Dél-alföldi oláhos lassú és friss csárdás - YouTube
Ezúttal dél-alföldi táncokat ismerhetünk meg az Országos Széchényi Könyvtár YouTube csatornáján. A régi Bihar, Békés, Csongrád, Csanád, Arad, Temes és Torontál megyék a török hódoltság ideje alatt szinte teljesen lakatlanná váltak. Ezekre a vidékekre sok román, szerb, szlovák és német telepes költözött, ezzel varázsolva változatossá a térség kultúráját. Az országrész népművészetének gazdagsága is a terület etnikai sokszínűségének köszönhető. A Táncolj velünk! című néptáncoktató filmsorozat 1998 és 2008 között készült gyermekeknek a nemzeti könyvtárban. Dél-alföldi oláhos lassú és friss csárdás - YouTube. Az ismeretterjesztő széria a Martin György Néptáncszövetség és az Örökség Népművészeti Egyesület kezdeményezésére indult, összeállítását pedig az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárában működő Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány végezte. A táncokat, amelyeket a MTA BTK Zenetudományi Intézet Néptánckutató Archívuma filmjeivel illusztrálunk, az Országos Széchényi Könyvtár YouTube-csatornáján tesszük közzé 2020. május végéig, péntek délutánonként.
A verbunkról e vidéken kevés az adatunk. A csárdás neve: lassú és frisses. A lassú régies formája a röszketős, mely a csárdáslépések bokarugózással járt formája. Az alsó-Tisza-vidéki frissben gyakori a lippentős-félfordulós motívum: fertályos, félfertályos vagy tréfásan lyuktágítós a neve. A párelengedős csalogatás itt is gyakori. A Szeged környéki tanyákon és a Tisza menti falvakban a duda és a tekerő még a közelmúltban is használatban volt, a citera még ma is közkedvelt. A délszláv eredetű tamburabandák itt is meghonosodtak, ha nem is oly általánosak, mint a Duna mentén. A hangszert tökciturának is nevezik. A századforduló óta egyre divatosabbá váltak a rezesbandák. Dél alföldi oláhos zene download. A táncélet néhány említésre méltó régies mozzanatot őriz. Szeged környékén még élénken él a régi táncba hívási mód emléke. A kocsma előtt várakozva csoportosuló leányokat az egyik legény mindig kendőnél fogva húzta be a tánchelyiségbe s osztotta szét a páros táncra. A tápai lakodalomban ún. táncmester irányítja a vacsora előtti sortánc ot a menyaszszonnyal, amikor is – a felső-Tisza-vidéki osztótánchoz hasonlóan – egymás után szólítja táncba a vőlegényt, a koszorúslányokat és legényeket, majd rokonsági fok szerint az egész vendégsereget.
Zimber Ferenc - Vajdaszentiványi cimbalommuzsika Feltöltötte: HUNGARIAN and other TRADITIONS, 2013. május 3. A "Röptető" CD bemutatója. Közreműködik Könczei Bálint brácsa és Dragon Gábor bőgő. Népzenei kamarakoncertek. Szerkesztő Árendás Péter, házigazda Juhász Erika. XXXII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár. Papp László Budapest Sportaréna, 2013. március 31. Cimkék szerkesztése
nyitólap kapcsolat rólunk úszt Az alábbi videófelvéten dél-alföldi párostáncok (lassú csárdás, fris csárdás, oláhos) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Hortobágyi Gyöngyvér és Végső Miklós néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 12-12 évesek. Zene: Gázsa zenekar
Senki nem jött annyira mélyről, olyan szegénységből a magyar irodalmi életbe, mint Sinka István. Nagyszalontán született 1897. szeptember 24-én, felmenői mind pásztorok voltak, gyermekként már ő is bojtárkodott a bihari pusztákon. Tanulásra, művelődésre lehetősége sem nyílott, egyetlen bárányát cserélte könyvekre. Huszonkét évesen nősült, Pap Piroskával Vésztőn telepedtek le, ahol napszámból élt. Verseit először a Magyar Falu, majd Bajcsy-Zsilinszky lapja, a Szabadság közölte. 1933-ban Himnuszok Kelet kapujában címmel a szeghalmi református gimnázium adta ki első kötetét. 1935-ben Barsi Dénessel és Szabó Pállal megalapították a Kelet Népe folyóiratot. Ugyanebben az évben meghalt a felesége. 1937-ben házasságot kötött Péczeli Katalinnal, majd Budapestre költöztek. Sinka ekkor már országosan ismert költő, rendszeresen szerepelt a népi írók estjein, részt vett a szárszói találkozón is. Ennek ellenére a fővárosban sokáig nem talált munkát, nyomorgott, többször kórházba került. 1944-ben látott napvilágot legnagyobb hatású műve, A fekete bojtár vallomásai, megdöbbentő erejű önéletrajzi ihletésű balladakötete.
Értékelés: 50 szavazatból Sinka István, akit az alföldi tanyavilágban csak Fekete bojtárként ismernek, egy rendes, becsületes legény. Kitűnik társai közül műveltségével és olvasottságával. Szerelmével, Piroskával boldogan tervezgetik életüket, amikor váratlan tragédia történik. Izgalmas történet az igazságról, becsületről, kitartástól, a szerelem és a költészet erejéről. Sinka István Fekete bojtár vallomásai és Móricz Zsigmond Barbárok című novellája alapján. Stáblista:
A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan. Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva. Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját. Film összes cikke » Televíziós játékfilm készül Móricz Zsigmond Barbárok című novellája és Sinka István Fekete bojtár vallomásai című regénye alapján – mondta el a Megafilm Kft. gyártásában készülő alkotás rendezője, Vitézy László a Szolnok megyei Vezsenyben, ahol a kompjelenetet forgatták.
A háború befejezése után Sinka István szembehelyezkedett a szovjet típusú szocialista átalakulással, ezért másfél évtizedig tiltólistán voltak versei. 1957-ben elvált, és feleségül vette Szin Magdát, kései szerelmes verseinek ihletőjét. Az ő révén kaptak lakást a Keleti Károly utca 50. alatti Bauhaus ikerházban, melynek szimmetrikus bejárata a Kis Rókus utca 39/b. számot viseli. Már kikezdte egészségét az izom- és idegsorvadás, amikor 1961-ben megjelenhetett elbeszéléskötete, az Eltűnik a hóri domb. Sinka István 1969. június 17-én halt meg, miközben Szin Magda, aki betegségében mindvégig mellette volt, épp felolvasott a bibliából. A költő Farkasréti temetőben lévő síremlékét, a fából faragott Jézust Mónus Béla szobrászművész készítette. A "fekete bojtárt" csupán a rendszerváltás után rehabilitálták, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Emléktábláját halálának huszonötödik évfordulóján a II. kerületi Önkormányzat és a Magyar Írószövetség avatta fel utolsó lakóhelye falán.