A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Föld legnagyobb földrengéseinek listája erősség és áldozatok alapján. Halálos áldozatot követelő földrengések 1900 óta Erősség alapján [ szerkesztés] A 19. század vége előtti földrengések erősségének nagysága csak becslés, így a tényleges sorrend kissé változhat A 8-as vagy nagyobb magnitúdójú földrengések 1900 óta. A kör nagysága a halálos áldozatok alapján változik. (angol nyelvű) A legnagyobb földrengések 1900-tól 2017-ig a térképen No. Dátum Hely Név Magnitúdó 1 1960. 05. 22. Valdivia, Chile 1960-as chilei földrengés (wd) 9. 4–9. 6 2 1964. 03. 27. Prince William-öböl, Alaszka, USA 1964-es alaszkai földrengés 9. 2 3 2004. 12. 26. Indiai-óceán, Szumátra, Indonézia 2004-es indiai-óceáni földrengés 9. 1–9. 3 4 2011. 11. Csendes-óceán, Tóhoku régiója, Japán 2011-es tóhokui földrengés 9. 1 [1] 5 1952. Miért épp térségünkben voltak a legnagyobb magyarországi földrengések? - Kisbérmost. 11. 04. Kamcsatka, Szovjetunió 1952-es kamcsatkai földrengés (wd) 9. 0 [2] 6 1868. 08. 13. Arica, mai Chile (akkor Peru) 1868-as arikai földrengés 8.
A feljegyzések szerint Ácson, Bábolnán és Győrben is komoly károk keletkeztek, romba dőlt a zsámbéki bazilika épülete, Budán, a Vízivárosban megváltozott a források vízhozama. 1763. Vehir.hu - Magyarországon is voltak nagy földrengések. június 28. után a rengések erős morajtól kísérve, gyengülő erővel még napokig folytatódtak egészen szeptemberig, nagyobb utómozgások pedig még majdnem egy évszázadig (1783, 1806, 1822, 1841, 1851) előfordultak. Ilyen súlyos földrengések Magyarországon ritkán fordulnak elő, mivel a nagyobb törésvonalaktól távol eső Kárpát-medence a világ kevésbé földrengésveszélyes területei közé tartozik. Gyengébb mozgások évente többször jelentkeznek, de komoly épületkárokat okozó, 4, 5-5-ös erősségűek általában csak 20-30 esztendőként. Az elmúlt bő száz évben ilyen földmozgást élt át 1903-ban Eger (4, 5), 1908-ban és 1911-ben két alkalommal is Kecskemét (4, 5-5, 6), 1925-ben az Egertől 3 kilométerre délre fekvő Ostoros (5, 0) illetve a dél-dunántúli Nagykanizsa (4, 5), 1951-ben a Nógrád megyei Tereske (5, 1), 1956-ban Dunaharaszti (5, 6), 1985-ben Berhida (4, 9), 2011-ben pedig Oroszlány (4, 7).
szeptember 22. ) ↑ a b múlt-kor: A legpusztítóbb földrengések története ↑ Haiti Dominates Earthquake Fatalities in 2010 (January 11, 2011), U. Geological Survey. ↑ Maura R. O'Connor, [Two Years Later, Haitian Earthquake Death Toll in Dispute], Columbia Journalism Review (January 12, 2012). ↑ Report challenges Haiti earthquake death toll (June 1, 2011), BBC. ↑ china virtual museums_quake.. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 28. ) ↑ Paula Dunbar: Significant Earthquake. Legnagyobb földrengés magyarországon online. (Hozzáférés: 2014. február 13. ) ↑ The world's worst natural disasters Calamities of the 20th and 21st centuries CBC News'. ' Retrieved October 29, 2010. ↑ Today in Earthquake History. ↑ NGDC: Comments for the Significant Earthquake. október 29. ) Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Lists of earthquakes című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
2020. június 28., 07:31 A földrengések a legalattomosabb elemi csapások közé tartoznak. Senki sem tudja megmondani, mikor mozdul meg a lábunk alatt a talaj, de egyszer csak iszonyatos erővel megremeg a föld, a rengés erősségétől függően hullámzani kezd a felszín, házfalak repednek meg vagy akár össze is omlanak a legmasszívabbaknak vélt épületek, és ilyenkor sok embert maguk alá temethetnek. Fotó: Archívum Festmény: egy komáromi utca a földrengés után Természetesen vannak kisebb földmozgások is, amelyek legfeljebb csak riadalmat okoznak és általában szerencsésen véget is érnek. Legnagyobb földrengés magyarországon ksh. Ezekből évente akár több száz lehet egy kisebb térségben is. A földrengésekkel foglalkozó tudományág a szeizmológia, a földrengések kutatói pedig a szeizmológusok. Ők műszereik segítségével sok fontos adatot regisztrálnak és pontosan be tudják határolni azokat a területeket, ahol a rengések valamilyen nyomot hagytak, illetve meg tudják állapítani, hol volt a földrengés fészke a mélyben (hipocentruma) és a legerősebb felszíni megnyilvánulása (epicentruma).
