A fenti példa kapcsán alany-(igei)állítmányi hozzárendelő szerkezetekről van szó: csíp a csalán, a füst, a hideg, a paprika, a szappan, a sampon, a bolha, a légy, a szúnyog, a szesz, a kenőcs. A csíp a bolha, légy, szúnyog kifejezésekben előforduló ige az értelmező szótár szerint elsődlegesen szorítást jelent, másodlagosan fullánkos, szívókás állat szúrását, majd éles fájdalmat okozó tárgy ütését, illetve csípő, égető, szúró érzetet. Minden esetben a kellemetlen fájdalom jelenik meg. A román megfelelő esetében puricele (=a bolha), musca (= a légy), ţânţarul (= aszúnyog) înţeapă (= szúr). Mi az a szemléletbeli különbség, amitől a magyar bolha csíp, a román pedig szúr? Nyilvánvaló, hogy mindkét esetben a rovarok szúró tevékenységéről van szó, de a magyar ige nem a cselekvés módját kódolta ebben az esetben, hanem valami mást. Így a bolhacsípés eredménye a viszkető, kellemetlen, csípő érzés a bőr felületén. Légy, ami csíp svájci anti aging - Vírusvédelem. Ennek analógiájára csíp a szesz, a füst, a csalán, a paprika stb. A román nyelvben viszont az igében a cselekvés módja rejtőzik, azaz pontosan mit végez, mit csinál a bolha az ember bőrén, bőrével.
Két csaj volt ott - az egyik a feleségem - meg én. Azt hiszem ők marhára bírták. Négyórányi anyag jött össze, azt vágtunk meg úgy tízpercesre. Egy barátom nyit egy röfögéssel és onnan kezdődik. Ööö... inkább nem részletezném, mi is történt akkor... úgyse mernéd megírni.
Az alábbiakban megpróbálunk tisztázni néhány rovarokkal kapcsolatos tévhitet. 1. Tévhit: A B1-vitamin segítségünkre lehet a szúnyogok elriasztásában. Az igazság: Nincs hitelt érdemlő bizonyíték arra, hogy a B1-vitamin hatékonyan segít megelőzni a szúnyogcsípést. 2. Tévhit: A szúnyogok továbbítják a HIV-vírust. Az igazság: Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a HIV-vírus szúnyogcsípésen keresztül is terjed. 3. Tévhit: Speciális anyaggal átitatott törlőkendő használata segít megelőzni a szúnyogcsípést. Az igazság: Nincs olyan tudományos vizsgálat, amely szerint ez a módszer hatékony védelmet nyújt a szúnyogok ellen. 4. Tévhit: Ha banánt eszünk, még inkább ki vagyunk téve a szúnyogok csípésének. Az igazság: Nem létezik olyan tanulmány, mely szerint a banánfogyasztás hatással lenne a szúnyogokra. Csíp a lego batman. A szúnyogokat az emberi test által kibocsátott szén-dioxid, a parfümillatok, a hajápolási és a bőrápolási termékek illata vonzza. 5. Tévhit: A fokhagyma fogyasztása elriasztja a szúnyogokat. Az igazság: Csakúgy, mint a banán esetében, nincs olyan tudományos vizsgálat, mely arra ösztönöz, hogy a szúnyogcsípés megelőzése érdekében fogyasszunk fokhagymát.
A teret 1819 -es térképeken Kohlplatz ként említik, de nevezték Kohlmarkt nak, Káposztás piac nak, Szén piac nak és Szén tér nek is. Az 1830-as években Judenmarkt (Zsidó piac) vagy Judenplatz (Zsidó tér). A közterületek gyakori elnevezési szokásai szerint, a téren korábban állt egyik ház homlokzatát díszítő két török szobor után a Török tér, a téren álló evangélikus templom után a (Vordere) Evangelische Kirche Platz ( Evangélikus templom (előtti) tér) elnevezést is használták. 1866 -ban nevezték el a "haza bölcse" után Deák Ferenc térnek, és ezt a nevet azóta is viseli. (A mellette lévő, szintén Deák Ferenc nevét viselő utcával együtt ez a két közterület a legrégebbi elnevezés Budapesten, amelyet nem változtattak meg. ) [1] Főbb épületei, látnivalói [ szerkesztés] Deák tér 2. : A volt Adria biztosító székháza Deák tér 4. : Evangélikus paplak és gimnázium Deák tér 5. : Evangélikus templom Deák tér 6. : Anker-palota Sztehlo Gábor evangélikus lelkész szobra (leleplezték 2009. szeptember 25-én) Földalatti Vasúti Múzeum Galéria [ szerkesztés] A tér az Anker-ház tetejéről nézve A Méridien szálloda A tér a Bazilika körkilátójáról nézve Deák Ferenc tér 23., ma: irodaház, előtte az M2-es metróvonal lejárati épülete Közlekedése [ szerkesztés] A tér a főváros tömegközlekedése szempontjából nagyon jelentős.
Megállója van a téren az 1896 -ban épült M1-es metrónak, az 1970 -ben átadott M2-es és az 1976 óta közlekedő M3-as metrónak, így a város földalatti vasúthálózatának legjelentősebb csomópontja. A vonalak állomásait a Deák téri átszálló komplexum köti össze. Az metróállomás beltéri felületét betűcsempék borítják, portugál versrészletek magyar fordításával és magyar versrészletek portugál fordításával ( Petőfi Sándor három, Ady Endre és József Attila egy-egy költeményének, valamint Fernando Pessoa és Luís de Camões két-két és Cesário Verde (wd) egy művének részleteivel). [2] [3] A felszíni közösségi közlekedésben is jelentős szerepe van a térnek. Itt található a belvárosi megállója a 9-es a 105-ös, illetve a végállomása a budai Várba közlekedő 16-os és 16B autóbusznak, továbbá a Liszt Ferenc repülőtérre közlekedő 100E busznak. 1896 óta villamosok is közlekednek a téren, napjainkban a 47-es, 48-as és 49-es villamos végállomása található itt. A tér nagy része a belvárosi sétálóövezet része, a teret határoló utakon (elsősorban a Kiskörúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton) azonban jelentős autóforgalom van.
Amíg a két új szakasz a teljes hosszában meg nem épült, addig a Deák volt mindkét vonalon az egyik végállomás. Az 1980-as évekre a Deák a város legforgalmasabb pontjává vált, a környéken pedig sorra nyíltak a menőbbnél menőbb helyek. Ekkor vált találkozási ponttá is a tér – de hogy a Porsche szalon mikor is lett az enyészeté, arra már nem emlékszünk. Arra viszont igen, hogy a rendszerváltás utáni években volt egy kis térrendezés, szállodaépítés, és hogy 2009-ben leplezték le a Deákon Sztehlo Gábor, a háború alatt árvákat, köztük sok zsidó gyereket megmentő evangélikus lelkész emlékszobrát. Azóta a helyzet és a tér változatlan. Fotó: Fortepan Fotó: Fortepan
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre