Azt kérdezték tőlük, készülnek-e olyan vizsgálatra, amely reprezentatív módon ellenőrzi, képződik-e a elegendő ellenanyag az oltottak szervezetében, de nem kaptak rá választ. A napilap számításai szerint a kínai vakcinával eddig körülbelül 500-600 ezer embert oltottak be Magyarországon. A lap idézi a Semmelweis Egyetem rektorát, Merkely Bélát, aki azt mondta: elképzelhető, hogy az intézmény ősszel "a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez".
Ám a napvilágot látott adatok hangsúlyozottan erős feltételezések, tudományos alapon az újonnan megjelent vírus okozta járvány kellős közepén érthető módon még sok minden nem bizonyított. Fotó: Marjai János / Nézzük hát az említett híreket. Április közepén a Virológia Pécs Facebook-oldal bejegyzéséből idéztük, hogy legalább hónapokig tartó immunitásról lehet szó, ami akár 1-2 év is lehet – itt olvashat erről bővebben. Lehet-e bárki is védett a koronavírustól? | 24.hu. Utána jött, hogy Magyarországon megkezdték a gyógyult emberek antitestjeivel történő gyógyítást, vérplazma adására szólították fel a fertőzésen átesett személyeket. Közben pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentetett meg közleményt, miszerint "jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy nem fertőződhetnek meg újra a Covid-19-betegségből felgyógyult betegek, akiknek vérében antitestek képződtek". A hír műfajába nem tartozik bele a tudományos háttér elemzése, fentieket olvasva viszont a szaktudással nem rendelkező többségben jogosan vetődött fel a nem túl komplex kérdés: "Most akkor mi van"?
Remélem, nem politikai okokból tette ezt a kijelentést, azaz nem a kormány keleti nyitásának a helyességét akarta alátámasztani halálrekordjaink közepette. Én február 26-án kaptam az első oltást, sajnos kínait. Kivártam három hetet, és a 21. napon elmentem ellenanyag tesztre. Március 19-én hozta a postás a Védettségi igazolványomat, azaz Magyarország Kormányának hivatalos igazolását arról, hogy – határidő nélkül, tehát örökre – védett vagyok. Meddig lehetünk védettek a koronavírussal szemben?. És ugyanezen a napon megérkezett az e-mail a laboratóriumból, miszerint negatív a tesztem, azaz: nem alakult ki ellenanyag a szervezetemben. Nálam 0, 56 U/ml-t mértek, és e szisztéma szerint 1, 0 fölötti mérték jelentene védettséget. A második oltás után három héttel is elmentem tesztre egy másik magánklinikára. Reménykedtem, hogy már magas szintet produkálok, de csalódnom kellett. Ezen a helyen nem az U-t mérik, hanem az AU-t, az ő referenciájuk szerint 10 és 1000 között lenne az eredmény elfogadható. Az enyém 26, 8 AU/ml., ami belefér ebbe a keretbe, de nyilvánvalóan az ezerhez képest nevetségesen kevés, vagy maga a semmi, mivel több szakvélemény szerint "A pozitivitás határértéke: 50, 0 AU/ml".
Dr. Menyhárt Orsolya így válaszolt: Minden vakcina esetén igaz, hogy a második oltás után 2-3 héttel érdemes ellenanyagszint-mérést végeztetni vérből. Ez a mérés vénás vérből laborkörülmények között történik, így a kereskedelmi forgalomban kapható ellenanyag-gyorstesztek (kazettás megoldások) erre nem alkalmasak. Ezeknek a kazettáknak az érzékenysége ugyanis eltérő, bár kimutathatják az IgM vagy az IgG ellenanyagok jelenlétét, de ez nem jelenti egyúttal azt is, hogy a szervezet védettségi szintje megfelelő. Ezeknek az antitestgyorsteszteknek más a feladata és a szerepe. Összefoglalva elmondható, hogy bármelyik vakcina jobb, mint felkészületlen szervezettel megfertőződni. Előre ugyanis senki sem tudja, hogyan reagál szervezete. Bár egyelőre úgy tűnik, hogy az általános egészségügyi állapot mellett genetikai tényezők is meghatározzák, kinél mennyire súlyos a vírusfertőzés lefolyása, ezzel együtt a vakcinák hatékonysága, módszerük és az általuk kiváltott ellenanyagszint, és ezáltal az immunválasz eltérő.
A neutralizáló titerek magasabb értéke jellemző mutatója annak, hogy nagyobb az egyén védettsége a tünetekkel járó (szimptómás) COVID-19-infekcióval szemben. Összegezve: "A z eredmények azt mutatják, hogy az mRNS-vakcinák jelentős mennyiségű neutralizáló antitestet termeltetnek a napjainkban aggodalomra okot adó (VoC) meghatározással emlegetett vírusvariánsokkal szemben, miközben az adenovírusvektor-alapú vakcinák sokkal kevésbé hatékonyan képesek erre" – összegezték megfigyeléseiket a tanulmányt készítő kutatók. Ezeket az információkat is érdemes lehet alapul venni a harmadik booster oltások tervezésénél. Ezek is érdekelhetik Mit mutat a koronavírus teszt az oltást követően? Csaknem minden COVID-áldozat a nem beoltottak közül kerül ki az Egyesült Államokban A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: Comparison of Pfizer, Moderna, J&J, AZ vaccines for neutralization titer, against Delta and other variants (News Medical) Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos Hozzászólások (0) Cikkajánló Hipertónia A magas vérnyomás hormonális okai és tünetei.
Koronavírus - Még több hír a témában Fontos lenne tudni azt, hogy a szervezetben a vírus ellen kialakuló többféle antitest közül melyeket mutatják ki? A kórokozók ellen ugyanis számos különböző specificitású ellenanyag képződik – köztük olyan, amelyik kötődik ugyan a vírushoz, de nem gátolja a fertőzőképességét, olyan, amelyik épphogy fokozza ezt a folyamatot, és persze a védelem szempontjából a legfontosabbak is, amelyek gátolják a fertőzést, azaz "semlegesítik" a vírust. Nem könnyű azonosítani a specialistákat Képzeljünk el egy abszurd helyzetet, amikor a 300 kilós, megvadult medvét tucatnyi embernek kellene lefognia Egy a nyakára csimpaszkodna, mások a mancsait próbálnák lefogni, többen a hátára kapaszkodnának, hogy leteperjék, és lenne egy, aki megpróbálna szájkosarat adni rá, mert a legfontosabb: ne tudjon harapni. Innentől kezdve szinte mindegy is, hogy a többi "specialista" milyen munkát végez. Az ellenanyagok is különböző helyeken támadnak a vírus ellen, a fertőzés megállítása szempontjából legfontosabb szerepe pedig azoknak van, amelyek a szájkosarat tartják.