Bejegyzés navigáció Az Isteni színjáték és a számmisztika, a mű motívumai Számmisztika: az Isteni színjáték a középkori világmindenség (kozmosz) tükörképe. Szerkezetét a Biblia és a görög bölcselet tanítása szerint számszerű összefüggések határozzák meg. Összesen 100 énekből áll, a 100-as szám a számmisztika szerint az isteni tökéletességre utal. hármas szám: kitüntetett szerepet kap.
4. állatfigura allegóriák: párduc – a kéjvágy és Firenze jelképe oroszlán – a hatalomvágy és a Francia Királyság jelképe farkas – a kapzsiság és a pápai állam jelképe Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Dante Alighieri (1265-1321): Isteni színjáték Dante Alighieri Középkori európai irodalom legnagyobb alakja, emellett tudós és politikus. 12-14. századba Itális városállamai politikailga két csoportra oszlottak: guelfek: polgárság támogatja a pápát és az egyházat ghibellinek: nemesek a Német-Római császárságtól várja Itália egységét Guelf politikus volt, küzdött csatákban is a ghibellinek ellen. A guelfek kettéválásakora mérsékeltebb fehérekkel tartott, ám amikor a feketék kerültek hatalomra, Dante nem tért vissza Firenzébe, halálra ítélték, innentől a császárra számított ő is. Dante: Az isteni színjáték | zanza.tv. Amikor szülővárosa megalázó feltételekkel megengedte volna visszatértét, ő nem fogadta el. Isteni színjáték Gyermekkori szerelméről, Beatricéról kívánt méltón írni, így született az Isteni színjáték (Divina Commedia), amelyhez az "isteni" jelzőt az utókor tette hozzá. Az 1307. és 1320. közötti idot kell az Isteni színjáték keletkezési idejének tartanunk, kitűnő magyar fordítását Babits Mihály készítette. Műfaja: epikus keretbe állított, lírai elemekkel átszott, filozófiai gondolatokra épülő, drámai elemekkel rendelkező eposz.
Dante Alighieri (1265-1321) az egész középkori európai irodalom legnagyobb költője, egyben tudós és politikus volt. Firenzében született, egy régi nemesi családban. Gyermekkorának legnagyobb élménye hogy 9 éves korában egy firenzei templomban megpillantotta a nyolcesztendős Beatricét, s többé ne feledhette el. Hatása alól akkor sem tudott szabadulni, amikor Beatricét szülei érdekházasságba kényszerítették, s amikor a fiatalasszony 24 éves korában hirtelen meghalt. Beatricének szentelte Dante első költői művét, Az új életet (1294). A Dante által teremtett és megálmodott Beatrice a földöntúli szépségnek, a lelki tisztaságnak és nemességnek, a középkori vallás által ihletett tökéletességnek lett egy életen át vezérlő szimbóluma. Dante ezután Bolognában tartózkodott, s itt egyetemi tanulmányokat folytatott. Családja rábeszélésére feleségül vette Gemma Donatit. Sulinet Hírmagazin. A 12-14. században városállamokra töredezett Itáliát két nagy "párt" elkeseredett küzdelmei megosztották. A guelfek - nagyobbrészt a polgárság tagjai- a pápát, az egyházfő világi törekvéseit támogatták, a ghibellin párt viszont- amely főleg nemesekből állt- a német-római császár hatalmától remélte Itália egységének megteremtését.
Nézzük közelebbről, mit tudhatunk erről a műről! Dante itáliai alkotó volt, 1307 és 1320 között írta meg eredetileg Commedia, vagyis Színjáték címmel, de Szent Dalként, Poema Sacro-ként is emlegette. Az isteni, "divina" jelzőt első életrajzírója, Boccaccio illesztette a címhez. Miért különleges a története? A mű hőse, az eltévedt ember 35 évesen rádöbben arra, hogy élete üres, céltalan. Sulinet Tudásbázis. Ezért a földi és az örök élet boldogságát kezdi keresni a túlvilágon: "Az emberélet útjának felén/ egy nagy sötétlő erdőbe jutottam/ mivel az igaz útat nem lelém". 1300 nagycsütörtökén, Húsvét előtt indul el misztikus utazására a Pokolba, Purgatóriumba és Paradicsomba. Ez az időpont jelképes, hiszen a Pokolra szállás párhuzamba állítódik Krisztus megfeszítésével és feltámadásával. Kalandok sokaságát éli át, hol vadállatok állják útját, hol a Pokolban szenvedők fájdalmas hangjait hallgatva szembesül a bűnös élet következményeivel. A túlvilági szférákat bejárva tudatosul benne, hogy a hit, a remény és a szeretet vezethet el bennünket az örök boldogsághoz.
