Ennek a gazdag képanyaggal illusztrált, a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek könnyűzenei kavalkádját a rajongók és a rajongottak szemszögéből bemutató kötetnek elvégre a találkozás a kulcsszava. A könyv ötletét adó, a Volt egyszer egy beatkorszak címmel indított blogon 2020 tavaszán meghirdetett pályázatra érkező karcolat- vagy novellaszerű anyagok, valamint a bennük megidézett előadók visszaemlékezései a korszakban való eligazodást segítő, a memoárokban említett jelenségeket, fogalmakat (például az Ifjú Gárdát, az ORI-t, a Pajtás újságot, a Piramis-brigádokat vagy a táncdalfesztiválokat) magyarázó miniesszékkel, valamint a szövegekben szóba kerülő helyszíneket bemutató írásokkal egészülnek ki. Ezek elsősorban a fiatalabb olvasóknak kínálnak támpontokat és a korszak megelevenítését szolgálják, ahogy a kötet közel kétszáz fotót tartalmazó képanyaga is. A Mindenki! az összekapaszkodás, az üvöltés, a szabadság és a szédület tapasztalatát hozza közel hozzánk. A közösen megélt, katartikus pillanatokat.
Volt egyszer egy Északi Az Északi Járműjavító 1867 és 2009 között az ország legjelentősebb vasúti járműjavító bázisa volt. Ezen, a hazai vasúti járműjavításhoz, járműgyártáshoz ezer szálon kötődő ipari örökségi helyszínen épül fel az új Közlekedési Múzeum. Kiállításunkon célunk megmutatni a látogatóknak új otthonunkat, szeretnénk, ha látnák, miért gondoljuk azt, hogy ez a legjobb helyszín az új múzeum számára. A környék magában hordozza az egész magyar vasút örökségét, hiszen az Északi Járműjavító közvetlen közelében helyezkedett el a Ganz gyár és a Józsefvárosi pályaudvar is, amelyek mára mind bezártak. Kiállításunk az egész környék történetét bemutatja, de betekintést nyújt az egykori dolgozók mindennapjaiba is. Az Északi ugyanis nemcsak munkalehetőséget adott az embereknek, az üzemhez tartozó Törekvés Művelődési Ház élénk kulturális- és sportélet helyszíne is volt, a szomszédos Népligetben pedig egykor autó- és motorversenyeket rendeztek - ezen járművek is megtekinthetők lesznek a kiállításon.
Április 10-én, 00:55 perckor, a TV2 kereskedelmi tévécsatornán lesz az országos tévébemutatója a Volt egyszer egy képregény című dokumentumfilmnek. A magyar képregénykultúráról szóló dokumentumfilm a tévépremier után alkalmi vetítéseken mozikban is látható lesz, első alkalommal az Art+ Cinema moziban április 15-én, pénteken 20:15 órai kezdettel. A Volt egyszer egy képregény szerepel a Magyar filmek felvidéki fesztiválja programjában is, így több felvidéki moziban vetítik áprilisban. A Volt egyszer egy képregény Gábor Bence dokumentumfilmje a magyar képregénykultúráról, a hazai képregény születéséről és első óvatlan lépéseiről, a rendszerváltozás hozta változásokról, valamint a képregény jelenlegi helyzetéről és lehetséges jövőjéről. A dokumentumfilmben megszólalnak mások mellett Csepella Olivér (képregényalkotó), Harza Tamás (Kingpin kiadó, képregény-börze főszervező), Kertész Sándor (A "Szuperhősök Magyarországon", és a "Pókember Generáció" könyvek szerzője), Kiss Ferenc (képregényszakértő), Korcsmáros Gábor (Korcsmáros Pál képregényrajzoló unokája), Szép Eszter (képregénykutató), Tondora Judit (képregényalkotó) és Pálfi György (rendező).
