Mónus József ( Hajdúnánás, 1965. október 5. –) többszörös világrekorder tradicionális távlövő íjász. Beceneve: Fehér farkas. [1] Gépész üzemmérnökként végzett a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán. Az íjászatot gyermekével együtt kezdte elsajátítani 2006-ban. Íjászatban elért eredményei [ szerkesztés] Budapesten 2010 márciusában rendeztek Nyílegyenes Távlövő Bajnokságot, amelyen Mónus József megdöntötte az akkor 784 éve felállított rekordot. A Mónus József–Grózer Csaba páros nyila 508, 74 méterre szállt, hat méterrel haladva meg a középkorból ismert mongol Esunkhei nevű íjász rekordját, amely 502, 5 méter volt. [2] 2012. augusztus 24-én a belső-mongóliai Ergun városában rendezett íjászversenyen saját készítésű íjával és nyílvesszőjével 653 méteres távolságra lőtt el, amivel felállította a távlövés új világrekordját. [3] Szintén ő tartja a legmesszebbre leadott sikeres találat rekordját is: a 2012-es Kurultájon 453 méteres távolságból leadott hat lövéséből egy nyílvesszővel eltalálta a 140x140 centiméteres méretű céltáblát.
A hajdúnánási világrekorder dedikált nyílvesszőt ajánl azoknak, akik hozzájárulnak az Ukrajnából menekülők megsegítéséhez. Mindenki a maga módján segít. Mónus József a "Segítők Harcosainak" seregébe toboroz: a többszörös világrekorder távlövő íjász különleges nyílvesszőket ajánlott fel mindazoknak, akik csatlakoznak jótékonysági felhívásához. A béke az egyedüli járható út, a világunk békéje! De akik már elveszítették a saját világukat, azoknak szeretnék adni Veletek együtt! – írja Facebook-bejegyzésében. Aki a közösségi oldalon felveszi vele a kapcsolatot és eljuttatja adományát, különleges, dedikált nyílvesszőt kap, melyet postai úton vagy a hajdúnánási városházán vehet át – osztotta meg. Mint hangsúlyozza, a befolyt összegből tartós élelmiszert, orvosi gyógyszereket és higiéniai árucikkeket vásárolnak, majd átadják azokat a rászorulóknak. Bejegyzésében ezen kívül egy másik kezdeményezésről is beszámolt. Mint kiderült, hatvan napon belül megalakul a Székely Íjfeszítők Szövetsége, amelynek célja, hogy országhatárokon átívelve "összefogást, szeretetet, közös célokat, reményt, hitet, büszkeséget adjon az embereknek".
A jövőre nézve két nagy célt tűzött ki maga elé, az első, hogy 300 méterről tradicionális íjjal beletaláljon egy emberalak nagyságú célpontba - a kétszáznegyvenet korábban már sokszor kipipálta -, a másik, nagyobb szabású terv, hogy a 907-es pozsonyi csata emlékére 907 méter fölé lőjön el egy nyilat. Az utóbbi jövő nyáron esedékes, helyszíne pedig a Boszporusz-szoros, eredetileg ugyanis az volt a terv, hogy a legkeskenyebb pontja fölött lő át íjjal, ami nagyjából 750 méteres távolságnak felelt meg, de időközben merészebbek lettek a célok. Törökországban egyébként is nagyon népszerű a hagyományos íjászat, és Mónus szerint évek óta csábítják őket török íjászbarátaik, hogy tartsanak bemutatót. "Ez olyan kihívás, olyan feladat, amely csak egyszer adódik az ember életében, világraszóló esemény lesz" - harangozza be az egyelőre csak tervezett rekordkísérletet, és a lelkesedését látva biztosak lehetünk benne, hogy a törökök is meg fogják jegyezni az íjász nevét.
Wyatt megállapításai nyomán pedig – melyek a Noé bárkája teóriát támasztották alá – más kutatók, régészek és tudósok is megvizsgálták a helyszínt. A legújabb vizsgálatokat lefolytató kutatócsoport viszont úgy tárta a nyilvánosság elé eredményeit, hogy azok miatt felül kell majd vizsgálni az eddigi, jellemzően szkeptikus álláspontokat. Reményeik szerint a jövőben még több vizsgálatot tudnak majd végezni a helyszínen – idővel akár fúrásokat és ásatásokat is. Új vizsgálat utal arra, hogy a török hegyekben valóban Noé bárkája bújhat meg - OLKT.net. Alakuljanak bárhogyan is a további munkálatok, az özönvízről és Noé bárkájáról szóló bibliai történetek korszakokon átívelően tanították és tanítják az emberiséget arra, hogy az Istennel szembeni lázadás nem maradhat következmények nélkül. ( The Sun /Hetek)
Egyébként még évekkel ezelőtt megépítették Noé bárkájának a mását a bibliai leírásoknak megfelelően Kentucky államban, amely autentikusan tárja a látogatók elé, hogyan nézhetett ki az egykori robosztus hajó. Évtizedek óta tart a tudományos diskurzus A Mózes első könyvében szereplő beszámoló szerint az özönvíz után Noé bárkája az Ararát-hegyen feneklett meg (1Mózes 8:4): "A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónak tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén. Tudomány - Hol található pontosan Noé bárkája? - Évente megtalálni vélik. " Az Ararát-hegy a mai Törökország keleti régiójában található, több mint 5000 méter magas hegység, nem messze – mintegy 50 kilométerre – a Tendürek-hegytől, ahol a kutatások zajlanak. A kutatási helyszínt eredetileg Ilhan Durupinar, az akkori török hadsereg kapitánya fedezte föl még 1959-ben, aki katonai légifelvételeken szúrta ki a hajóra emlékeztető alakzatot. Felfedezése azonban csak kis ideig tartó nemzetközi érdeklődést váltott ki a helyszín iránt, ami idővel alábbhagyott. A durupinari helyszínt később, a hetvenes, illetve a kilencvenes években személyesen is meglátogatta a kétes hírű kutató, Ron Wyatt.
Talán a modern Ararát-hegység geológiája rávilágít arra, hogy keresnünk kell e Noé bárkáját azon a hegyen. Továbbá tisztázta: "A vulkán, amelyet most Ararát-hegynek hívnak, nem emelkedett fel egészen az óceán (özönvíz) vizek visszavonulása után. Ráadásul az Ararát-hegy lávája és hamu rétegei az özönvíz utáni jégkorszak idejéből erednek. Ez összhangban van azzal, hogy az Ararát-hegység az özönvíz után, száraz fennsíkon keletkezett. "Az Ararát-hegy egy özönvíz utáni vulkán, amely továbbra is kitört, legutóbb kevesebb, mint 200 évvel ezelőtt. Így az én szemszögéből nézve, bibliai geológus, nem hiszem, hogy Noé bárkáját Ararát-hegyen lehetne megtalálni. Ehelyett valószínű, hogy egy akkoriban jelenlévő másik magas hegyen kötött ki ezen a területen. Forrás
Hol van ugyanez a híres analízisből, amit az állítólagos réteges fahajó állítólagos rétegeiről csináltak? Sehol, mert nincs, mert kamu az egész.
A hagyomány szerint a törökországi Ararat csúcsa rejtheti, ám az Ararát valójában a hegyen túl egy hegylánc neve is, amely száz kilométeren át húzódik - egyesek szerint a maradványokat ezért nem is itt, Törökországban, hanem Iránban kell keresni.