Portik Tamás Portik Tamás (Celldömölk, 1967. december 14. –) milliárdos magyar vállalkozó, az 1990-es évek olajmaffia -botrányainak egyik kulcsszereplője. A rendőrség 2012-ben őrizetbe vette. 2013 áprilisában kirobbant a politikai botrányt kavaró Portik-Laborc ügy. Itthon: Seres-gyilkosság: az elkövető még nincs meg | hvg.hu. A Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Ítélőtábla 15 év fegyházra ítélte jogerősen 2016. május 26-án. ( Wikipédia) Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 290] Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 > >> Gyárfás Tamás cégének egyik igazgatójának és egyben tanácsadójának meghallgatásával folytatódik a Fenyő János médiatulajdonos meggyilkolásával kapcsolatos büntető tárgyalás ma a Fővárosi Törvényszéken. A tanúként idézett egykori vezetőt az eredendően Nap Tévé tulajdonában lévő RTV műsorújság eladásával kapcsolatos részletekről faggatja a bírói tanács, illetve a vád képviselője. Drobilich a börtönben ismerkedett meg a fiatal telefonfülke-fosztogatóval, Portik Tamással, akit aztán bevitt a '90-es években dívó olajozás fő zászlóshajójába, az Energol Rt.
A Tények szerint a következő, januári tárgyaláson szembesíteni fogják Juhász Pétert és Menyhárt Attilát. Vissza a kezdőlapra
A budapesti ügetőn történt lövöldözés ügyében 2018 áprilisában hallgatták ki gyanúsítottként Portik Tamást, a vádhatóság 2019 augusztusában emelt vádat ellene felbujtóként, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete miatt. Portik Tamás - akit ezúttal is a Terrorelhárítási Központ fegyveres kommandósai kísértek a tárgyalóterembe - sem a novemberi előkészítő ülésen, sem a szerdai első tárgyaláson nem ismerte el a felelősségét, továbbra is azt állítja, hogy nem követte el a bűncselekményt. A hajtóként dolgozó sértettre 1996. november 13-án este az ügetőn négy lövést adtak le és három golyó el is találta. Az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Az 52 éves vádlott az ügyészség szerint az 1990-es évek közepétől egy olyan, mintegy 15-20 emberből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. Mert a Tamás azt mondta – Portik maga választotta ki politikai céljaira Juhász Pétert. A férfi egy elszámolási vita miatt 1996. november 1-jén Budapesten megölette riválisát, Prisztás Józsefet a budapesti Ladik utcában, és ebben az ügyben a rendőrségen kihallgatták a hajtót.
A vallomások szerint mindenki vele tárgyalt, ám ezt az érintett tagadta. Tóth Béla 1990 és 1993 között az Urtica Kft. ügyvezetője volt, amely az általános üzemanyag-kis- és nagykereskedelem mellett már kőolaj-feldolgozásban, csővezetékes szállításban, alapanyagok ügynöki nagykereskedelmében és energiahordozó-nagykereskedelemben is működött.
Huszka Jenõ igényes, értékes zenéjével és Bakonyi Károly Martos Ferenc elbeszélésébõl írt szövegkönyvével 105 évvel ezelõtt hangzott fel elõször a híres operett a budapesti Népszínházban, Fedák Sárival a címszerepben. 2007. március 2-án, pénteken este 7 órakor a kecskeméti Katona József Színházban újra szípadra kerül a daljáték Ács János rendezésében. Kecskemet erika portik tamás v. A darab érdekes és mulatságos zenés mese a királyfiról (Györgyről), aki Bob álnéven, utcai suhancnak öltözve beleszeret Annie-ba, a kis polgárlányba. Györgynek egy udvari dámát kellene elvennie: Viktóriát, míg szerelmesét, Annie-t egy csúf borbélyhoz, Plumpuddinghoz akarják erőltetni. Bob herceg mindent megtesz, eget-földet megmozdít, még London népét is föllázítja, hogy kedvese az övé lehessen. Huszka Jenő - Martos Ferenc BOB HERCEG - daljáték két részben - Csizmarek Mátyás átdolgozásának felhasználásával Versek: Martos Ferenc, Innocent Vincze Ernő A királynő RÉTI ERIKA György herceg, a fia MAKRANCZI ZALÁN Pomponius udvarmester, a herceg nevelője SIRKÓ LÁSZLÓ Viktória hercegnő PITZ MELINDA Lord Lancaster, gárdakapitány PÁL ATTILA Tom apó, varga FLÓRIÁN ANTAL Annie, a leánya BALLA ESZTER / RADNAY CSILLA Plumpudding, borbély REITER ZOLTÁN Gipsy, pék SZÉPLAKY GÉZA Pickwick, kocsmáros PORTIK GYÖRFFY ANDRÁS Rézi, csaposlány ANDRÁDI ZSANETT Fred BORI TAMÁS I. udvarhölgy CSOMBOR TERÉZ II.