Dante 9 évesen pillantotta meg a 8 éves Beatricét harminchármas szám: mindhárom szerkezeti egység (Pokol, Purgatórium, Paradicsom) 33 énekre tagolódik Krisztust 33 évesen feszítették keresztre (krisztusi kor) Motívumok: utazás – az élet bejárása, az élet teljességének átélése túlvilág: Gilgames – élet füve; Odüsszeia – haza akar menni; a lelkek ismerik a múltat és a jövőt; Isteni színjáték – az igaz utat akarja megtalálni Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Bejegyzés navigáció
Bagolyröpte Pest felett. Szendrey Júlia nemzetsége A bevezetőt írta, a Horváték levelesládáját szerkesztette, a jegyzeteket készítette: Buza Péter OSZK–Budapesti Városvédő Egyesület, Budapest, 2016. [Budapest Könyvek Nagy Budapest Törzsasztal, sorozatszerk. : Saly Noémi], 244 oldal ISBN 978 963 7537 46 2 Petőfi özvegye, Szendrey Júlia Horvát Árpád történésszel kötött második házasságával új életet kezdett. Szendrey júlia ilona horvath obituary. A dokumentumkötet az asszony fordulatos, ám szenvedésekkel teli életét és az ő leszármazottainak sorsát dolgozza fel, melynek számos pillanata, eseménye kapcsolódik a hajdani Pesten a híres Hét Bagoly házhoz. A Horvát-család generációinak regényes története egészen az utolsó leszármazottig, Mambrini Daisy-ig, az áruházi pénztárosig érkezik el, Júlia és Horvát Árpád egyetemi professzor Dortmundba szakadt ükunokájáig. Szendrey Júlia rosszul sikerült második házassága tragikus véget ért az akkor 39 éves asszony korai halálával. Az asszony magával vitte a sírba (mostanáig őrizve), élete utolsó éveinek titkát, szerelmi kapcsolatát egy harmadik férfival, akiről éppúgy nem tud semmit az irodalomtörténet, mint ahogy arról sem, milyen – többnyire szintén tragikus – életutat futottak be az elmúlt százötven évben gyermekei, két fia Attila és ifjabb Árpád, valamint lánya, Ilona, majd unokái, dédunokája.
). Életút A pesti tudományegyetemen az oklevéltan és címertan h. tanára (1846–1848), r. tanára (1848. –1850), a forradalom és szabadságharc bukása után megfosztották katedrájától (1850), de mint h. tanár a tanszéken maradhatott (1850–1857). A pesti, ill. a budapesti tudományegyetemen az oklevéltan és címertan ny. rk. tanára (1857–1867), ny. r. tanára (1867–1894). Szendrey júlia ilona horvát konzulátus. A pesti kereskedelmi akadémián a magyar nyelv és irodalom tanára (1857–1861). a budapesti Egyetemi Könyvtár őre (1857–1871), első őre (1871–1873), igazgató őre (1874–1876). A forradalom és szabadságharc idején, a pesti egyetemi légió első kapitánya (1848–1849). Történeti segédtudományokkal, mindenekelőtt oklevéltan nal és diplomatiká val foglalkozott, a szaktudomány egyik első jelentős magyar művelőjeként összeállította Jean Mabillon (1632–1707), az oklevéltan megalapítója életrajzát. A szenvedélyes hazafi részt vett a pesti egyetemi forradalmi eseményekben, majd jelentős érdemeket szerzett az egyetemi légió felállításában. A bukás után elkerülte a megtorlást, de megfosztották katedrájától, hazafias szellemű tanári tevékenysége miatt a titkosrendőrség megfigyelte, a Bach-rendszer tanügyi hatóságai pedig megrovásban részesítették.
Ez a kéziratos lap egy 14 és egy 10 éves kisfiú műve volt: Horvát Attiláé és Árpádé. A Tarka Művek első füzetének hátoldalán fekete tollal olvasható a datálás: "1865. Decz. 24. Karácson este. " Az ajándékba készített "újsághoz" előszót is írtak, amelyben a füzetek készítésének célját is megjelölték: "Mi nem tudunk téged mással meglepni mint ezen kisérlettel […]. Ha csak pár élvezetes perczet is szerzend neked, igen megleszünk jutalmazva. Karácsonyi ajándékozás a 19. századi városi polgárságban | National Geographic. " Az első cikk édesanyjuk portréját nyújtotta az elképzelt olvasóknak: Költőnő és gazdasszony! cím alatt mutatták be Szendrey Júliát. Ez a karácsonyi ajándék több okból is figyelemre méltó. Egyrészt azért, mert a magyar történetírás igen kevés olyan forrást ismer, amely azt mutatja meg, hogy a gyermekek hogyan és mivel ajándékozták meg a szüleiket. A Tarka Művek mint ajándék ráirányítja a figyelmet arra, hogy nemcsak a gyakran emlegetett századfordulós presztízsajándékok történetét érdemes kutatni, hanem az olyan egyedi, személyes ajándékokét is, amelyek az adott család életének sajátosságairól árulkodnak.
Júliának nem köszöntek. Korábbi barátai elfordultak tőle. Az erkölcstelenség és a hűtlenség bélyegét hordozta magán, szánalom és megvetés kísérte. Vádlói ismeretlenül is elítélték. Horvát Árpád (történész) – Wikipédia. Arany János 1850 augusztusában megírta Júliának címezve "A honvéd özvegye" című versét, amelyben új házasságkötése miatt bírálta az asszonyt – a vers azonban csak Júlia halála után, 1888-ban jelent meg. Második házassága, amelyből négy gyermeke (Attila, Árpád, Viola, Ilona) született, bár kezdeti stádiumában intellektuálisan inspiráló, érzelmileg boldog és kiegyensúlyozott volt, fokozatosan megromlott: előbb az érzelmi kötődés lazult, majd a testi kapcsolat is megszűnt – a házasfelek eltérő szexuális igénye a teljes elhidegüléshez, s a házasság menthetetlenségéhez vezetett. Horvát Árpád, a púpos, "örökké mogorva, kedvetlen ember" más asszonyoknál keresett boldogságot. Júlia visszaemlékezése szerint "sohasem akart bennem mást tekinteni, mint durva érzékeinek alárendelt vak eszközt, ki ama szomorú időben mézédes szavaival, frázisaival csak azért ámított, hogy engem majd a legkegyetlenebb módon megcsaljon. "