelmében a vegyes házasságban született gyermekek közül a fiú követhette apja protestáns vallását (addig szüleik csak katolikus hitben nevelhették őket, ennek elfogadásáról a protestáns félnek ígérvényt, reverzálist kellett adnia). A protestáns lelkészek munkáját a katolikus püspökök immár nem ellenőrizhették, a nem katolikusok vallású keresztények is birtokolhattak ingatlanokat, polgár- és mesterjogot, elnyerhettek akadémiai fokozatot és hivatalt is vállalhattak. A türelmi pátens mellett József ugyancsak 1781-ben külön rendeletben szabályozta a zsidók helyzetét is. Hiába volt VI. Pius pápa 1782-es bécsi "fordított Canossa-járása", a katolikus egyházfő nem tudta rábírni a makacs császárt egyházi döntéseinek visszavonására. II. József tudatában volt a türelmi rendelet jelentőségének és súlyának: amikor a rendek ellenállása miatt 1790. január 26-án, már halálos betegen, a nevezetes tollvonással visszavonta Magyarországra vonatkozó majdnem minden intézkedését, a lelkészállításról és a jobbágyság eltörléséről szóló rendelkezések mellett csak a türelmi rendeletet hagyta érvényben, amelyet aztán 1791-ben Magyarországon törvény is szentesített.
József, II., Habsburg-Lotharingiai (Bécs, Alsó-Au., 1741. márc. 13. -Bécs, 1790. febr. 20. ): német-római császár (ur. 1765-90), megkoronázatlan magyar király (1780-90). - I. (Lotharingiai) Ferenc ném-róm. cs. (ur. 1745-65) és Mária Terézia m. kirnő (ur. 1740-80) 3. gyermeke, legidősebb fia. 1759-től részt vett a pénzügyi és államtanács ülésein, reformtervezeteivel ostromolta anyját. - Első házasságát 1760. X. 6: Bourbon M. Izabellával (1742. XII. 31-1763. XI. 27. ), Fülöp pármai hg. leányával kötötte. 2 leányuk kisded korban meghalt. Szülői kívánságra pol. okokból 1765. I. 23: másodszor nősült, felesége a bajor M. Jozefa (1739. III. -1767. V. 28. ), VII. (Bajor) Károly cs. leánya, aki himlőben halt meg. - 1765: apja halála után ném-róm. cs., anyja az örökös tart-okban társuralkodóvá nyilvánította, de a kormányzásba nem engedte beleszólni. 1780. 29: anyja halála után egyeduralkodó (nem koronáztatta meg magát: "kalapos király"). Pol-ját a felvilágosodás eszmekörében a birod. egység megteremtése határozta meg.