2021. dec 31. 5:15 Zsiga Katalin nem hagyta annyiban a vele történt megalázást/Fotó:Zsolnai Péter Az életét félti Zsiga Katalin rendőrnő, aki szerint a nyomozó ügyészség nem tett eleget az összes indítványának, amelyek az igazát bizonyítanák. Az őrmester ellen fegyelmi eljárás indult. "Ki vagyok akadva azon, hogy fegyelmi eljárást indítottak ellenem" – közölte a Blikkel Zsiga Katalin. "Azt azért kezdeményezték velem szemben, mert az elkövetőkkel nem mentem ki szolgálatba, valamint jelenteni mertem a bűncselekmény tényét. Engem hurcolnak meg az ügyben, míg az elkövetők még mindig az állomány tagjai. Félek, tartok attól, hogy az elkövető a szolgálatban történő életveszélyes fenyegetésének eleget tesz, és valamilyen bajom lesz. " ( A legfrissebb hírek itt) A fegyelmi eljárás lefolytatását egyébként addig felfüggesztették, amíg a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség ki nem vizsgálja, hogy Zsiga Katalin megsértette-e a szolgálati tekintélyt, illetve elkövette-e szolgálati feladat alóli kibúvás vétségét.
A nő az elmondottakat többször módosította, azokat alátámasztani nem tudta és ellentmondásokba keveredett. Megjegyzik azt is, hogy "a rendőrnő által megnevezett egyik elkövető több száz kilométerre tartózkodott az állítólagos elkövetéskor, és azzal a kolléganőjével sem beszélt, akitől állítása szerint tudomást szerzett a történtekről. A hivatkozott videófelvétel nem létezik, ahogy a rendőrök közötti üzenetküldő alkalmazásban sincs nyoma a rendőrnőt érintő tartalmaknak. A szakértői vizsgálatok szerint a szolgálat során használt rendőrségi jármű üléshuzatán és a nő ruházatán nem volt anyagmaradvány. A nyomozás eredménye alapján a rendőrnő lakókörnyezetében nem volt kamera, az elöljáróinak becsatolt írásbeli jelentését nem hamisították meg, továbbá más nők sem jelezték, hogy sérelmükre kollégáik erőszakos bűncselekményt követtek volna el. " A Blikk úgy tudja, hogy Zsiga Katalin és jogi képviselője pótmagánvádat nyújtanak be igazuk bizonyítására. A rendőrnő ellen egyébként fegyelmi eljárás van folyamatban a rendőrségnél.
Amikor az első híreket olvastam Zsiga Katalinról, óriási düh fogott el – és nemcsak engem. Ki az a jóérzésű ember, akinek ilyen nagy igazságtalanság hallatán ne szorulna ökölbe a keze? A Felvidékről származom, pontosan emlékszem Malina Hedvigre. Az egyetemista lány azt állította, hogy megtámadták, mert magyarul beszélt a mobilján. Megverték, kirabolták, a pólójára ráírták, hogy magyarokat a Duna mögé (helyesírási hibával). A vérző fejű lány feljelentést tett, a fotóját lehozták a napilapok, aztán alig két héttel az eset után maga a belügyminiszter, Robert Kalinák tartott sajtótájékoztatót, ott jelentette be, hogy a rendőrség leállítja a nyomozást, mert szerintük a lány kitalálta az egész történetet. A teljes cikket a Magyar Hang január 7-én megjelent 2022/2. számában találja ( tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online.
3 hónapja Kiemelt kép: Vélhetően egyedi, ugyanakkor nagyon szomorú és kegyetlen bűneset történt a Készenléti Rendőrség egyik alosztályán. Két férfi kollégája – egy törzsőrmester és egy főtörzsőrmester – ugyanis megerőszakolta Zsiga Katalin őrmestert az egyik közös műszakjuk után, aki így veszítette el a szüzességét. A szerencsétlenül járt 23 éves nő egy a világhálón terjedő videóról tudta meg, mit tettek vele a kollégái. Zsiga Katalin – aki maga is megnézte az említett videót – a Blikknek elmondta, az egyik erőszaktevő beismerte neki tettét. Ő azt mondta, mindez azért történt, mert Zsiga nem adta oda magát önként. A rendőrnő állítja, egyik kollégája meg is fenyegette, hogy ne beszéljen a történtekről. Sőt, a későbbiek során együtt kellett dolgoznia megerőszakolóival. Az őrmester azonban feljelentette őket, és a parancsnokának írt levelében az erőszak mellett a videóról és a fenyegetésről is beszámolt. Az ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség minősített szexuális erőszak bűntette miatt rendelt el nyomozást.
Egy törzsőrmester és egy főtörzsőrmester erőszakolta meg a gyanútlanul szolgálatot teljesítő Zsiga Katalin őrmestert - állítja a rendőrnő. Katalint elmondása szerint elkábították, másnap fájdalmak közt ébredt, de a történtekről csak az egyik kollégájától szerzett tudomást, aki az esetről készült videót is elküldte neki. Az erőszakot próbálták eltussolni: megfenyegetni, őrültnek nyilváníttatni, az éjszaka közepén pszichológushoz vinni, a nő azonban nem adta fel: kiáll az igazáért. Azt állítja: elkábították majd megerőszakolták, így a szüzességét is elvették a rendőrnő társai Zsiga Katalin őrmester a hercegszántói Készenléti Rendőrség egyik bevetési alosztályán dolgozott, és éppen a határon teljesített szolgálatot, amikor elmondása szerint két rendőrtársa olyat tett vele, ami minden nő rémálma. Katalin minden álma volt, hogy rendőr legyen, a történtek óta azonban teljesen kiábrándult a hivatásból. "Mindig is rendőr szerettem volna lenni, de lehet, hogy lemondok erről az álmomról" – kezdte mesélni történetét a Blikknek Katalin.
