Karácsonykor több birkát végezhetett ki a Kecskemét környékén csatangoló fekete párduc. A nagymacskát most nem látták, de a jelek arra mutatnak, hogy tényleg az Alföldön szabadon kószáló vadállat végezhetett több bezárt birkával. A cikkünk alján látható térképen mutatjuk, eddig merre tűnt fel a vadállat, hol mehetett át az M5-ös autópályán és merre érdemes résen lenni. Ismeretlen állat támadt a birkákra Kiskunfélegyháza és Bugac határában, 2021. december 24-én, karácsony első napján, Zana Viktor állatait ismeretlen állat támadta meg. Az éjszaka során a ragadozó az 1, 6 méter magas kerítésen ugrott át, majd az ólban lévő birkákból öt állatot megölt. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! Megtépte az állatokat A megtámadott birkák egy része az udvar közepén álló halastó sekélyebb részébe menekült, ahová a ragadozó nem követte a prédáit. Újra látták a Kiskun Párducot | 24.hu. Az elhullott birkák feje, nyaka és a hátsó részei volt megtépve. Egy esetben a gyapjú le volt tépve a birkáról – írja az oldal. Rejtélyes eset A helyi vadásztársaság hivatásos vadásza is megnézte a helyszínt.
2021. dec 22. 17:38 Kecskeméten látták az eltűnt fekete párducot /Illusztráció: Pixabay Szerda délután a kecskeméti Gábor Dénes utca közelében vették észre a párducot. Az állatot a Ritz üzem egyik dolgozója vette észre, és vélhetőleg azonos a december 8-án, Kiskunhalason észlelt fekete párduccal. Fekete párduc végezhetett Bugac környékén több birkával, térképen mutatjuk merre járhat most a titokzatos ragadozó | BudaPestkörnyéke.hu. A rendőrség több járőrautót is a helyszínre küldött, a környéket pedig elzárták. ( A legfrissebb hírek itt) A Ritz üzemhez kiérkeztek a Kecskeméti Vadaskert szakemberei is. A úgy tudja, hogy az állat az M5-ös autópálya irányába ment. Nem sokkal később Tokovics Tamás, a Kecskeméti Vadaskert igazgatója elmondta a, hogy bár láttak nyomokat, amik egy nagytestű állaté lehetnek, de véleményük szerint, valószínűleg azok inkább egy kutyától származnak, nem pedig egy fekete párductól. "Megnéztük a helyszínen készült fotókat, bejártuk azt a terület is, ahol a fotó készült, de nem találtuk nyomát a macskának és a fotók alapján kevésbé beazonosítható az állat, így valószínűleg nem a Halason látott párducot látták Kecskeméten.
2022. január 25., kedd 18:38:00 / Justin Viktor Újra felbukkanhatott Kipling fekete rettenete, ezúttal Tiszatenyő határában kapták lencsevégre. A párduc legutóbbi észlelése 100 kilométerrel északabbra történt, Kerecsenden. Keresztanyu / Fekete Párduc. A párduc délnek tarthat A tiszatenyői álmatlan éjszakák rettegett szörnyetegét utoljára Kerecsenden vélték látni, vagyis - ha ugyanarról az állatról van szó - Tiszatenyőig száz kilométert haladhatott dél felé, amiben józan paraszti ésszel lenne némi ráció, lévén a párduc trópusi állat, nyilván nem fog északnak tartani, de ez persze buta okoskodás, magam is csak egy törvényszerű Hanga Zoltán facepalm kedvéért szúrtam ide. De mivel a kedves olvasók nagy része valószínűleg a beígért videó miatt kattintott, nem is húznánk az időt, lássuk a medvét, illetve párducot. A videót egyébként a Blikk egyik olvasója küldte be a lapnak és az alábbi cikkben lehet megtekinteni. Kerecsendnél még megvolt A 21. század téli berkeiben barangoló bestia állítólag egy igazi fekete párduc, ami legutóbb Kerecsenden került kamera elé, ha és amennyiben az volt, aminek gondolta a sajtó.
Akkor - ahogy mi is megírtuk - az Egriügyek portál olvasója készített róla felvételt, ami január 14-én jelent meg a szájton. A videós csak annyit jegyzett meg láthatatlan társának: " Öcsém, ez nem macska, tuti, hogy nem macska ". Az Egriügyek olvasója szerint a lefilmezett állat 60 centi magas lehetett és hát újfent csak annyi volt biztos, hogy semmi sem biztos. Kiskunfélegyháza kegyetlen Karácsonya Azt gyakorlatilag mi írtuk meg elsőként a magyar sajtóban, hogy Karácsony éjjelén talán éppen a Bugaci Bagirának volt köszönhető egy rejtélyes és gyilkos támadás, ami a Bács-Kiskun megyei Kiskunfélegyháza és Bugac között történt. Akkor egy máig azonosítatlan, de egyértelműen nagy testű állat pusztított el ötöt Zana Viktor gazda birkái közül, és bizony a másfél métert is meghaladó magasságú kerítés sem volt neki akadály. A bugaci rendőrség megvizsgálta és rögzítette a fellelhető nyomokat: a kerítést két ponton is majd földig nyomta valami nagy tömeg, amiből egyenesen következett egy nagy testű ragadozó jelenléte.
A rendőrséggel egyeztettünk a helyszínen, ők sem találtak a nagymacskára utaló nyomokat" - idézték a szakember szavait. Ez is érdekelheti: Nem mindennapi jelenetek: ijedt pónikat mentettek a Dunai Vízirendészek – fotó Kecskemét párduc eltűnt állat vadállat
Pénteken délelőtt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter kinevezte az Országos Mentőszolgálat új főigazgatóját. A pozíciót 2017 január 16-tól egy fiatal debreceni születésű oxiológus, aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, dr. Csató Gábor tölti be. A PestiSrácok több ízben foglalkozott az elmúlt egy évben a mentőszolgálat körüli problémákkal. Elsőként írtuk meg, hogy az éppen egy éve megbízott repülő-mérnök főigazgató milyen módszerekkel távolította el környezetéből a tapasztalt vezetőket, orvosokat, majd a megyék éléről a vezető mentőtiszteket, sokak helyére tapasztalatlan fiatal, frissen végzett mentőtiszteket ültetve. Index - Belföld - Dr. Csató Gábor: Nagyon jól vizsgázott a mentőellátás. A botrányok tovább dagadtak, amikor a főigazgatói kabinetet sorra töltötte fel a szakmán kívüli vezetőkkel, félmilliós fizetéssel, egymás után kötötte a szerződéseket közbeszerzés lefolytatásának, vagy több ajánlat bekérésének mellőzésével. A rendőrségen feljelentés nyomán vizsgálat is indult hűtlen kezelés megalapozott gyanújával. Októberben, megelégelve a média visszhangtól is hangos ügyeket, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiírta a pályázatot az OMSZ főigazgatói posztjára, olyan feltételekkel, amelyeknek Máté Gábor nem felelt meg, így ő nem is pályázhatott.
defibrillátor adatbázist, elsősegély kisokost) is tartalmaz. Az ÉletMentő alkalmazás egyebek mellett lehetővé teszi, hogy fontos adatainkat (például ismert betegség, kezelés, gyógyszerérzékenység, stb. ) előre megadjuk, így azok egy gombnyomásra a segélyhívással azonos időben megjelennek a mentésirányítóknál. A mentők nem csak a bajbajutott személy tartózkodási helyét, hanem egyebek mellett még telefonjának töltöttségi szintjét is látni fogják, ami a készülék lemerülése esetén hasznos információt jelenthet. A digitális megoldások alkalmazásának és az újszerű kommunikációs eszközöknek, kampányoknak is köszönhetően az elmúlt három évben megduplázódott a sikeres újraélesztések száma Magyarországon. Folytassa, Dr. Csató Gábor! | Weborvos.hu. Ez a legfontosabb eredmény.
