Gaál Csaba Závada Pál Természetes fény
Borító: Kötött ISBN: 9789631431698 Nyelv: magyar Méret: 145*225 Tömeg: 1090 g Oldalszám: 622 Megjelenés éve: 2014 -10% 6 990 Ft 6 291 Ft Kosárba Raktáron A kedvezményes árak kizárólag a webshopunkon keresztül leadott megrendelésekre érvényesek! A Természetes fény döntően a második világháborúban meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók - ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek - és vannak, akik nem térnek vissza többé. Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Hogy ennek vessünk véget, ezt ajánlja Závada Pál nagy regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény. A szerző további könyvei Teljes lista Kapcsolódó könyvek Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében.
Az író 2014-ben megjelent regénye döntően a második világháborúban és annak környékén játszódik. A regényben a női és férfi szereplők magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók, akik javarészt Békés megyeiek. Ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Ezek a magyar szereplők szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek – és vannak, akik nem térnek vissza többé. Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Hogy ennek vessünk véget, ezt ajánlja Závada Pál nagy regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény. Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet! Interjúrészlet a Líra Könyvklub 44. számából (Győrffy Ákos Závada Pállal beszélgetett): – Mostanában mintha éledezne egyfajta nosztalgia a társadalom egy részében épp azon idők után, amelyeket a könyv is érint.
Elsőként is három jelző, amik elhangzanak a beszélgetésben, utalva a történetmondásra, a karakterekre, a cselekményszálak bonyolítására: fecsegő, körülményes, körmönfont. És a legfontosabb (szerintem! ), a negyedik: komótos. Merthogy nem zúduló, csupán csendesen áradó, az olvasót lassan körülfolyó, enciklopédikus igényű szövegfolyamot prezentál a mű. Az olvasó el kell, hogy tudja fogadni a szerző által felkínált ritmust ahhoz, hogy együtt mehessenek "táncba" a szereplőkkel és ezzel létrejöhessen a befogadás. Ember történelmen keresztül vs. történelem az emberen keresztül. Vagy másképpen: a középszerű hős(ök) a középpontban, a történelemalakító nagy formátumok, címzetes főszereplő(k) nélkül óhatatlanul felnagyítják a háttér, a történeti kor szerepét, az emberi sors akár el is negligálódhat a "nagy dolgok", a "történelemfordító események" színpadán, amely így agyonnyomhatja a fikciós, leíró szépprózát. Ezt megint csak döntse el az olvasó maga, számomra ez példás arányérzékkel jött le, semmiben nem csorbult a leíró epika értéke a dokumentumregény (?! )
Mindkét magyar versenyfilm bekerült a díjazottak közé a 71. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale): Nagy Dénes a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét kapta meg Természetes fény című bemutatkozó alkotásáért, Kizlinger Lilla pedig a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat nyerte el Fliegauf Bence Rengeteg - Mindenhol látlak című filmjében nyújtott alakításával. A Berlinale fődíjával, a legjobb filmért járó Arany Medvével Radu Jude román rendező Bad Luck Banging or Loony Porn című munkáját tüntették ki. A zsűri Nagy Dénes munkájáról kiemelte, hogy háborús filmjével szembesíti a nézőt a passzivitás és az egyéni felelősségvállalás közötti választás kényszerére. Kizlinger Lilla alakításáról hangsúlyozták, hogy intenzív jelenléte révén a felszínre hozza a mélyrétegeit annak az epizódnak, amelyben szerepel. "Gratulálok a díjazottaknak! Kitűnő sikerek a nemzetközi filmvilág egyik legnagyobb presztízsű fesztiválján. Nemcsak azért lehet büszke az egész magyar filmszakma, mert új magyar tehetségek, Kizlinger Lilla színésznő és Nagy Dénes filmrendező feltűnt az európai filmművészetben, hanem azért is, mert a Természetes fény egy magyar alkotócsapat kezdeményezésére négy ország összefogásával, igazi koprodukcióként valósult meg.
A XIX. század 30-as, 40-es éveiben tehát a városban kibontakozhatott a polgári fejlődés. 1873-tól a város lett Szabolcs megye székhelye. Bár a település továbbra is mezőgazdasági jellegű maradt, a vasútépítés jelentős lökést adott az iparfejődés és a kereskedelem lehetőségének megteremtéséhez. A század végére Nyíregyháza fontos vasúti csomóponttá vált, 1897-ben megindult az áramszolgáltatás. Az I. világháború, majd az azt követő román katonai megszállás és a trianoni béke miatt csak a 20-as évek közepén sikerült némi újabb fellendülést elérni. 10 legjobb utazási ügynökök itt Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg. A II. világháború (szőnyegbombázás, a front kétszeri átvonulása a harcokkal járó rombolásokkal és fosztogatásokkal) és az azt követő csehszlovák-magyar lakosságcsere után csak a 60-as évektől kezdett a város "magához térni". 1962-ben megkezdte működését a tanárképző főiskola, jelentős kulturális és infrastrukturális beruházások történtek. Népességét tekintve ma már Magyarország hetedik városa Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye.
A telepítés olyannyira jól sikerült, hogy egy év múlva már több mint négyszeresére nőtt Nyíregyháza lakossága. A város fejlődésében és jogállásában igen jelentős dátum 1785: ekkor kapta meg II. Józseftől azt az adománylevelet, mely örök időkre oppidumnak, mezővárosnak nyilvánította Nyíregyházát, s évi négyszeri vásár és rendszeres hetivásár tartására is jogosult lett. Az örökváltság első szakasza még a század elején lezajlott: 1803-ban a Dessewffyekkel írtak alá szerződést, majd 1806-ban a Károlyiakkal született árendális egyezség. A város másik felének megvásárlására 1824-ben nyílt lehetőség. A Károlyiak lemondtak Nyíregyháza határának, az őket megillető, fele részéről. Tulajdonjogukat a városra ruházták, azaz felszabadították Nyíregyházát földesúri joghatóságuk alól. V. Ferdinánd 1837-ben írta alá a városi privilégiumot, melynek vármegyei kihirdetésére 1838. január 22-én került sor ünnepélyes keretek között. Ezzel Nyíregyháza nagy lépést tett afelé, hogy Szabolcs megye kereskedelmi, ipari központjává váljon.
Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed