A generátor működése A Hidrogén generátor működése A hidrogén generátor a fizikából ismert elektrolízis elvén működik. Ez annyit jelent, hogy ha vizen elektromos áramot vezetünk át akkor ez felbontja a vizet annak alkotóelemeire, azaz hidrogénre és oxigénre. Ezt a keletkező gázt nevezik HHO gáznak vagy durranógáznak. Mivel ez a gáz robbanékony, így felhasználható a belső égésű motorok üzemeltetésére. Generátor működése - YouTube. Az égéstérben javítja és gyorsítja a benzin elégését, így kevesebb fog felhasználatlanul távozni. A belső égésű motorok 25%-os hatásfoka drámaian megjavul, ezenfelül tisztítja a hengereket a lerakódásoktól.
Ez akár 9-15% üzemanyag-spórolást is eredményezhet városi használat esetén, ami nem kevés! A hátránya ezeknek a modern generátoroknak az, hogy a javításuk nehézkes, sőt sok esetben nem is lehetséges, marad a csere. Ha cserére szorul, rendeld meg az új generátorod az Evo Autó KFT autóalkatrész webshopból. Mik az elvárások egy generátorral szemben? A generátor úgy néz ki, mint egy villanymotor. Gyakorlatilag ahhoz hasonlóan, csak épp fordítva működik. A forgó részét meghajtjuk a motorral egy szíj segítségével, és így generálunk áramot. A keletkező váltóáram elég ingadozó, és egyenárammá is kell alakítani, így van benne egy feszültségszabályozó és egy egyenirányító. Fontos követelmény vele szemben, hogy el kell tudni látni a kis és a nagy fogyasztókat is. És persze az akkumulátor töltését is biztosítania kell, stabil feszültség mellett. Nagy, de kompakt alkatrészre van szükségünk, melynek bírnia kell a nagy hőt, a port és a vizet is. A generátor működése. Ráadásul még halknak és könnyűnek is kell lennie. Mik a lehetséges hibái?
Működhetne ez a gyakorlatban? 2012. jan. 19. 13:16 Hasznos számodra ez a válasz? 5/13 anonim válasza: Esetleg meg lehetne fejelni a dolgot még egy egyszerű mikroporcis vezérléssel ai, ami pl. figyelné az akufeszt, az aktuális áramfelvételét az autónak és ennek megfelelően engedélyezné-tiltaná a gerjesztés kikapcsolását. 2012. 13:21 Hasznos számodra ez a válasz? 6/13 anonim válasza: 100% Az ötlet nem rossz. Olyannyira nem rossz, hogy már fel is találták. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. A manapság divatos energiatakarékos autók (Citroën e-HDi, BMW EfficientDynamics, Mercedes Bluetec, VW Bluemotion és még ki tudja, mi minden) így vezérlik a generátort. Nagy terhelésnél kikapcsolják, hogy a motor szabadabban dolgozzon, csak a mechanikai ellenállást kelljen leküzdenie és motorféküzemben adják rá a teljes gerjesztést. Elvégre akkor úgyis lassítani kell, nem baj, ha a generátor is fékez, a padlógáznál kiesett energiát pedig vissza lehet pótolni, ha motorfékezésnél nagyobb teljesítménnyel tölt a generátor. Persze ennek a vezérlése sem ennyire egyszerű, ott is figyeli a rendszer az akkumulátor feszültségét és a terhelést, aztán ha nagyon hervadt az akku, ráadásul sok fogyasztó van bekapcsolva, akkor nem erőlködik vele.
Az ún. kettős felhasználású akkumulátor (Dual Purpose Battery) csak egy kompromisszum a fenti két akku típus között. Az akkumulátorok fejlesztésénél a cél: minél nagyobb kapacitás mellett minél kisebb méret és tömeg - vagy tudományosabban: minél nagyobb energiasűrűség. Felépítés szerint a csoportosítva: Ólom vagy savas akkumulátor Oxigénrekombinációs, zárt ólomakkumulátorok Nikkel-kadmium akkumulátor Nikkel metál-hidrid (NiMH) akkumulátorok Lítium-ion akkumulátor (Li-ion) Lítium-polimer (Li-polymer) akkumulátor Ezeken kívül fejlesztés alatt van az ezektől teljesen eltérő felépítésű, de szintén energia tárolására és annak későbbi kinyerésére használható üzemanyagcella. A gépjárművek indítóakkumulátorai kivétel nélkül kénsavat tartalmazó ólomakkumulátorok. Ha egy mólnyi anyag alakul át, a töltés előállításával is járó villamos energiatermelő elektrokémiai reakció az alábbi, amely során 53, 6 Ah töltés haladhat át a vezetékeken. Három aktív anyag játszik szerepet a savas ólomakkumulátor működésében: a fém ólom (Pb), amely működéskor a negatív elektród, ólomrácsra rákent szivacsos fém ólomlemez formájában, az ólomdioxid (PbO2), amely működéskor a pozitív elektród, villamosan vezető ólomrácsra rákent szivacsos lemez formájában, az ún.
A magyarországi hőmérsékleti viszonyok között az üzemelő akkumulátor feltöltött állapotában a kénsav sűrűsége 1, 28 kg/liter. Egy teljesen kisütött ólomakkumulátor elektrolitjának a sűrűsége 1, 1 kg/liter érték alá is csökkenhet, aminek a fagyáspontja -12, -14 C°. Az akkumulátorok szerkezete jó száz éve változatlan. A kénsav vizes oldatába merülő ólom és ólom-oxid lemezek már az első autókban is helyet kaptak. Az elv ma annyiban változott, hogy a legmodernebb akkumulátorok elektrolitját szövetbe itatva tekerik a lemezekre, így nem folyhat ki a savas anyag, és még a törött akku is indításképes lehet. Ez a köznyelvben "zselésnek" nevezett szerkezet. A zselés akkumulátor belsőleg annyiban hasonlít a lentebb tárgyalt AGM akkumulátorokhoz, hogy az elektrolit mindkettőben meg van kötve. Az AGM akkuban az elektrolit továbbra is folyékony kénsav, csak fel van itatva, míg a zselés akkuban szilika-gél segítségével az elektrolitot elzselésítik. Az 1990-es évek végének legnagyobb konstrukciós változása a savas ólomakkumulátorok területén az üzemelés szempontjából zárt konstrukció megjelenése és tömeges elterjedése.