Egy átlagos nappali vagy éjszakai műszakban körülbelül 1500 bajtársunk teljesít szolgálatot, ennek fényében kell értelmezni, hogy volt olyan nap, különösen a mintavételek során, amikor további ezer főt mozgattunk – ideértve a call centert, a kijáró egységeket, az önkénteseket, a betegszállító szolgálatokat. Az ő munkájukat, ellátásukat, eszközeiket, tehát a teljes logisztikát mi szerveztük. A többletfeladatokhoz a szolgálatban nem lévőket rendelték be, vagy máshonnan kölcsönöztek munkaerőt? A mentés az elmúlt 73 évben mindig prioritás volt számunkra, ebből sosem engedtünk – most sem. Főként a második-harmadik hullámban sok koronavírus-gyanús embert effektív mentőellátásban kellett részesítenünk, tehát a szükséges kapacitáshoz nem tudtunk és nem is akartunk hozzányúlni. A mintavételekhez önkénteseket, a betegszállító szolgálatot, civileket, vöröskereszteseket, egyetemi és főiskolai hallgatókat vontunk be. Dr csató gaboriau. Bajtársaim önként vállalt túlmunkaként vettek részt mindebben. Ha már szóba hozta, miben különböztek a járvány különböző hullámainak teendői?
Karácsony előestéjén felszállt a fehér füst, Balog Zoltán hosszas vívódás után a 33 éves dr. Csató Gábor aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvost nevezte ki az Országos Mentőszolgálat élére. Dr csató gaborone. A jogszabályok szerint a posztra szeptemberben pályázatot írt ki a minisztérium, a benyújtási határidő végéig nyolc érvényes pályázat érkezett, a döntést december 10-ig kellett volna meghozni, ez azonban csak december 23-ra sikerült – legalábbis akkor került nyilvánosságra. Dr. Csató Gábor Ahogy azt korábban megírtuk, nem volt meglepő, hogy a miniszter ilyen sokáig gondolkodott a döntésen: komoly lejárató kampánnyal igyekeztek ugyanis a mentőszolgálat korábbi meghatározó szereplői visszarendezni azt a helyzetet, amelynek az egy évvel ezelőtt megbízott vezető, Máté Gábor véget vetett. A támadásokkal szemben mind többen álltak a – januárig még – megbízott főigazgató mellé, hiszen úgy érezték: újra jó a mentőszolgálatnál dolgozni, meghallgatják és emberszámba veszik őket. Az a miniszteri döntésen is látható, hogy Balogh Zoltán sem szerette volna a régi vezetést a szolgálat vezérkarában látni.
Ezek parancsoló kényszerek, és itt az egész magyar egészségügy hasonló helyzetben van. Stabilizálni kell a szükséges szakemberek létszámát minden mentőállomáson, minden munkahelyen. Dr. Csató Gábor | Digital Health Summit. Folyamatosan javítani kell a munkafeltételeket, de ezzel összefüggésben a betegellátás minőségét is. Ez nem csak a szaktudás állandó karbantartását jelenti, hanem a figyelem középpontjába kerülő minőségi indikátorok javítását, a riasztás-helyszínre érkezés-mentés, betegellátás-optimális intézménybe szállítás folyamatának a betegek érdekeit szem előtt tartó állandó kontrollját is. Közben építeni kell a mentők közösségét, vigyázni egymásra, küzdeni a kiégés ellen, ami minden egészségügyi dolgozót veszélyeztet, de a terepen helytálló mentősöket nagyon komolyan érinti. És ha több támogatást, több bérkeretet, több lehetőséget fognak kapni az Országos Mentőszolgálat tulajdonosától, a magyar államtól, akkor ezt mindannyiunk javára fogják kamatoztatni. Ennek a hatalmas és bonyolult rendszernek az irányítói, "karmesteri" feladatainak ellátására kapott Csató Gábor megbízatást, immár öt évre.