A Tóték című kisregény – az Egyperces novellák mellett – Örkény István (1912-1979) legismertebb és legjellegzetesebb műve. A könyv alakban először 1967-ben megjelent rövid, alig százoldalas írásban a szerző az abszurd és a groteszk csúcsait ostromolja – nem véletlen, hogy a kisregény, illetve az abból készült színpadi adaptáció nem egy mondata szállóigévé vált. ("Háromba vágtad, édes, jó Lajosom? ") Igaz, ez nem egyedül Örkény érdeme, hiszen a történet alapján Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével készült, Isten hozta, őrnagy úr című, 1969-es Fábri Zoltán-film nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Tótékat az egész ország megismerje. A Tóték drámaváltozatát nagy sikerrel játszották külföldön is, többek között franciául is bemutatták, s az előadás 1971-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. Kétségtelen, hogy Örkény e remekműve meg is érdemelte ezt a díjat, hiszen benne olyan mondatok követik egymást, mint ez: "Kedves Mariska, ha esetleg egy pópának öltözött öregasszony lépes mézet akarna sóra cserélni, legyen szíves, lövesse főbe. "
Búcsú a fegyverektől Ernest Hemingway Oldalszám: 310 Kötéstípus: kemény táblás védőborítóval Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft. Eredeti cím: A Farewell to Arms Fordító: Örkény István ISBN: 9789639492967 Országos megjelenés: 2006. 09. 15 Termékkód: 141 A Búcsú a fegyverektől "háborús regény", egyike azoknak a szépirodalmi feldolgozásoknak, amelyek az első világháború értelmét vagy értelmetlenségét firtatták, a "régi Európa" véres pusztulásának és értékei látványos csődjének a tragikus tanulságait igyekeztek levonni. Egyben erősen önéletrajzi és személyes élmény-hátterű: Hemingway önként jelentkezett az olasz hadseregbe, mentősként vett részt a harcokban, s - akárcsak regénye hőse - megsebesült. (Úgy tudják, ő volt az első amerikai katona, aki megsebesült az olasz hadszíntéren. ) A kórházban ismerkedett meg Agnes von Kurowsky nővérrel. Nyolc évig tartott a szerelmük. Róla mintázta Catherine Barkley regénybeli alakját. (A borítófotón Agnes és Ernest szerepel. ) Hemingway regénye a háború pátoszával és a hősiesség kultuszával való teljes és végleges szakítás.
Mire kiszabadult, már hatalmas vagyont halmozott fel az ötletéből. A hivatalos verzió szerint a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki munkájával jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Wynne egy olyan ábrát készített, melyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta. Forrás: Itt küldhetsz üzenetet a szerkesztőnek vagy jelenthetsz be hibát (a mondatra történő kattintással)!
Gőzmentes, 210-220 fokos sütőben megsütjük. A beigli készítése A beiglit ugyanúgy készítjük, mint a pozsonyi kiflit; csak arra figyeljünk, hogy a tészta és a töltelék súlya a beigli rudaknál azonos legyen. Pozsonyi kifli - #barisutotte. Diótöltelék dió: 50 dkg kekszmorzsa: 12 dkg cukor: 40 dkg mazsola: 3 dkg cukrozott gyümölcs: 3 dkg reszelt citromhéj: 1 citromból őrölt fahéj: 1 dkg tej: 1, 5 dl Elkészítése A cukrot a tejjel, a mazsolával, a reszelt citromhéjjal felfőzzük, hozzákeverjük a darált diót, a cukrozott gyümölcsöket, a kekszmorzsát és az őrölt fahéjat, majd hagyjuk kihűlni. Máktöltelék mák: 60 dkg cukrozott gyümölcs: 2 dkg tej: 2, 5 dl Ugyanúgy készítjük, mint a diótölteléket. Filepkó
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. < Móra Ferencné | Tészták Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Recept mérete: 4292 bájt Móra Ferencné szakácskönyv: Kelt tészták Tésztafélék Kifőtt tészták Rétesek Zsírban sült tészták Pogácsák Írós-vajas és hajtogatott tészták Omlós tészták Sós tészták Vegyes apró sütemény Piskóták és omlettek Mézes tészták Kovászt előre nem készítünk soha a finom kelt tésztákhoz, csak az élesztőt cukros langyos tejben megáztatjuk, és úgy használjuk fel.
