Amennyiben az OH úgy dönt, hogy a gyermek további egy nevelési évig óvodában maradhat, vagy hogy tankötelezettsége teljesítését hatéves kora előtt kezdhesse meg, ennek visszavonására nincs lehetőség, a szülő nem gondolhatja meg magát. Sokan azonban úgy gondolják, hogy nem kaptak elegendő tájékoztatást az Oktatási Hivataltól. A Szülői Hang Közösség készített egy online felmérést azokkal a szülőkkel, akik azt szeretnék, hogy gyermekük még egy évet az óvodában tölthessen: az eredmény alapján a szülők csupán 44%-a kapott tájékoztatást a döntés pedagógiai szempontjairól, és 70%-uk megtapasztalta, hogy a szakértők vagy óvodák indokolatlanul elutasítják a kérvényezés támogatását, pedig egyébként egyetértenek annak tartalmával. Iskolaérettség - új jogszabályok | Ovonok.hu. Így bár a szülők jó eséllyel kérvényezhetnek az Oktatási Hivatalnál (az elfogadási arány 90% feletti lehet), a törvény mégis akár több mint tízezernyi olyan hatéves kisgyermeket kényszeríthet éretlenül az iskolába, akiknek a szülei nem kaptak megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérvényezés megindításához.
január 12, 2021 Iskolaérettség: január 15-ig lehet benyújtani a szülői kérelmeket A szülők nagy többségét váratlanul érte, hogy 2020. január 31-ig nem a nevelési tanácsadóhoz, hanem az Oktatási Hivatalhoz fordulhattak, ha engedélyeztetni szerették volna hatéves gyermekeik beiskolázásának elhalasztását. 2019 novemberében szavazta meg ugyanis az Országgyűlés a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt. ) módosítását, mely kimondja: minden hatodik életévét betöltött gyerek automatikusan iskolakötelessé válik. Ez alól csak azok a gyermekek kivételek, akikről a szülő kérelmére az Oktatási Hivatal kimondja, hogy indokolt még egy évet az óvodában maradni. Az Nkt. rendelkezései alapján a gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31. Iskolaérettség: majdnem tízezer halasztási kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. Ha a szülők azt szeretnék, hogy a gyerekük egy évig még óvodában maradjon, az Oktatási Hivatalnak nyújthatnak be kérvényt, amelyek legkésőbb január 15-ig adhatók be a 2021/22-es tanév vonatkozásában.
Az Oktatási Hivatalhoz csaknem 11 ezer kérelem érkezett, a többségét jóváhagyták. Összesen 22 esetben fordultak bírósághoz szülők azért, mert az Oktatási Hivataltól (OH) nem kaptak engedélyt arra, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában tölthessen – tudta meg az Az Országgyűlés tavaly nyáron fogadta el a köznevelési törvény módosítását, ami gyakorlatilag megszüntette a rugalmas iskolakezdést. Ez alapján azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, kötelező iskolába menniük. Ha a szülők mégis szeretnének egy év halasztást, akkor a kérelmüket már nem az óvoda vezetőinek, hanem az Oktatási Hivatalnak kell benyújtaniuk. Index - Belföld - Aki még nem akarja iskolába küldeni a gyerekét, annak az Oktatási Hivatalt kell megkeresnie. Az OH bizonyos esetekben a pedagógiai szakszolgálatok véleményét is kikéri a döntés meghozatalához. Kíváncsiak voltunk, ez hány esetben történt meg, ezért a hivatalhoz fordultunk az adatokért. Az OH válaszából kiderült: a kérelmek 89 százalékát elfogadták. A halasztással kapcsolatban összesen 10 874 ügyben nyújtottak be kérelmet szülők 2020-ban.
Itt vannak a részletek.
A szülői visszajelzések alapján látható, hogy sokszor nem egységesen döntött az OH. Az, hogy az OH kért-e szakszolgálati vizsgálatot, nagy mértékben függött attól, hogy mikor adták be a kérvényt. Január első hetében 81% volt a szakszolgálatra küldöttek aránya, míg január utolsó hetében csak 24%, így az járt jól, aki a lehető legkésőbb kérvényezett. Az is sokat számított, hogy hol adták be a kérvényt: voltak pozitív megyék, mint pl. Budapest vagy Győr-Moson-Sopron, ahol csak 18%-ban kértek szakszolgálati felülvizsgálatot, míg más negatív megyékben, pl. Baranyában 77%-ban. Az OH bizalmatlan volt a szülők írásban csatolt fejlesztői igazolásaival szemben, csak kis mértékben vette figyelembe ezeket (csak 5%-ban nőtt az egyből elfogadás aránya, ha volt ilyen dokumentum), míg a szakszolgálati és orvosi papíroknak jóval nagyobb jelentősége volt (14% illetve 27%) annak ellenére, hogy az iskolaérettség elsősorban nem orvosi kérdés. De ebben sem volt egységes az OH országosan, a pozitív megyékben sokkal nagyobb mértékben figyelembe vették a fejlesztői véleményeket (13%).