Az orvos ilyenkor székletvizsgálatot kér a labortól, és többnyire szalmonellára, Campylobacterre, Shigellára, Yersiniára, adeno- vagy norovírusokra, és parazitákra gyanakszik. A kétévesnél kisebb gyermekeknél rotavírusokra és Escherichia colira is vizsgálni kell a székletet. Az élelmiszeriparban vagy a közétkeztetésben dolgozókat hasmenés esetén feltétlenül vizsgálni kell kórokozókra, ugyanis a szimptómák megszűnése után még hetekig ürít kórokozókat a beteg. Ha a hasmenés közvetlenül étkezés után lép fel, ételmérgezésre, illetve – megfelelő hajlam megléte esetén – allergiára is gyanakodhatunk. Az ételmérgezést általában olyan méreganyagok okozzák, amelyeket az élelmiszerben tenyésző baktériumok termelnek például nem megfelelően hűtött édességekben, órákon át melegen tartott húsételekben. Hasfájás és hasi görcs - ebben az esetben hívjon mentőt! - EgészségKalauz. Ilyenkor általában csak egy-két hasmenés és hasi görcs jelentkezik, ami nem igényel különösebb kezelést. Ha más jellegű mérgezés gyanúja merül fel (pl. gombamérgezés), azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha egyéb tünetek – bőrreakciók, a szájnyálkahártya duzzanata, asztma és/vagy orrfolyás – is vannak, feltétlenül gondolnunk kell az élelmiszer-allergiára.
Rossz közérzet. Az ételfertőzés, ételmérgezés előfordulása Hasi fájdalom, görcsök. Súlyos esetben a kiszáradás jeleivel tárulhatnak a panaszok száraz bőr, csökkent turgor, lepedékes nyelv, alacsony vérnyomás, szapora pulzus, a vizelet pedig csökkent és sötét színű. Vírusfertőzés és hasi görcs A gyomorinfluenza tünetei, kezelése és megelőzési lehetőségei A vírusos gastroenteritis - más néven gyomorinfluenza- a gyomor és bélrendszer vírusos betegsége, mely hasmenéssel, hányással is együtt járhat. Ilyenkor az emésztőrendszerbe bejutó kórokozók váltják ki a gyulladást a bélben és a gyomorban. A fertőzés általában valamilyen étellel vagy itallal terjed, de akár konyhai eszközökről, evőeszközökről, tányérokról, poharakról is bekerülhetnek vírusok a szervezetbe. Ez a betegség gyermekek és felnőttek esetében is gyakori oka lehet a súlyos hasmenésnek. Számos vírus okozhatja a gastroenteritis kialakulását, a leggyakoribbak ezek közül: Calicivírus Norovírus: Iskolás gyermekek körében igen gyakori, de előfordulhat akár kórházakban is, és minden korosztályra veszélyt jelent.
Meghatározás Hogyan nyilvánul meg ez a tünet? Gyomorfájás, annak okától függően, a has különböző helyein jelentkezhet: az egész hasban, a felső hasban (a köldök felett) vagy az alsó hasban (a köldök alatt). Lehetnek korlátozottak az egyik oldalon, ideiglenesen vagy véglegesen, vagy váltakozva a fájdalommentes és fájdalmas fázisok között. Hasi fájdalom, illetve gyomorfájás akkor fordulhat elő, ha a gyomor üres vagy étkezés után fokozódik, vagy bizonyos ételek fogyasztásával jár együtt. Az októl függően a gyomorfájdalmak szúrásként jelentkezhetnek, szorító érzés, égő érzés, állandó nyomás, görcsök vagy kólika, hirtelen (hevesen) jelentkeznek, visszatérőek vagy krónikusak lehetnek, és amelyek intenzitása a test helyzetétől függően növekszik vagy csökken (hajlított lábak)) vagy mozdulatok, amelyek átterjedhetnek a test más részeire (hát, borda, belső comb). Súlyos betegséggel járó jelek: Székletváltozás (hasmenés vagy székrekedés, szabálytalanság, színváltozás) Hányinger és hányás Vér a székletben vagy a vizeletben Láz Étvágytalanság és/vagy súlyvesztés A hasi fájdalom intenzitása nem mindig korrelál a betegség súlyosságával, és függ a személy érzékenységétől.
