A megadott területadatok kizárólag a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területére vonatkoznak. Rövidítések: KMT = különleges madárvédelmi terület; KjTT = kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület A közösségi jelentőségű (Natura 2000) területek művelési ág szerinti megoszlása (2008) A közösségi jelentőségű (Natura 2000) területek tulajdonosok szerinti megoszlása (2008)
Az elmúlt évtizedekben számos látogatóközpont épült, tanösvények újultak meg és jöttek létre. Nemzeti parkjaink mellett a települési és civil összefogással létrehozott kilenc natúrpark és két UNESCO Globális geopark is a szelíd turizmus további célterületei közé tartozik. Térkép | Natura 2000. A natúrparkok természeti, tájképi, kultúrtörténeti értékekben gazdag területek, geoparkjaink pedig földtani-földrajzi örökségünk védelmében, bemutatásában és megismertetésében játszanak kiemelkedően fontos szerepet. A természeti értékekre épülő turizmus az ott élők megélhetéséhez is hozzájárulhat (pl. falusi turizmus). A Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) elérhető KSH adatok szerint az 1000 lakosra jutó szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások száma a nemzeti parkok által érintett községekben közel háromszorosa (14, 5) a nemzeti parkokon kívül eső községekre jellemző értéknek (5, 6). A zöld infrastruktúra-hálózat kijelölésével a jövőben újrarajzolódhatnak a védelem területhasználati keretei és az ökoszisztéma szolgáltatások célterületei.
Ez a gombafaj sok más gombához hasonlóan az ártéri erdők elhalt fáin telepszik meg. Gyakoriak a pókhálósgombák, a különböző tintagombák, csiperkék, kucsmagombák, de megtalálható nálunk számos korallgomba faj holtfákon nagy telepeket alkotva. A gombák az életközösségek nagyon fontos képviselői, emiatt kiemelten vigyázzunk rájuk és ne pusztítsuk el vagy szedjük le őket, hiszen egy természetvédelmi területen járunk!
Huszonhét olyan barlang van, amelynek a hossza meghaladja az ezer métert. Legismertebb az Aggteleki-karszt és Baradla barlangrendszer, amely a szomszédos Szlovák karszttal és barlangrendszerrel együtt Világörökség listára került. E listán található még Hollókő, a Pannonhalmi apátság, és a budai Dunapart panorámája. A természet megőrzésének, védelmének és fenntartásának, az ehhez szükséges szakszerű beavatkozásoknak a jogi alapját a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény adja. Természetvédelem Magyarországon | Tények Könyve | Kézikönyvtár. Az európai viszonylatban is kiemelkedő szakmai színvonalú törvény – a korábbi törvényerejű rendelethez képest jelentősen megváltozott tartalommal – a nemzetközi példákat figyelembe vevő, de a sajátos hazai körülményekhez igazodó, korszerű természetvédelmi szemléletet tükröz. A természetvédelem felismerte, hogy a közelmúltban végbement és közel sem befejeződött gyors ütemű tulajdonviszony változás, a gazdasági szerkezet erőteljes átalakulása, a mezőgazdaság átrendeződése, a privatizáció következményei olyan visszafordíthatatlan károsodásokat indítottak el a természeti környezetben, amelyeket a korábbi rezervátum szemléletű természetvédelemmel mérsékelni, megállítani már nem lehetett.
97 (ténylegesen 22. 6510) 1/105/TT/96 (1996) 38 Matty Madár-emlékpark 0. 4774 1/98/TT/95 (1995) 39 Mozsgó Mozsgói-park 5. 3234 1/21/TT/74 (1974) 40 Nagyváty 192. 8942 41 Orfű 73. 41 42 Patapoklosi Fás legelő 44. 9395 1/24/TT/74 (1974) 43 Pécs Balokány-liget TT 1. 6736 1/149/TT/11 (2011) 44 Bányatelepi szelídgesztenyés 7. 2108 1/37/TT/75 (1975) 45 Kálvária-domb 1. 4989 1/97/TT/95 (1995) 46 Nagyárpádi-dombok és vízfolyás TT 76. 2146 1/144/TT/11 (2011) 47 Pécs városi parkerdő 42. 4229 1/40/TT/75 (1975) 48 Pécs, Szabolcs-kert - Csertető 5. 0519 (a helyes érték 19. 5612) 1/147/TT/11 (2011) 49 Pécsi Tudományegyetem botanikus kertje 6. 5797 1/85/TT/89 (1989) 50 Pellérdi-rétek TT 60. 5492 1/145/TT/11 (2011) 51 Siklósi úti temető TT 50. 3522 1/146/TT/11 (2011) 52 Tettye-Havihegy 9. 5228 (a helyes érték 10. 2171) 1/100/TT/96 (1996) 53 Vasasi erdő TT 20. 7437 1/148/TT/11 (2011) 54 Berghauer gyűjtemény TT 0. 6746 23/2011. (V. 31. ) (2011) 55 Szent István tér-Barbakán-Várfalsétányok TT 7. 3014 56 Pogány Halastó és környezete 17.
Az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos és helyi jelentőségű védett természeti területek által érintett ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számokat a védetté nyilvánító jogszabályok tartalmazzák. A törvény erejénél fogva fennálló (ún. "ex lege") országos jelentőségű védettséget élvező természeti területeknek – lápoknak és szikes tavaknak – minősülő ingatlanokról az érintett földrészletek tulajdoni lapjaira a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban feljegyzett tények (jogi jellegek) nyújtanak hiteles információkat. Az adatbázis feltöltése – a beérkező adatok, információk alapján – folyamatos. Ebben számítunk a helyi csoportok, szervezetek segítségére is, különösen a helyi jelentőségű védett természeti területek vonatkozásában. Ezért kérjük Tisztelt Látogatóinkat, hogy ha rendelkeznek az egyes területek leírásával, ismertetőjével, esetleg saját – szabadon felhasználható – fotókkal, szíveskedjenek azokat a rendelkezésünkre bocsátani! Köszönjük! E-mail küldése
Természetvédelem Magyarországon A természetvédelem szerte a világon, így Magyarországon is hosszú múltra tekinthet vissza. A világ első nemzeti parkját az észak-amerikai Yellowstone Nemzeti Parkot 1872-ben hozták létre. Magyarországon az elsőt a Hortobágy Nemzeti Parkot csak jóval később, – 100 év múlva – 1972-ben alakították meg. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a természetvédelem nem gondolt már korábban is egyes, arra érdemes területek természetvédelmi oltalom alá helyezésére. Az első védetté nyilvánítás 59 évvel ezelőtt, 1939-ben történt, természetvédelmi terület lett a debreceni Nagyerdő néhány részlete. Sokkal korábbra nyúlik vissza a hazai természetvédelemmel kapcsolatba hozható jogszabályalkotás. Az első természetvédelmi jogszabálynak is tekinthető törvény a 119 évvel ezelőtt 1879-ben megjelent erdőtörvény volt, amely már tartalmazott természetvédelemre vonatkozó előírásokat. Az első védetté nyilvánítás óta eltelt több mint fél évszázad alatt a természetvédelem területén jelentős előrelépések történtek.
A március 24-i adás tartalmából. Halat sütni nem nehéz, csupán ismerni kell az alapvető fogásokat, fűszereket és néhány apró trükköt. Marcsi megmutatja, hogyan lehet igazán szaftos és illatos süllőt sütni, a vendége pedig Szári Zsolt lesz, aki keszegből készít két fantasztikus fogást. Borbás Marcsi szakácskönyve – Duna – március 24., vasárnap, 17:25 Tovább a műsoroldalra >>>
Anyai nagyszüleim vezetékneve – Biró és Berta – sem utal sváb eredetre. Mégis: amikor az őszhajú asszony mesélni kezdte, hogy régebben nem volt ennyiféle étel, húst sem ettek mindennap – már mondtam is magamban szikrányival előbb, mint a mesélő: szerda és péntek volt a hústalan nap… És "pünktlikt" úgy tojásleves vagy bableves járt a tésztás ételhez. A nudli – nudel – bemutatásakor került sor erre. A világ a gnochit ismeri – mindkettő kifőzött krumplistészta. Bár szerintem a nudli sokkal finomabb, puhább, a gnochiban több a liszt. És amíg a gnochi egy jól megtermett csipetkére hajaz, a nudlit kisujjnyi hengerekké formálják. Gyerekkoromban sokat nevettünk, amikor Anyu elárulta e finomság Zalában használatos nevét: angyalbögyörőnek hívták. (A bögyörő a kisfiúk – angyalfiúk esetében nem használatos – szerszámát jelenti a népnyelvben. Nagymama, Borbás Marcsi dekorral - Étkészletek. ) Borbás Marcsi (ő maga hívja magát így – nem a legszebb beceneve a Máriának) egy Madaras nevű faluban nőtt föl, – erre gyakran hivatkozik. 1998 és 2002 között gyakran szerepelt a nyilvánosságban is a mai magyarországi kormányfő csapatában, férje pedig az a Rákay Philipe, aki kétmilliós tömeget delirált a Kossuth térre.