Ki az a Pápa Marianne? Pápa Marianne Portik egykori élettársa, legalábbis Kocsis Máté szerint. A józsefvárosi fideszes polgármester ezt még az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnökeként nyilatkozta a vállalkozó előállításakor. Portik korábban ráadásul azt állította: ismeri Rogán Antalt, és Rogán hazudik, amikor azt mondja, hogy nem találkoztak. Portik Tamás tanúként vallhat arról, üzletelt-e Rogánnal - Budapest Beacon. Ezt június 17-én a meghallgatáson is elismételheti, hiába próbálták Rogánék azzal távol tartani az ügytől, hogy Pápa Marianne közleményben cáfolta, miszerint Portik élettársa volt, továbbá egy elfogási jegyzőkönyv is alátámasztja, hogy nem mellőle vitték el a rendőrök. A hírt szerdán jelentette be Juhász, a 444 szerint azonban elmaradhat a szembesítés, mivel Rogán bokros teendői miatt épp nem ér majd rá. A miniszter ügyvédje még azt is elpanaszolta, hogy a bíróság nem egyeztetett előzetesen időpontot védencével arról, hogy mikor kéne megjelennie egy idézésen – írja a portál. Korábban is történtek érdekes dolgok a bíróságon Rogán többek között azért perelte be Juhász Pétert egymillió forintra, mert szerinte az Együtt alelnöke több ízben is valótlanságokat állított vele kapcsolatban, és nemegyszer bűnözőnek is nevezte.
Az általuk támogatott függetlenségi mozgalomban abban az időben olyan telepek vettek részt, mint George Washington, Benjamin Franklin és Thomas Jefferson. Mire az angol koronának át kellett szerveznie birodalmát és szigorúbb intézkedéseket kellett bevezetnie gyarmataira, az amerikaiak politikájukban és belső kereskedelmi kapcsolataikban már volt némi autonómia. Elutasították Anglia intézkedését, és gyakorolták szabadságuk megőrzésének jogát. A 13 angol gyarmat - 2017-2018 tanévem - Photo Albums - anoli. A 13 angol gyarmat függetlensége megkezdte azt a kezdeti szakaszt, amely az Amerikai Egyesült Államokat szuverén nemzetséggé teszi, jelezve a történelemben azokat a cselekedeteket, amelyek befolyásolják jelenét. A brit gyarmatok függetlenségének okai 1- Kereskedelmi és gazdasági előzmények A gyarmati szabályozás legnagyobb periódusában, majdnem egy évszázaddal a függetlenség előtt, az Angol Birodalom arra kereste a módját, hogy központosítsa és felügyelje gyarmatai kereskedelmi ügyleteit, hogy egyedül a királyságot gazdagítsa. Az észak-amerikai gyarmatok, bár nem a legeredményesebbek, nem kerülhették el az első kényszer-sorozatot.
Az első amerikai angol gyarmatot 1607-ben alapította a Virginia Társaság, ebből adódóan lett a neve Virginia. A település neve Jamestown lett, melynek névadója VI. Jakab király volt. Az angol gyarmatosítás eltért időben a spanyolokétól, nagyon feltűnő a késés a spanyolokkal szemben, és talán ebből következően a terjeszkedés is egészen másmilyen volt. Anglia első gyarmata Írország volt, így azokat a gyarmatosítási módszereket próbálták meg követni. A tizenhárom gyarmat – Wikipédia. Bár nem lehet eltekinteni az agresszív terjeszkedéstől, mely valamelyest Wales-ben és Írországban is jellemző volt, mégis inkább telepesek voltak, mint gyarmatosítók. A kivándorlás erőteljes volt Jamestown alapítását követő időkben, bár jogi kérdések voltak függőben a telepesek részére. Az amerikai angol gyarmatokat nem tekintették Nagy-Britannia részének, csupán Anglia részének. Ennél fogva a kitelepülés jogossága, valamint a kereskedelem a gyarmatokkal sokáig bizonytalan volt egészen 1707-ig, Nagy-Britannia hivatalos megalakulásáig. A kezdetekkor viszonylag gyenge volt az uralkodói felügyelet az amerikai angol gyarmatok fölött.
Angliával szinte egy idõben itt is végbement az ipari forradalom, mely miatt nõtt a kereslet a gyapot iránt. Ez új lendületet adott az újkori rabszolgatartásnak. ® Leggyorsabban az északi ipar fejlõdött, de észak és dél fejlõdése továbbra is eltért: délen az ültetvények termékeit (elsõsorban a gyapotot) Európa vásárolta föl. Észak demokratikus törvényei itt is érvényben voltak, de az egyenlõség csak látszólagos volt a fehérek között is (a rabszolgákat teljesen megfosztottak jogaiktól). ® A déliek érdeke a szabadkereskedelem volt, mert õk a világpiacra termeltek mezõgazdasági termékeket, s cserébe kaptak ipari termékeket. ® Észak érdeke protekcionista vámpolitikát kívánt, mert ipari cikkeinek kellett a déli piac, s szüksége volt dél mezõgazdasági terményeire is. 2015-ös történelem szóbeli érettségi tételek: 13.tétel - USA kialakulása, nagyhatalommá válása, alkotmánya. Ha viszont dél olcsó mezõgazdasága befolyna északra, az tönkretenné az északi mezõgazdaságot. Csak egy megoldás lehetséges tehát ebben a kettõs helyzetben: egyenlõ versenyt kell teremteni úgy, hogy mindenki egyforma módon termel, tehát nem olcsóbb rabszolga-munkaerővel, hanem egyformán bérmunkaerõvel.
