Az első széria címletei a tíz- és százforintosok voltak. A tíz-, húsz-, ötven- és százforintos címletekből álló 1947-es széria egészen 1992-ig volt érvényben, csak a címerek változtak a bankjegyeken, melyekhez 1970-ben az ötszázforintos, 1983-ban az ezerforintos, 1991-ben az ötezerforintos is csatlakozott. Újjátervezett forintérméket 1992-ben, új, héttagú papírpénzsorozatot pedig 1997 és 2001 között bocsátottak ki.
Akik azt Felhasznált irodalom az 1945-46-os hiperinflációról: 364
Az első széria címletei a tíz- és százforintosok voltak. A tíz-, húsz-, ötven- és százforintos címletekből álló 1947-es széria egészen 1992-ig volt érvényben, csak a címerek változtak a bankjegyeken, melyekhez 1970-ben az ötszázforintos, 1983-ban az ezerforintos, 1991-ben az ötezerforintos is csatlakozott. Forrás:
Az első forintok egyike 1946-ból (Fotó: Vimola Ágnes) A világtörténelem egyik legnagyobb inflációját az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint zárta le. Az 1945 nyarán nekiiramodó infláció egy év múlva már soha nem látott méreteket ért el, 1946 júliusában egy dollár 4 600 000 quadrillió pengő volt, ami a tíz huszonhetedik hatványa. Átmenetileg használták a pengőnél nagyságrendekkel jobb minőségű adópengőt is, de az infláció tetőpontján egy pár cipő ára így is kb. 120 milliárd adópengő volt. A pengő hiperinflációjának fő oka a világháborúban teljesen megsemmisült magyar gazdaságban keresendő. Az MNB milliós szorzót jelentő bélyegeivel ellátott bankjegyek voltak az ún. Forint bevezetése 1946 full. milpengők. Az új pénzegység bevezetését megelőző tervek közül a forint fő vetélytársa a tallér volt. A magyar történelemben korábban elsőként Károly Róbert veretett forintot 1325-ben korabeli firenzei liliomos aranypénzek mintájára (Fiorino d'Oro). A forint neve ebből az olasz kifejezésből ered. Károly Róbert Anjou-liliomos aranyforintjai után 1857 és 1892 között szintén a forint volt Magyarország és az egész Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalos pénzneme.
Ennek következtében az infláció kicsi, nagy az árstabilitás. 1946 és 1952 között a fogyasztói árak egyre nőni kezdtek, nagy volt az infláció. 1952 után, a szocialista tervgazdálkodás bevezetése miatt egészen 1968-ig árstabilitás volt jellemző az országban. A tervgazdaság utódja, amelyben az állam továbbra is gazdaságirányítási szerepet tölt be. Azonban, ekkor csökkent a központi tervezés szerepe és nőtt a vállalati önállóság a termelés és a beruházások terén, liberalizálódtak az árak, vagyis a hatóságilag rögzített árak mellett egyes termékek árai a piaci keresletnek megfelelően alakulhattak, illetve a központilag meghatározott bérrendszer helyét rugalmasabb, bizonyos korlátok között a vállalatok által meghatározott szabályozás váltotta fel. A szocialista gazdasági és társadalmi rendszer bukása, a piacgazdaság kialakulása. Árak-1945-46 Archives - Ártörténet. A piacgazdaság teret adott a befektetőknek, erősítette és elkezdte stabilizálni a magyar gazdasági viszonyokat. Látványos és gyors eredmények voltak elérhetők így a gazdaságban.
Minden esetben feltétel továbbá, hogy az igénylőnek a nyugellátása, és a rendszeres pénzellátása együttesen sem haladhatja meg, a havi 70. 000 Ft-ot. Az igénylést, az internetről is letölthető "Kérelem-adatlap" nevű nyomtatvány leadásával kell elindítani. Az igénylést le lehet adni a Kormányablakoknál, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál. Az elbírálásnál előnyben részesülnek azok a férfiak, akik legalább 35 év, és azok a nők, akik legalább 30 év szolgálati idővel rendelkeznek, akik betöltötték a 70. életévüket, azok a személyek, akik I. vagy II. rokkantsági csoportba tartoznak, akik előzőleg még nem részesülte méltányossági nyugdíjemelésben. A kérelem elbírálása 30 nap alatt történik meg. Magának az emelésnek a mértéke is szabályozásra került a törvény által. Nem lehet az emelés magasabb, mint a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 25%-a, de nem is lehet kevesebb annak a 10%-ánál. Ön mit szól ehhez? {fcomment}
Ügyintézés határideje Az ügyintézési határidő 45 nap. Jogorvoslati lehetőség Jogorvoslati lehetőség: Nincs lehetőség fellebbezésre. A méltányossági jogkörben - a kivételes nyugellátás megállapítása tárgyában - hozott döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni. Jogorvoslati lehetőség részletei: A határozat ellen a kézhezvételt követő 30 napon belül keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): Nincs lehetőség fellebbezésre. A méltányossági jogkörben - a kivételes nyugellátás-emelés megállapítása tárgyában - hozott döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni. A benyújtási határidő: A keresetlevelet - az eljáró hatóságnál - 30 napon belül kell benyújtani. A fellebbezési illeték mértéke: Amit még érdemes tudni (GYIK) Kinek nem engedélyezhető méltányossági nyugdíjemelés?
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület azt szeretné elérni, hogy a negyedik éve változatlan, 800 millió forint összegű méltányossági alapú nyugdíjemelés keretét duplázzák meg, valamint a méltányossági alapú nyugdíjemelés jogosultsági feltételeit enyhítsék. Méltányossági nyugdíjemelést jelenleg az kérelmezhet, akinek a nyugellátása (árvaellátása) és esetleges további rendszeres pénzellátása (ide nem értve az időskorúak járadékát) együttes összege nem haladja meg a havi 85 ezer forintot. A méltányossági nyugdíjemelés a legkisebb öregségi nyugdíj (2008 óta változatlanul 28 500 forint) 10-25 százaléka lehet, azaz legalább havi 2850, de legfeljebb 7125 forint. A szerint a szervezet azt szeretné, hogy a jövedelmi határt havi 85 ezer forintról emeljék 100 ezer forintra, és könnyítsenek a hozzájutási feltételeken (az úgynevezett K/16-os forma-nyomtatvány egyszerűsítésével), továbbá az elbírálást és folyósítást gyorsítsák. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület indoklása szerint a keretet azért kellene megduplázni, mert a legutóbbi zárszámadási törvény adatai alapján 2018-ban méltányossági alapú nyugdíjemelésre összesen 60 121 rászorult nyújtott be kérelmet, de a keret korlátja miatt csak 34 725 ember kapott, átlagosan havi 3 539 forintos nyugdíjemelést.
Öregségi nyugdíjkorhatár: A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki: a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj. Vonatkozó jogszabályok a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § k) pont, 6. §, 18. § (1) bekezdés, 55. § (1) bekezdés, 64. § (1) bekezdés, 66. § (1) bekezdés b) pont, 81. § (1) bekezdés, 95/A. § (2) bekezdés, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) ndelet 3. § (3), (5) bekezdés, 72/B. § (1), (1a), (1b), (1d)-(1f), (2), (9)-(13) bekezdés, (20) bekezdés a) pont, 6. számú melléklet, a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017.