A konfliktus (látszólagos) feloldása akkor következik be, amikor rájön a kicsit didaktikusan előadott üzenetre: csak akkor járhat sikerrel, ha meglátja az embereket a számok mögött. A rádöbbenésben segítségére van a Stanley Tucci által remekül alakított Charles Wolf, aki ugyancsak valós figurája a kompenzációk körüli mizériának: Wolf érintettként – feleségét veszítette el a tragédiában – Feinberg leghangosabb kritikusa, ráadásul ő minden gond nélkül találja meg a hangot a károsultakkal. A Mennyit ér egy élet? egyik legjobban eltalált eleme, hogy a terrortámadást a képernyőn kívülre, áldozatait viszont premier plánba helyezi: a tragédia nem a robbantások borzasztó képeiben, hanem az arcokon mutatkozik meg. Maga a robbanás csak egy ablakban tükröződő füstoszlopként jelenik meg, míg a tornyok helyén tátongó törmelékromot is csak egy pillanatra látjuk, ahogy az egyik szereplő kikukkant rá az ablakból. Az ominózus reggel képei is sokatmondóak: jellemzően a kép sarkába komponálva, az arc megmutatása nélkül látjuk az otthonról kutyafuttában elrohanó családtagot, aki aztán soha többé nem megy haza.
A film hangsúlyozza azt is, hogy az alap létrehozását elsősorban a légitársaságok, nagyvállalatok és gazdasági érdekcsoportok csődtől való félelme motiválta. Feinberg csapatának a jogos kárigénylők legalább 80 százalékát kell meggyőznie arról, hogy bírósági per helyett a kárpótlást válasszák, elkerülve ezzel a krachot. Michael Keaton és Stanley Tucci a Spotlight: Egy nyomozás részletei után ismét sikerrel állnak helyt tényfeltáró, jogi drámában. Keaton a jószándékú, de együttérzés nélküli hivatalnokként próbál hősködni mindaddig, míg bele nem kell néznie ügyfelei szemébe. Tucci pedig kimért, alázatos, de mégis karizmatikus és rendíthetetlen élharcosa 9/11 károsultjainak. Kettejük egymást kiegészítő küzdelme adja meg Feinberg jellemfejlődését és válik egyre szimpatikusabbá a néző szemében. A Mennyit ér egy élet? jóformán semmit nem mutat a terrortámadásokból, jórészt beltéri párbeszédeket láthatunk, melyek fényképezését mégis körbejárja valamiféle diszharmónia. Az operatőr a szereplőket gyakran a képernyő sarkába komponálja, a színek pedig fakók és szürkék.
9/11 áldozatait ugyanúgy nem adja vissza civil áldozatok lebombázása és halála, mint a filmben felkínált kárpótlási összeg. Ebben ráadásul 9/11-el ellentétben demokraták és republikánusok közösen osztoznak a felelősségen, így nem lehet mindezt csupán a Bush-kormányzatra kenni. Arra sem kapunk valódi választ, hogyan nézne ki egy valóban igazságos kárpótlási rendszer. Tucci lázadó küzdelme ugyan szimpatikus és megnyerő, de valódi megoldásokat ő sem kínál, csupán felvetéseket. Mindennek ellenére a Mennyit ér egy élet? igazi hiánypótló alkotás, mely elsősorban a jogi drámák és az amerikai történelem kedvelőinek ajánlható. A film legfőbb üzenete, hogy a jóérzésű, egészséges emberek empátiája igenis fejleszthető, amennyiben ki tudnak szakadni saját kényelmi kereteik közül. A Mennyit ér egy élet? megtekintése pedig egy jólépés ehhez.
A helyzet, amikor alkudozni kell egy-egy ember halála után a juttatandó összegért, eleve megrázó és drámai, ám a film (angol címe: Worth) éppen ezt a drámaiságot nem tudja lüktetően, arcpirító módon ábrázolni. Nagy adósság ez, pedig e dilemma erkölcsi tanulságait nem kis mélységben lehetne elemezni, Conangelo mégis megmarad a monetáris technokrata érvrendszer bemutatásánál. Az emberi változók csakis olyan síkon jelennek meg, hogy egy takarító élete miért érne kevesebbet egy ügyvezető igazgatóénál, vagy 200 ezer dollár szembeállítható-e 14 millió dollárral, a magasabb jövedelműek után több kártérítés járna, nem mindegy, hogy az illetőnek volt-e életbiztosítása, vagy sem, egy nem hivatalos élettársi kapcsolat esetén a szülők kapják a pénzt. Az életek és halálok vásári kufárai természetesen az ügyvédek, Amerikában hogyan is lehetne ez másként. A feladatot, a kártérítési kormányalap irányítását Kenneth Feinberg (Michael Keaton) jogász vállalja ingyen, és kezdetben szinte már olyan ridegen, szenvtelenül beszél életekről, elhunyt családapákról, fiatal asszonyokról, tűzben meghalt tűzoltókról, mintha a velencei kalmár, Shylock szelleme költözött volna belé, de azért sejteni lehet, hogy egy ilyen drámai ügyben, mint a 9/11 áldozatainak kártérítési történetét feldolgozó film, az államot képviselő amerikai ügyvéd aligha lehet antagonista.
És tényleg: a pártatlanságát megőrizni akaró ügyvédre csak úgy záporoznak az indulatok és a képletéhez sehogy sem alkalmazkodó esetek. A képek forrása: MAFAB Tény, hogy ebből a nyersanyagból egy nagyon szájbarágós és igen nézhetetlen filmet is lehetett volna készíteni, s hogy végül nem ez történt, már fél győzelem. Okos dramaturgiai húzás, hogy csupán két-három esetet mutat be a több ezerből az elvi és főbb kérdések tárgyalása mellett, az áldozatok hozzátartozói csak rövid bevágásokban érzékeltetik a máig nem múló trauma mélységét. Ezek a kis minitörténetek a Mennyit és egy élet? legerősebb pillanatai. Meg az is, amikor a leggazdagabb ügyfelek kárpótlását intéző Lee Quinn ( Tate Donovan) szinte már megkapó cinizmussal próbál minél több adómentes pénzt kizsarolni a helyzetből. Az áldozatok méltóságát pedig Charles Wolf ( Stanley Tucci), egy kellően idealista, akkurátus és szelíden érvelő ellenfél testesíti meg. Tucci, Donovan és Keaton kiegyensúlyozott és kifejező játéka miatt nem süllyed a film a didaktikus példabeszédek és a giccses presztízsfilmek szintjére.
Értékelés: 111 szavazatból A szívfacsaró, de kihagyhatatlan filmben Mira Sorvino egy New York-i nyomozót alakít, aki saját biztonságát is kockára téve felfedi a döbbenetes igazságot napjaink rabszolgamunkája mögött. Együttműködve a bevándorlási és vámbehajtási főnökkel, Bill Meehannel (Donald Sutherland), fogadalmat tesz, hogy feltárja a többmilliárd dolláros embercsempészetet, és megmenti a fogvatartott nők életét. Egyéb epizódok: Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Városban és könnyű terepen is vígan el lehet vele boldogulni. A 100 km/órára gyorsulás 13, 2 másodperces szintideje korrekt, a 164 km/órás végsebesség pedig szintén bőven elegendő – lehet. Fogyasztásból jobb is lehetne a Td4, a városi érték még gyári adat szerint is 9, 1 l/100 km, valójában 10-zel érdemes kalkulálni. Sok elővárossal 7, 5-8 l/100 km értékkel el lehet lenni, ami már nem vészes. Alapvetően jobbkormányosnak készült a Freelander, jelzi ezt a jobbra, azaz a baloldali járdára nézve nyíló csomagtérajtó is - a leengedhető, keret nélküli üveg nyitásnál, zárásnál automatikusan liftezik Viszonylag alacsonyan van a raktértakaró, ezért azt behúzva csak 354, amúgy 545, üléshajtással 1320 literes a csomagtér. Praktikus utólagos kiegészítő a csomagtértálca és a 750 kilogrammos fékezetlen, 1560 kg-os fékezett vontatmányra hitelesített vonóhorog - melyek természetesen a vételárba foglaltak A terepjáró-képességeket természetesen leginkább az automata, viszkokuplungos összkerékhajtás határozza meg.
Öröm halászni egy Lada 4 × 4-et, gomba szedni, vagy útközben a faluba menni. Hátrányok: a karosszéria rendkívül érzékeny a korrózióra, az autó zajos és falatozó.
Ford SUV-ok {{model. fullName}} {{tributePrefix}} {{tributeSuffix}} {{tributeDisclosure}} Nincs találat, Próbálja újra! Nem található tartózkodási hely. A keresőmező üres. A keresés közben kritikus hiba történt Nincs internet kapcsolat. A geolokáció nem érhető el. A tartózkodási hely nem elérhető. Hiba történt, próbálja újra. Elnézést, valamilyen hiba történt. Kérjük, próbálja meg később.
A sütiket és hasonló technológiákat használ ezen a weboldalon, hogy javítsa az Ön online felhasználói élményét, és személyre szabott hirdetéseket jelenítsen meg Önnek. Kezelés Hozzájárulás Bármikor kezelheti a sütiket a süti-beállítások kezelése lapon, ez azonban korlátozhatja vagy megakadályozhatja a weboldal bizonyos funkcióinak használatát. A Ford városi terepjárók intelligens dizájnjuknak köszönhetően legalább annyira praktikusak és hasznosak, mint amennyire újítóak és divatosak. Mérnökeink a legújabb technológiákat használva fejlesztik őket, így nem csoda, hogy ezekkel a modellekkel kimagasló üzemanyag-takarékosságot lehet elérni. Így mikor a Fordnál vásárol SUV-ot, nem csupán a gondatlan kikapcsolódásra készül fel, hanem okos döntést is hoz. Mi kell egy tökéletes SUV-ba? Ford SYNC rendszer A Ford SYNC technológia segít, hogy biztonságosan csevegjen és szórakozzon vezetés közben. Egyszerű hangparancsokkal irányíthatja: indíthat és fogadhat hívásokat, helyeket kereshet a közelben, de akár a kedvenc zenéit is lejátszhatja.