Nem sokkal ezután sor került az első fegyveres összecsapásokra, kitört az amerikai függetlenségi háború (1775-1783). Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot (1776. július 4. ), amely biztosította a függetlenséget és az alapvető emberi szabadságjogokat; a mai napig július 4. amerikai nemzeti ünnep (Independence Day). A háborúban kezdetben a szárazföldön és tengeren egyaránt túlerőben lévő angolok arattak győzelmeket, a kikötőket blokád alá vették. Azonban a logisztikai problémák (távolság) és az amerikaiak partizán harcmodora, helyismerete döntőnek bizonyult, az első jelentős győzelmüket Saratovánál aratták (1777). Mikor a brit gyarmati terjeszkedésre féltékeny Franciaország, Spanyolország és Hollandia elkezdte támogatni Amerikát (1778), a háború már az amerikaiak felé billent. Önkéntes tábornokok (pl. 13 angol gyarmat kialakulása. La Fayette) csatlakoztak a harcokhoz, és Yorktown-nál (1781) döntő győzelmet arattak. A versailles-i békében (1783) Anglia elismerte az új állam, az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét, amely megszerezte a Mississippiig terjedő területet.
A nyilatkozat fáradságos tárgyalások után született meg. A Carolina és Virginia államok által benyújtott javaslat hatására, miszerint szakadjanak el Nagy-Britanniától, a kongresszus bizottságot nevezett ki, melynek John Adams, Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, Robert Linvingstone, és Roger Sherman is tagja volt, s megbízta azt a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozásával. A nyilatkozatban a megbízás szerint részletesen ki kell fejteni a Nagy-Britanniától való elszakadás okait. Az emberi jogok megfogalmazása "az egyén elidegeníthetetlen jogai"-ról Virginia állam nyilatkozatából származik. Ebben az időpontban a függetlenségi háború már egy éve tartott (lexingtoni csata, 1775. IV. 19. ). III. György angol király 1775 augusztusának végén az összes amerikai gyarmatot "koronaellenes" lázadással vádolta meg, és 1776. március 1-i hatállyal megtiltotta, hogy a gyarmatok idegen országokkal kereskedjenek. Június elején a meghatalmazottak kongresszusa jóváhagyta az ún. "Olive Branch Petiton"-t, amelyben békés szándékaikat hangsúlyozzák és a király védelmét kérik a parlament és a minisztériumok által rájuk erőszakolt elnyomás és az adók ellen.
Nagyon gyengén erőszakos küzdelemnek minősítve a gyarmatok által kinyilvánított függetlenség konfliktusok sorozatát indítja el, amely magában foglalja az amerikai forradalom által megtapasztalt folyamatot, és amely majdnem 20 év alatt alakul ki, elismeréssel. függetlenség Nagy-Britanniától 1783-ban. Hivatkozások Bailyn, B. (1967). Az amerikai forradalom ideológiai eredete. Cambridge: Belknap Press. Egnal, M. (1998). Új világgazdaságok: A tizenhárom kolónia és Kanada korai növekedése. New York: Oxford University Press. Gordon, W. (1801). Az Amerikai Egyesült Államok felemelkedésének, előrehaladásának és függetlenségének megteremtésének története: Beleértve a késői háború és a tizenhárom kolónia történetét a keletkezésüktől az adott időszakig, 2. kötet. Samuel Campbell. Maier, P. (2012). Amerikai Szentírás: A függetlenségi nyilatkozat elkészítése. New York: Knopf Doubleday Publishing Group. Nash, G. B. (1979). A városi tégely: társadalmi változás, politikai tudatosság és az amerikai forradalom eredete.
® 1776. július 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot (amely az egyesült gyarmatok szabadságát proklamálta; a szabadság elve mellett az egyenlőség és a társadalmi igazságosság elve is helyet kapott a dokumentumban), megszületett a független Amerikai Egyesült Államok. A Függetlenségi Nyilatkozatot Thomas Jefferson fogalmazta. Elsõ változatában benne foglaltatott a rabszolgaság eltörlése is, de ezt a déli ültetvényes gazdálkodók miatt kihagyta, mert csak így lehetett megnyerni õket a függetlenség mellett. Anglia erősebb volt rövid távon, mert õ rendelkezett flottával és zsoldos hadsereggel. Amerika viszont függetlenségéért küzdött, volt terepismerete, s német zsoldosokat alkalmazott, s számíthatott a lakosságra. A háború elsõ szakaszában az USA-t kudarcok érték hadserege képzetlensége miatt, de a második szakaszban a kikötők lezárásával, az angol utánpótlás elvágásával és a gerillaharcmodorral gyõzelmeket arattak az angol seregeken. Elsõ jelentõs gyõzelmük 1777-ben volt Saratogánál, ahol bekerítették Burgoyne seregeit.