"Az első iskolai szereplésemen elsírtam magam, nem gondoltam volna, hogy egyszer képernyőre kerülök" – árulta el Borbás Marcsi televíziós műsorvezető, Magyarország gasztroangyala, aki Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő vendége volt a legutóbbi Szabadhegyi Találkozások sorozatban. Borbás Marcsi egy alföldi kis faluban, Madarason nőtt fel, biológia-földrajz, illetve művelődésszervező szakon végzett, végül soha nem dolgozott tanárként. 26 évesen kezdte a szakmát a Magyar Televíziónál, ami késeinek számít, "pedig szerintem nem lehet jó televíziós az, akinek nincs megfelelő mennyiségű lelki sebe és tapasztalata. Borbás Marcsi gasztroélmény - Borvacsora & színház / 2 | Jegy.hu. A tévés olyan, mint egy stewardess, az a dolga, hogy a vele szemben lévőt a lehető legtisztességesebben megmutassa a nézőknek. Aki úgy gondolkodik, hogy ez a szakma róla szól, azokat mind elbocsátanám" – mondta el véleményét és hozzátette, a tévé legfontosabb feladata az érzelmi nevelés lenne. A népszerű televíziós személyiségnek mindig az aktuális műsora a kedvence, ám a Főtér örök szerelem marad, ott találta meg a hangját, önmagát.
A legélesebb volt a Beloiannisz faluban történt forgatás. Abból bárki megtudhatta: a magyarok, négy évvel a háború vége után, amikor még itthon is hiány volt mindenből, romban állt a fél ország, több tízezer görögnek adtak menedéket, akik a hazájukban dúló polgárháborúból menekültek. Egyet nem szabad: a Gasztroangyal határon túli adásait megnézni. Az amúgy is elérzékenyülésre hajlamos Marcsi ugyanis képes minden szem puliszka vagy sztrapacska nyakába borulni, könnyekig meghatva annak magyarságától. Amitől egyébként szegény helyiek is zavartan toporognak. Viszont érdekes reminiszcenciákat ébreszt néhány adás. Pilisvörösváron a helyi svábok körében járt Marcsi, a svábkonyha jellegzetességeit bemutatva. Mintha a gyerekkorom – legalábbis Anyu konyhája idéződött volna föl egy pillanatra. A nagy Zepter edényteszt – Rizses hús – Egészséges életért. Holott tudtommal nem vagyunk svábok. Pontosabban: a dédszüleimig visszamenőleg biztosan nem. Nem vagyunk Eszterházyak, (sőt Esterházyak sem), így nem őrzik őseim nevét fóliánsok. Bár a családi legenda szerint kering valahol egy Rátessy névre kiállított kutyabőr – de hát ilyesmije mindenkinek lehet Magyarországon.
2002-ben aztán átigazolt az akkor alakult Hír TV-hez, mert a kormányváltás után azt mondták neki: "elég volt ebből a magyarkodásból". Az új csatornán soha nem szerepelt politikai műsorban, azt mondja, az ilyesmi külön kategória, ő nagyon érzelmes, nem alkalmas rá. 2011-ben aztán visszatért a Magyar Televízióhoz, mert a Hír TV-nek nem volt szüksége több olyan műsorra, ami nem politikai. Az itt indult Gasztroangyal a televízió egyik legnépszerűbb műsora. Nem főző-, hanem életszeretet-műsor, főként a szemléletformálásról szól. "Nem kellenek nagy dolgok a boldogsághoz, örömet okoz például együtt főzni, enni valakivel, hogy a kertben elvetettem egy zacskó magot, majd leszüretelem róla a termést, amit egész nyáron eszünk és sorolhatnám. Arról szól, hogy egy nőnek miként kellene élnie ebben a világban, hiszen az, hogy milyen lesz a család, az rajtunk, nőkön múlik. Nem mentem fel ezzel a férfiakat, de nekünk kell először is klasszikus értelemben nőnek lenni, utána lehet másokra mutogatni" – hangsúlyozta.
Amikor 1974-ben vettünk egy darab földet egy szőlőhegyen (a Balaton felvidéken – gyönyörű, hely. De se út, se víz, se semmi. ) Lelkesen nekiálltam ásni, gazt irtani, ültetni – nem törődve azzal, hogy a köves, agyagos föld nem való kerti növényeknek. Víz sincs – autóval hordtam kannában a vizet a locsoláshoz. A 2×3-as bódé tetejéről nem jött le annyi esővíz, hogy elég legyen. Egyik éven mindezek ellenére rengeteg petrezselyem nőtt ki. A petrezselyem hisztis növény – Anyu úgy mondta: előbb lemegy a pokolba, hogy megkérdezze az ördögöt, kinőjön-e. Mindegy, itt van, egyelni kell. Egy ölnyi friss növényt kellett kihúzgálnom – és a szívem szakadt meg, hogy télen meg majd adhatok tíz kókadt szálért ötven forintot. Gondoltam egy nagyot: alaposan megmostam, és a gyökérfarkincájával együtt ledaráltam egy kis kézi zöldségaprítón. Az aprítékot beletömtem a jégkockatartókba – nem volt elég, így korábbi bonbontartókat is bevetettem, majd óvatosan felöntöttem vízzel és lefagyasztottam. Amikor megfagyott, kiütöttem a kockákat a tartóból, és egyesével fóliába csomagoltam.