A sorozat végső állomása Budapest, ahol az október 15-étől látogatható kiállítás tematikájában és szellemiségében összefoglalása és betetőzése lesz a korábbi három, Debrecenben, Győrben és Kolozsváron megvalósult kiállításnak. Biblia a magyar képzőművészetben ingyen. A kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő esemény évfordulójának a budapesti kiállítás azzal kíván emléket állítani, hogy a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkozó képzőművészeti alkotásokból egy olyan művészettörténeti szempontból rendhagyó válogatást nyújt, amely a Római iskola (pl. Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla, Molnár C. Pál), Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor, valamint Péreli Zsuzsa és az elmúlt évtizedek számos más kortárs alkotójának műveit mutatja be. A Biblia az európai kultúrában mindig többet jelentett egy könyvnél: az európai művészet történetében közel kétezer éven át a Biblia eseményeinek, szereplőinek vagy a hozzájuk kapcsolódó morális tartalmaknak az ábrázolása állt a középpontban.
A sorsfordító események, belső vívódások, súlyos döntések és áldozatvállalások lehetősége most is benne van az emberek mindennapjaiban. A képzőművészet csak eszköz, hogy felszítsa a gondolatot, amely végrehajtja a belső átalakulást, a lélek reformációját. Hit, történelem és művészet így kapcsolódik össze egyetemes egységgé ebben az 500. évforduló tiszteletére rendezett kiállításban, és a tárlathoz kapcsolódó REFORMÁCIÓ 500 – A BIBLIA NEM MINDENKIÉ című kötetben. Péreli Zsuzsa: Aequilibrium 2000–01, Gobelin, Gyapjú, selyem, aranyszál A kiállítás kurátorai: Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Kosinsky Richárd, Marosvölgyi Gábor és Szalay Ágnes, az Alapítvány művészettörténészei A tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre, és 2018. Biblia a magyar képzőművészetben online. január 14-ig látogatható. Ég és föld között – A Biblia a magyar képzőművészetben 2017. október 15 – 2018. január 14.
A sorsfordító események, belső vívódások, súlyos döntések és áldozatvállalások lehetősége most is benne van az emberek mindennapjaiban. A képzőművészet csak eszköz, hogy felszítsa a gondolatot, amely végrehajtja a belső átalakulást, a lélek reformációját. Hit, történelem és művészet így kapcsolódik össze egyetemes egységgé ebben az 500. évforduló tiszteletére rendezett kiállításban, és a tárlathoz kapcsolódó REFORMÁCIÓ 500 – A BIBLIA NEM MINDENKIÉ című kötetben. A kiállítás fővédnöke Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztere A kiállítás kurátorai: Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Kosinsky Richárd, Marosvölgyi Gábor és Szalay Ágnes, az Alapítvány művészettörténészei A tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre, és 2018. január 14-ig látogatható. A négy evangélista - A Biblia a magyar képzőművészetben. Akiállítás megtekinthető 2017. október 15. és 2018. január 28. között.
Mindkét időszakot jóval megelőzve, az i. e. VIII. században Ésaiás próféta már a kezek átlyukasztásáról jövendölt, az ezer évvel Krisztus előtt elhangzott 22. zsoltárral egyetemben. Félelmetes fizikai kínhalál várt a Megváltóra, a lelki kínok azonban még annál is borzalmasabbak voltak, hiszen Istennek a bűnt magára vevő Fiától el kellett fordulnia. "Kiirtatik a Messiás, és senkije sem lesz" – hangzott 580 évvel a Golgota előtt Dániel próféciája. A keresztvitel kínja, Cirénei Simon segítő feltűnése, az emberek vérszomja – mind-mind részeivé váltak a keresztvitel-jeleneteknek. M. mester selmecbányai oltárának is egyik legsikerültebb ábrázolása ez. Voltak alkotók, akik nem is a Golgotát, hanem ezt a jelenetet tették a főhelyre középkori táblaképeiken. Alkotások tára | A Biblia a magyar képzőművészetben. Ilyen volt az Olomucban és Brnóban dolgozó, de nevét a raigerni passióoltárról híressé tevő Raigerni mester, akinél a keresztvitel jelenete az Utolsó vacsora, a Getsemáne, a Feltámadás és a Szent kereszt felállítása között foglal helyet. A keresztet a középkor derekától kultikus tisztelettel veszik körül, innen az utolsó, ötödik téma.
A sorsfordító események, belső vívódások, súlyos döntések és áldozatvállalások lehetősége most is benne van az emberek mindennapjaiban. A képzőművészet csak eszköz, hogy felszítsa a gondolatot, amely végrehajtja a belső átalakulást, a lélek reformációját. Hit, történelem és művészet így kapcsolódik össze egyetemes egységgé ebben az 500. évforduló tiszteletére rendezett kiállításban, és a tárlathoz kapcsolódó REFORMÁCIÓ 500 – A BIBLIA NEM MINDENKIÉ című kötetben. Biblia a magyar képzőművészetben | cultissimo.hu. A kiállítás kurátorai: Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Kosinsky Richárd, Marosvölgyi Gábor és Szalay Ágnes, az Alapítvány művészettörténészei A tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre, és 2018. január 14-ig látogatható.
Az irgalmas samaritánus Van Gogh: Az irgalmas samaritánus, 1890, Delacroix nyomán Jézus példázatainak nincsen súlyukhoz méltó feldolgozás-története az európai ikonográfiában, de a magyarországi művészetben sem. Rembrandt, Domenico Fetti, Rubens, Lucas van Leyden, Ribera, Lovis Corinth névsorát ismét csak a holland mester vezeti, aki a tékozló fiútól a szőlőmívesek és az irgalmas samaritánus példázatáig rajzban, rézkarcban és olajfestményben is jelentőset alkotott. Hazai festészetünkben Szúdy Nándor Hét példázat című ciklusa a legjelentősebb, jóllehet a modernek közül Izsák József, Simon András, Mészáros Kata tékozlófiú-ábrázolásai figyelmet érdemelnek (és a következő fejezetben be is mutatjuk őket). A Lukács evangéliuma 10. fejezet ében található irgalmas samaritánus példázatának az volt az előzménye, hogy egy írástudó feltette Jézusnak a kérdést: "De kicsoda az én felebarátom? " – A zsidók ugyanis abban az időben az ellenséget, az ismeretlent nem tartották annak. Jézus ezzel a félig példázatos, félig megtörtént esettel válaszolt a kérdésre.