Természetesen tudunk azért nagyobb földrengésekről is, de erősségüket illetően jobbára becslésekre kell hagyatkozni, miután a rendszeres műszeres földrengésmegfigyelések csak az 1800-s évek utolsó harmadában kezdődtek Magyarországon. A korábban történt elemi csapások nagyságáról a korabeli szemtanúk beszámolói és leírásai alapján tudunk képet alkotni és közvetett módon meghatározni a rengés erősségét, azaz a magnitúdóját. A híradásokban rendszerint a Richter-skála szerinti számokat emlegetik, amelyeket hallva egy tájékozottabb laikus is sejtheti, milyen nagy földmozgásról van szó. Legnagyobb földrengés magyarországon árakkal. Az egyes fokok között logaritmikus különbségek vannak, tehát ha például egy 4, 0–4, 9 magnitúdójú rengésről van szó, azt általában gyengének nevezik, de az 5, 0–5, 9 magnitúdójú már közepes erősségű, a 6, 0-nál nagyobb már erős, a 7, 0-nél nagyobb igen erős, házakat, hidakat pusztít el, míg 8, 0-nál nagyobb már nagyon erős, több száz kilométeres térségben súlyos anyagi károkat okoz, hegyomlásokat idéz elő stb.
A boltívek különösen rosszul viselték a rengést. A kapucinusok cellafalai bedőltek, de ők épp az ebédlőben vacsoráztak, így megmenekültek. Fagyok után tavasszal a megrepedt falú házak is összedőltek.
Sikeresebb lesz a Jézuska is, ha eltalálja, mit is szeretne a kicsi a fa alatt látni. Nem kell okvetlenül a legdrágább ajándék, lehet, hogy egy apróság nagyobb örömet szerez. Ezért is érdemes egy-egy játékbolt, vagy könyvüzlet kirakatát közösen megcsodálni. Bemenni azonban kicsit veszélyesebb vállalkozás lehet. Mindenkinek az az álma, hogy a szenteste sikerüljön a legjobban. Ehhez azonban néha úgy érezhetjük, nincs szükség arra, ahogy a gyerek láb alatt legyen, míg az angyalkák a kulcslyukon át bevonszolják a fát, majd akrobatikus röpgyakorlatokkal feldíszítik azt. Csak az erdélyi magyaroknak jön az angyal. Ahol délutáni szunyókálását tölti a kicsi, ott ez idő alatt megoldott a meglepetés-készítés. A nagyobbakat pedig vagy bevonjuk a díszítésbe, vagy a varázst megőrizve keresünk olyan családtagot, aki moziba, vagy alkalmi játszóházba vinné a gyerekeket délután. Ha erre a feladatra nincs befogható nagyszülő, vagy barát, marad az a megoldás, hogy éjjel munkálkodnak az angyalok, és a fa már 24. -én reggel megérkezik. A gyerekek így is megkapják a varázslatot, nyugodtak maradnak egész nap, és az ünnepi vacsora is elkészül, mert nem kell kapkodni és több szálon futni egész délután.
A karácsonyi ajándékot és a karácsonyfát Erdélyben az angyal hozza (míg a Partiumban a Jézuska), s ezt angyaljárásnak nevezik ma is. Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és Józseffel. A betlehemes játékokban, amelyek a katolikus liturgiában hajdan szereplő pásztorjátékok elnépiesült, magyaros változatai, gyakran szerepel az angyal is. " A fehérvári kislányok aprócska bölcsővel járnak házról házra. Két angyal jelenti be a Szent Család érkezését, majd Mária és József jön be. Mária egy székre ül és az ölében lévő kis bölcsőt, melyben a Jézuska szobra fekszik, ringatja. József aranyos fejszével a háta mögé áll. Az angyalok énekelnek a megtestesülésről. Utána pásztorok jönnek be, hogy kifejezzék hódolatukat a Kisded előtt. Végül Mária a bölcsőben fekvő Jézuskát körülhordozza, akit a család minden tagja megcsókol, miközben a bölcsőbe teszik az ajándékot. " – Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd Az angyalszárnyakkal lebegő "Jézuska" vagy az "Angyal" a magyar keresztény néphagyomány elképzelt alakja.
Spanyolországban Vízkeresztkor a gyerekek a kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik és abba kapják (a magyar Mikulás szokáshoz hasonlóan) az ajándékot. A spanyol gyerekek a bibliai napkeleti bölcstől (Három Királyok) várják az ajándékot. Különösen Baltasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerűségnek. Portugáliában is a cipők kerülnek a kandallók mellé (némiképp a brit mintát követve), hogy a kéményen keresztül érkező O Pai Natal (vagyis Télapó, Karácsonyapó) titokban abba rejthesse az ajándékokat. Az angol hatást mutatja az is, hogy a portugál gyerekek is csak karácsony első napjának reggelén találhatják meg az ajándékokat. A kisebbik ibériai országban a gyerkőcök egy része a Télapótól, míg másik része Jézustól várja a meglepetést. Az Amerikai Egyesült Államokban a Karácsony fényét kicsit elhomályosítja a november végi Hálaadás ünnepe. Az amerikai gyerekek azért nem járnak rosszul, hiszen alig egy hónap leforgása alatt két családi ünnepen lehet ajándékot kapni. A leginkább azonban talán a nagy játékgyártók és forgalmazók járnak jól, akik szinte minden új termékük világpremierjét az amerikai ajándékozási szezonhoz igazítják.