Békebeli sütemény az omlós élesztős tésztával készülő pozsonyi kifli, ami klasszikusan mákos és diós töltelékkel készül, találkozhatunk vele apróbb kifli vagy patkó formájában, de hosszú kalácsként, bejgliként is. Nemcsak nálunk ismert és kedvelt, de Pozsonyban és Bécsben is, tágabb értelemben pedig a volt Monarchia területén mindenfelé találunk olyan töltött kiflit, amely rokonságban állhat a pozsonyi kiflivel. Omlós pozsonyi kifli recept. A tésztája zseniális, omlós, ráadásul sokáig friss marad – egyrészt a benne lévő zsiradéknak köszönhetően, másrészt belülről a finom töltelék sem engedi kiszáradni. Jó tudni, hogy ha a tésztába vaj mellett egy kis zsírt is rakunk, akkor még porhanyósabb lesz a kifli. Ami pedig a tölteléket illeti, készíthetjük a klasszikus diós és mákos változatot, de kipróbálhatunk izgalmas töltelékvariációkat is. Olvasónk, Éva, egy nagyon finom szilvás, aszalt szilvás, mazsolás, mandulás töltelékkel pakolta meg a kifliket és kalácsokat, vaníliával, fahéjjal, citromhéjjal és kis rummal ízesítve, és ahogy írja: "Jó döntésnek bizonyult, minden vendégemet elvarázsoltam vele. "
Pozsonyi kiflik fonott kosárban (elől patkó alakú mákos, hátrébb C-alakú diós kiflik) A pozsonyi kifli (szlovákul Bratislavský rožok; németül Pressburger Kipfel) hajlított alakú, fényesre tojásozott felületű, omlós, mákkal, vagy dióval töltött édes sütemény, amelyet eredetileg Pozsonyban kezdtek el készíteni évszázadokkal ezelőtt és innen terjedt el, legalábbis a volt Osztrák–Magyar Monarchia területein. [1] E hagyományos elnevezésű terméket több mint 200 éve készítik. Fogyasztása a karácsonyi ünnepek idején tipikus. Olmos pozsonyi kifli vs. Vitatott, hogy kialakulásának van-e köze az ugyancsak mákkal, vagy dióval töltött, de más alakú és állagú bejglihez. [2] Története [ szerkesztés] Története a 16. század közepére nyúlik vissza. Kitalálójáról megbízható forrás nem áll rendelkezésre, egyesek a pozsonyi sütőmestereknek, mások bécsi cukrászoknak tulajdonítják az érdemet. Könyvelési bejegyzésekre hivatkozva Vladimír Tomčík szerint a Bratislavský rožok már az 1590-es években kapható volt nyilvános éttermekben, bár gyártása sokkal régebbi keletű.
[3] Az a történet is tartja magát, hogy maga a kifli (Kipfel) elnevezést Bécs sikertelen török ostroma után egy Wendler nevű bécsi sütőmester találta ki: amikor a városon kívüli Szent István templom tornyán a török félholdat visszacserélték keresztre, az az ötlete támadt, hogy "megeteti" a félholdat az emberekkel kárpótlásul, amiért az ostrom alatt annyit koplaltak. A kifli ezért lett félhold alakú és a névadója a "Gipfel" – azaz orom (templomcsúcs). Pozsonyi kifli – Wikipédia. [4] Egy másik történet szerint 1785-ben, Mikulás napján, Scheuermann (Shiermann) pékmester egy új, töltött süteményt helyezett el a kirakatában, amely a későbbiek során mint Pressburger beugle honosodott meg a köztudatban. [5] A cukrászt Ortvay Tivadar is megemlíti könyvében: "nem messze Mayer Győző cukrászdájától áll Scheuermann régi péksége (ma Lauda), amelynek specialitásai, a mákos és diós patkók hírnevessé tették Pozsonyt". [6] Az 1830-ban megjelent Czifray István féle Magyar nemzeti szakácskönyv " Posonyi finom mákos kaláts " néven tartalmazott egy receptet.