Saját édesanyja is ellenezte a Léda-szerelmet, mert szégyellte annak társadalmonkívüliségét. Ha egy érzés izzását, hőfokát, forradalmiságát az méri, hogy milyen erejű előítéletekkel fordul szembe, akkor a Léda-szerelem már önmagában is forradalom volt. Nem csoda, hogy olyan mélyen jelen van a Léda-versekben a büszkeségnek, az öntudatnak, a dacnak, a gőgnek kihívó érzése. Ez a lázadó szerelem szembeszegült a korabeli erkölccsel, előítélettel és hirdette a szerelmi szabadságot, az erotikus nyíltságot. Ady Meg akarlak tartani című versében is lemeztelenítve mutatja meg a szerelem titkait. Hol találok Csokonai Vizét Mihály az eleven rózsához c. vershez valami elemzést?. Meg akarlak tartani Őrjít ez a csókos valóság, Ez a nagy beteljesülés, Ez a megadás, ez a jóság. Öledbe hullva, sírva, vágyva Könyörgök hozzád, asszonyom: Űzz, kergess ki az éjszakába. Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam. Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kivánlak. Testedet, a kéjekre gyúltat, Hadd lássam mindig hóditón, Illatos vánkosán a multnak.
Vagyis a kérdés az volt: kiszorítják-e a digitális adathordozók a könyveket? Kiszorítják: A könyv- és szövegolvasási szokások az elmúlt időszakban megváltoztak: nem olvasunk annyit, mint néhány évtizede. Máshogy is olvasunk: egyes szövegek hossza, stílusa nem feltétlenül igényel elmélyült - vagyis a könyvhöz kötött - olvasást. Ma már szinte minden folyóirat és napilap online is elérhető, a könyvek viszont drágák. Megférnek egymás mellett: Kényelmetlen a túl hoszzú szövegeket képernyőről olvasni. A könyvolvasásnak mindig lesz egy olyan atmoszférája, amit az internetes olvasás nem tud helyettesíteni - lehetsz egyedül, csak a könyv és te. A laptopok világában ugyan már könnyen lehet bárhol olvasni az internetet is, de bizonyos technikai feltételeknek mindenképpen fenn kell álllniuk. Csokonai az eleven rózsához. Kicsik - nagyok A műelemző típusú feladat Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novellájára vonatkozott. Az ötvenes évek végén született alkotás egy kisfiúnak és egy kislánynak a felnőtteket imitáló közös játékát mutatta be.
A Meg akarlak tartani című vers 1904-ben íródott és 1906-ban jelent meg az Új versek kötetben, a Léda asszony zsoltárai című ciklusba sorolva. Típusa szerint tehát Léda-vers, azaz Ady első nagy szerelméhez és múzsájához, Diósyné Brüll Adélhoz íródott. Ady költészetének újdonságai közé tartozik a korban szokatlanul merész érzékiség és a testiség nyílt ábrázolása. Az Új versek miatt támadások özöne zúdult a költőre, és részben az háborította föl a korabeli közvéleményt, hogy Adynál minden eddiginél merészebben jelenik meg az érzéki, testi szerelem. Szerelmi költeményei miatt erkölcstelenséggel vádolták. Ady a világ véleményét semmibe véve nyíltan beszélt a kéjről, nyíltan vállalta önmagát, nem képmutatóskodott. Nem szégyellt arról vallani, hogy szerelméhez a testiség is hozzátartozik, ezzel ugyanis a feudális morál ellen tiltakozott. Adynál tehát az erotikának is lázadó jellege volt: a közerkölcsöt akarta megváltoztatni. Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Így fonódott össze nála a magánélet és a közéleti szándék. Kevély öntudattal vallotta, hogy " nem lesz addig semmi jó, amíg a szerelem dolgáról bátran, komolyan nem lehet beszélni ", mert " nincs rejtegetni való abban, amit valaha egyszer is éreztetett asszonnyal a férfi s férfival az asszony, ha az igazán igaz betűje az örök emberélet írásának. "
Zappi után 185 A viola 187 Szerelmes kivánság 188 Az elválás reggelén 192 Egy eltörött vasmacskára 192 A hajókázó Ámor 193 Az én czímerem 193 Esdeklés 194 Bucsúzás egy lyánykától 196 Himfyhez 197 Philosophiai költemények. (1793-1799. Csokonai Az eleven rózsához c. verse ídőmértékes vagy ütemhangsúlyos?. ) A hír 201 A szinesség 203 A szerencse 205 A kevély 208 A tengeri háború 210 Az estve 217 Az álom 222 XVI. Lajos elvesztésére 226 Konstanczinápoly 227 Marosvásárhelyi gondolatok 231 A földindúlás 239 Becsület és természet 242 A hizelkedő 244 Zsugori uram 244
Nincs tavasszal, nincs se nyáron, Mint te, olyan rózsaszál; Még nagyobb díszt nyerne Sáron, Csak te ott virítanál. Rózsaszínnel játszadoznak Két virító arcaid, Rózsamézzel harmatoznak Csókra termett ajkaid. Látta kellemid Citére. Látta és irígykedett, Hogy pirosló lába-vére Képeden büszkélkedett. Hófehér tekintetednek Hajnalán nyílásba jött Rózsaszálacskák ferednek Tiszta téjhabok között: Szűz mellyed fehér ölére Ők is úgy mosolyganak, Mint mikor rózsák tövére Gyöngyvirágot raktanak. - Rózsa vagy te, rózsa lészel, Rózsa még a selymed is: Jaj, de bezzeg kínra tészel, Hogyha van tövisked is! Rózsa! engedd, hadd heverjek Éltető bokrodba már, S édes árnyékodba nyerjek Fészket én, rideg madár.
Emellett Ady verse a stílushoz illően túldíszített, megjelenik benne a halál gondolata és az erotika is. Csokonai verse szimultán vers. Adynál sosincs idilli jelen, míg Csokonainál ez uralkodik. Az Ady-versre jellemző az ambivalencia, Csokonai viszont egyértelműen meg akarja hódítani a múzsáját. Érdemes volt hasonló képeket keresni a két versben és összehasonlítani, illetve a megmutatni a különbségeket. Erre egy példa: "Csókra termett ajkaid" (Csokonai) - "Mikor legtüzesebb az ajkam, /Akkor fagyjon meg a tied" (Ady). A csók a két képben egészen mást jelent. Míg Adynál látszik, hogy a csók-hasonlattal is az ellentétekre épít, addig Csokonainál a harmónia, az idill jelképe ez is.