"Ha a nyomozás során az ügyészség arra jut, hogy a rendőrnő állításait nem lehetett bizonyítani, akkormegszünteti az eljárást" – mondta dr. Kertész Gusztáv ügyvéd a Blikknek. "Amennyiben viszont azt állapítják meg, hogy nem történt meg az erőszak, akkor hamis vád miatt eljárás indul, amiért akár letöltendő szabadságvesztés is járhat" – jegyezte meg az ügyvéd. A rendőrnő reagálása Az őrmester lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy az ügyészség szerinte egyoldalúan vizsgálja az ügyet. Most pedig – a Polt Péter által közöltekre reagálva – azt szeretné, ha nyilvánosságra hoznák azt a felvételt, amit akkor rögzítettek a kamerák, amikor az egyik elkövető beismerte neki a bűncselekmény elkövetését, illetve életveszélyesen megfenyegette őt. "Ismételten indítványozom, hogy az általam megjelölt személyek mobiltelefonját foglalják le" – tette hozzá. Ez volt a Zsanett-ügy 2007. május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt egyenruhás intézkedett E. Zsanett-tel szemben, majd – a nő állítása szerint – pár utcával odébb ketten megerőszakolták, aztán hazakísérték, de elvettek tőle húszezer forintot.
A Kormány 2019-ben a bírák és ügyészek illetményének három lépcsőben történő emeléséről döntött, ezért az elfogadott 2022. évi költségvetés alapján a bírói és ügyészi illetményalap az idei 12%-os emelést követően jövőre 13%-kal növekszik. 2020. január 1-től a bírák számára egyösszegű, átlagosan 32%-os, míg az ügyészek számára egyösszegű, átlagosan 21%-os illetményemelés valósult meg, mellyel egy szintre került a bírák és ügyészek fizetése. A három ütemben történő béremelésnek köszönhetően összesen több mint 60%-os illetményemelésre kerül sor. A döntés közel háromezer bírát és kétezer ügyészt érint. A magyar bíróságok teljesítménye kiemelkedő, ezt támasztják alá az EU 2020. Bírói alapilletmény 2012.html. évi igazságügyi eredménytáblájának számai is, amelyek szerint a magyar bíróságokon az ügyek eldöntéséhez szükséges becsült idő uniós összehasonlításban alacsony, a bíróságokon jellemzően nem keletkezik ügyhátralék, hanem az egy év során eldöntött ügyek száma jellemzően még magasabb is, mint a beérkezőké. A bíráknak és az ügyészeknek hivatásuk méltóságát tükröző javadalmazásban kell részesülniük, ezért a béremelés a függetlenség fontos biztosítéka.
A munkahelymegőrzést az idén 380 milliárd forinttal, míg a munkahelyteremtést 2020 és 2022 között 804 milliárd forinttal támogatják a gazdasági akcióterven belül - közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A budapesti Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint emberkísérlet zajlik a közlekedőkkel: nem mérik fel az igényeiket, hogy hogyan lehet az autós, a kerékpáros és a gyalogos forgalom összhangját megteremteni – hangzott el a Kossuth Rádióban. 2017. 06. Bírói alapilletmény 2022. 30. 17:58 Jelentõsen, esetenként akár 30 százalékkal emelkedik az igazságügyi alkalmazottak, ügyészségi dolgozók és állami szakértõk illetménye. Egy középfokú végzettségű, nyolc év szolgálati viszonnyal rendelkező igazságügyi alkalmazott jelenlegi bruttó 164 ezer forintos illetménye például akár 285 ezer forintra is emelkedhet. Az emelés érinti az ügyészségek nem ügyész dolgozóit, valamint a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ munkatársait is, az igazságügyi alkalmazottakkal együtt összesen mintegy tízezer embert. Az illetményrendezés kapcsolódik az állami tisztviselői karban tavaly nyáron, illetve ez év elején már lezajlott jelentős emeléshez, célja pedig, hogy a pályán tartsa az igazságügyi dolgozókat, az igazságszolgáltatás megőrizze működőképességét – mondta Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó: megvalósult a bírák és az ügyészek béremelése – írta az igazságügyi miniszter keddi Facebook-bejegyzésében. Miniszteri kinevezésemkor ígéretet tettem egy átfogó bérrendezésre, amely a jól teljesítő magyar gazdaságnak köszönhetően 2022-re be is következett – idézi az MTI Varga Juditot. Közlése szerint a három ütemben történő illetményemelés eredményeképpen három év alatt összesen több mint hatvanszázalékos béremelés re került sor. A döntés közel háromezer bírót és kétezer ügyészt érint, akiknek illetményalapja így mára 566 660 forintra növekedett – tudatta az igazságügyi miniszter. Hozzátette, 2020. Bírói alapilletmény 2011 relatif. január 1-jétől a bírák számára átlagosan 32 százalékos, míg az ügyészek számára 21 százalékos illetményemelés valósult meg, amellyel egy szintre hozták fizetésüket. 2021-ben a 2020-as illetményalap 12 százalékával, idén pedig további 13 százalékával emelkedett a bérük. (Borítókép: Soós Lajos / MTI)