Értékelés: 257 szavazatból A legendás gitáros, El Mariachi a külvilág elől rejtőzve tengeti mindennapjait. Egy korrupt, csupán személyes bosszújának élő CIA-ügynök (Johnny Depp) felkutatja a hallgatag, titokzatos férfit, hogy szabotálja az ördögi kartellvezér, Barillo (Willem Dafoe) tervét, aki likvidálni akarja Mexikó elnökét. Ám El Mariachinak ezen kívül is megvan rá az oka, hogy visszatérjen: a bosszú élteti. Így történhet hogy Mariachi legendája, alkalmi csapatával, Lorenzóval (Enrique Igleasias) és Fideóval (Marco Leonardi) egy magasabb szintre emelkedik. Bemutató dátuma: 2003. december 11. Forgalmazó: InterCom Stáblista: Linkek:
Kaliforniának ebből jutott rendesen. Kis deszkás töri Amerikában sokan nevezik ezt az időszakot a gördeszkázás hőskorának. Ők ezüstkornak hívják, a silver surferek időszakának. Erre utal Holland könyve is. Nehéz lefordítani a pop kulturális áthallásokat. Ugye a kezdeti időszak, a szörfösök betonhullám lovaglása, és a Silver Surfer Marvel-képregényt kell ismerni ehhez. Hugh Holland ikonikus fotóalbumának képei elkapták azt a pillanatot, amikor a szörfösök a maguk laza punkos-funkos stílusával nekivágtak a gördeszkázásnak. Aztán 1976-ban Los Angelest szörnyű hőség és szárazság sújtotta. Nem volt elég friss víz, és az önkormányzat megtakarítási rendszert hirdetett. A medencék az egész városban szárazak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy akkor bejött az organikus, ún. biodesign divatja, és minden trendi Los Angeles-i lakosnak sarkok nélküli, lekerekített medencéje volt. Megkezdődött a magántulajdon deszkával való rongálása és a végtelen razziák. A szörfösök végre megtalálták a gördeszka új beton hullámát, a pool-t. És feltűnik Hugh Holland – na végre, itt kezdődik a cikk 1974, Venice Beach és Santa Monica, a szörfösök fő fészke volt.
A Mindenki! címmel, a Cser Kiadó gondozásában készült könyv a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek hazai koncertjeinek világába kalauzolja az olvasót. A rajongók és az előadók visszaemlékezéseiből összeállított, az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készült kötet jobbnál-jobb sztorikkal és gazdag képanyaggal mutatja be a korszak könnyűzenéjét. Mindenki! - Koncertek, történetek a beat és a rock aranykorából (Fotó/Forrás: Cser Kiadó) Dalok jutnak eszünkbe, amikor öröm ér bennünket, amikor szomorúak, szerelmesek, elcsigázottak vagy büszkék vagyunk. Lemezeket teszünk fel, ha elveszítünk valakit, vagy ha társra lelünk, de dalokhoz fordulunk akkor is, ha egy régi érzést keresünk. A Mindenki! ‒ koncertek, történetek a beat és a rock aranykorából című kötet hősei az élőben előadott dalok. A könyvben olvasható koncerttörténetek persze nemcsak a dalokról szólnak, hanem alkalmat kínálnak a szerelemmel, a barátsággal, a közösséggel, az alkohollal vagy a ‒ mondjuk így ‒ egyszerű rendfenntartókkal való találkozások felidézésére is.
Előfordulhat, hogy a könyv olvasói és elbeszélői harminc, negyven, ötven évvel ezelőtt egymás mellett álltak egyik-másik bulin. A meghökkentő és nagyon ismerős, szívszorító és sírva nevetős sztorik a kötetet összeállító Vass Norbert reményei szerint újból összehozhatják a könnyűzene szerelmeseit. A kötet megvásárolható a Líra Könyv webáruházában! Fejléckép: Urbán Tamás / Fortepan
A Szegedi Közlekedési Kft. és a Somogyi-könyvtár rajzversenyt hirdet óvodások és általános iskolások részére TROLIKALANDOK címmel. Az alkotásokat 2013. szeptember 21 -ig név, életkor, lakcím feltüntetésével a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárába, vagy a Szegedi Közlekedési Kft. Ügyfélszolgálati Irodájába kell eljuttatni. Az alkotások kategóriánként kerülnek elbírálásra, a legjobbak készítői értékes nyereményekre számíthatnak. A szervezők a nyertes műveket 2013. október 4 -én teszik közzé a Szegedi Közlekedési Kft. és a Somogyi-könyvtár honlapján, illetve a helyszínen. A beérkezett alkotásokból kiállítás készül, mely október 4. Somogyi könyvtár online ecouter. között megtekinthető a Somogyi-könyvtárban. 150 évvel ezelőtt, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza) Gárdony-Agárdpusztán. Nevét mindenki Egerhez kapcsolja, legismertebb regénye, az Egri csillagok is ehhez a városhoz kötődik, de csak 1897-től haláláig, azaz 1922. október 30-ig élt ott. Előtte éveket töltött tanítóként, újságíróként az ország több városában, így 1888 júliusa és 1891 augusztusa között Szegeden is, ahol előbb a Szegedi Híradó, majd a Szegedi Napló munkatársa volt.
Tragikus végkifejletű életét és sokoldalú munkásságát a Somogyi-könyvtár dokumentumaiból összeállított kamarakiállítás idézi fel. Pasolini írói-költői tevékenysége kevésbé ismert, mint filmművészeti munkássága, noha léteznek olyan szakértői vélemények, amelyek szerint ezen a téren jelentősebbet alkotott, mint filmrendezőként. Figyelemre méltó, hogy milyen sokoldalú volt írói tevékenysége: alkotott a novella, a regény, a dráma, a költészet, a kritika és a publicisztika területén, továbbá a nyelvészet, a filmelmélet is foglalkoztatta. Description: Somogyi-könyvtári híradó. A különböző tudományterületekkel kapcsolatos elméleteit a gyakorlatban, a filmjeiben és írásműveiben is alkalmazta. Munkásságának részterületei állandó kölcsönhatásban álltak egymással. Egyéniségéből adódóan művészetének jellegzetessége volt az állandó konfrontálódás, az ellentétekből történő építkezés, s ezekkel összhangban költői eszközei is folyamatosan változtak, noha a klasszikus költészeti tradíció mindig meghatározó volt számára. Pasolini mindezek ellenére azt vallotta, a film közvetlenebbül képes megragadni a valóságot, mint az irodalom.
Főleg két főúr lendített sokat a könyvtár ügyén: négyezer kötetes adományával gróf Festetics Lajos 1816-ban, ezer ezüstforintos felajánlásával gróf Festetics László 1825-ben. 1828-ban már a Megyei Olvasótársaság is megalakult Kaposváron, amely a könyvtárral együtt és vele együttműködve próbálta kielégíteni a fejlődő mezőváros kulturális igényeit. A megyei "olvasószobát" 1829-ben Döbrentei Gábor író és szerkesztő is meglátogatta, aki tapasztalatairól tudósítást közölt a Hasznos mulatságok című pesti ismeretterjesztő és irodalmi folyóiratban. A vármegyei közgyűlés 1826-ban könyvvásárló bizottságot választott, amelynek Berzsenyi Dániel táblabíró is tagja volt. A Niklán élő Berzsenyi még betegen is buzgón látogatta a könyvtárat, nagy lelkierővel szinte kéthavonként vállalva a kaposvári kocsiút nehézségeit. Somogyi könyvtár online pharmacy. Mindvégig kitartott a könyvtár mellett: utoljára 1836 januárjában, huszonhárom nappal a halála előtt látogatta meg a jeles intézményt. A költő 1832-től kezdve 134 kötetet kölcsönzött ki és vitt magával Kaposvárról a niklai egyedüllétbe.