Ez jó példa arra, hogy például ez a faj jól alkalmazkodik a klímaváltozáshoz. Nyitókép: Kanalas réce a tavon Fotó: Somogyi László, Ökoturisztikai Látogatóközpont
Jegyei A jeges búvár (Gavia immer) a búváralakúak rendjébe, ezen belül a búvárfélék családjába tartozó vízimadár. Fontos jellemzője, hogy télen nagyon hasonlít a sarki búvárra, de nagyobb testméretű. Teljes hossza 68-81 cm, szárnyfesztávolsága 150 cm. Élőhelye Észak-Amerika arktikus tájain, Grönlandon és Izlandon költ. Egyes példányaik a Feröer szigetek vagy a Spitzbergák környékén töltik a nyarat, anélkül, hogy ott költenének. Télen a norvég partok előtt is feltűnnek, de megfigyelhetőek az Északi-, sőt a Keleti-tengeren is. Hazánkban igen ritka téli vendég, főleg a Dunán és a Balatonon fordult elő. A jeges búvárok a nyarat a tundra és az erdős tundra nagy, édesvizű tavain töltik. Szaporodása A jeges búvárok sokszor éjszaka duettben hallatják messze elhallatszó nászkiáltásukat. A párok életük végéig összetartanak és ragaszkodnak a vízhez. Téli madarak Magyarországon - Winter birds in Hungary - YouTube. A tó jegének felengedése után kezdenek fészkelni általában júniusban. A jeges búvár pár minden évben ugyanazon a helyen rakja le a tojásait. Vannak olyan párok, akiknél a fészek csak egy talajmélyedés, másoknál mohából és vizinövényekből nagy kupacot építenek.
Ezek a kis testű, gerle méretű, a vércséknél is kisebb ragadozó madarak szintén nem költenek Magyarországon. Méretük miatt nehezebb őket felfedezni, de annyi bizonyos, hogy meglehetősen ritka telelő madárfaj, csupán 200-300 példány tölti hazánkban a hideg évszakot. A kékes rétihéják és a gatyás ölyvek főleg kis rágcsálókkal táplálkoznak, ezért a sík terepeken, pusztákon vadásznak leggyakrabban. Kis sólymok bárhol, akár a lakott területeken is előfordulhatnak, kivéve az erdőket, mert ott nem tudnak nagy sebességgel vadászni. Elkészült a Magyarországon telelő sasok 2016-os leltára - Ecolounge. Rétisasok, vándorsólymok A fenti három jellegzetes telelő ragadozó madárfaj mellett vannak olyan nálunk költő fajok is, melyeknek állománya telente jelentősen felduzzad, az északról érkező példányoknak köszönhetően. Ilyen a rétisas, a vándorsólyom, és a vörös kánya. Rétisasból például Biharugra térségében csupán 3-4 pár költ, de télen több tucat fiatal, kóborló példány érkezik ide. Vándorsólyom – Fotó: Wikipedia A fiatal vándorsólymok nemcsak észak-déli, hanem bármilyen irányba szívesen kóborolnak.
Csak akkor képesek életben maradni, ha hőforrás közelében találnak valamilyen élelmet, illetve ha a lakosság táplálékkal látja el őket. A Nógrád megyei Szécsényben például a helyi lakosság etetett télen egy sérült fehér gólyát.
A globális felmelegedés hatásainak egyikeként emlegetik, hogy egyre több az itthon telelő vándormadár. Leginkább a gólyák "járnak élen" ebben a folyamatban. [caption id="" align="alignleft" width="650"] A háztetők és a kémények nem csak nyáron, télen is jó szolgálatot tesznek a gólyamadaraknak (Képünk illusztráció) [/caption]Már jó egy évtizeddel ezelőtt megfigyelték a nemzeti parkok ornitológusai, hogy egyes költöző madárfajok egyedei inkább a maradást választják, és nem követik társaikat a nagy vándorlásban. A változás nem csak Magyarországon figyelhető meg. A költöző madarak évtizedenként átlagosan 2, 3 nappal korábban érkeznek meg fészekrakó helyükre és kezdik meg költési időszakukat. A ragadozó madarak hétvégéje | National Geographic. A hazánkban telelő madárfajok egyre emelkedő száma is vélhetően ennek a folyamatnak a része. A maradók száma egyelőre még nem nevezhető kiugrónak, de az évek során lassan, de biztosan emelkedik. Leginkább a fehér gólyákra jellemző ez a tendencia. Míg eleinte a ritkaság számba menő itt maradt példány alulfejlett, vagy sérült volt, most már életerős szárnyasok is maradnak.