Budapest, 2021. november 30. kedd (MSZF) Az ENSZ 1992-ben nyomatékosan felhívta a világ figyelmét a betegség, baleset, vagy katasztrófa következtében fogyatékossá vált emberek problémáira. December 3. a "Fogyatékkal élő emberek nemzetközi napja". Ezzel összefüggésben gondolnunk kell az "Emberi jogok napjára" is, amit december 10. Rokkantak kárpótlása forum www. -én ünnepel a világ. Gondolnunk kell az "Emberi jogokra" azért is, mert a fogyatékkal élők és családjuk élethelyzete rendkívül nehéz nemcsak lelkileg, de szociálisan is. Ugyanis, a súlyos betegek, csak "jövedelempótló ellátásban" részesülnek, miközben jövedelmük nincs, vagy közülük, csak kevesen bírnak dolgozni. Lényegében az állami felelősségvállalás helyett a családjuknak kell gondoskodni róluk - az Alaptörvény szerint. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) szakértői szerint, azok a családok végképp elszegényednek, amelyekben a közeli hozzátartozó fogyatékkal élő családtagot ápol, hiszen ezek a szociális juttatások csupán segélyszerű pénzellátások. Az MSZF elsőként vállalt szolidaritást az érintettekkel - a súlyos betegek, valamint az őket gondozó családtagok gondjait is átérezve - amikor a kormányzati döntéshozók elrendelték a rokkantsági ellátórendszer átalakítását.
Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben megállapította, hogy a kormány megszegte az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, ahogy elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét anélkül, hogy figyelembe vette volna az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotát. Az AB kötelezte az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-éig úgy módosítsa a jogszabályt, hogy az ne sértse a nemzetközi egyezményt. A parlament és a kormány azonban a határidőig nem tett semmit. A kárt szenvedett rokkantak sok jóra nem számíthatnak, noha az Országgyűlés mulasztása megalapozhatja az állam polgári jogi kárfelelősségét. Ellátás helyett közmunka Mariannt 2011-ben háromszor műtötték rákkal, volt egy térdműtéte és egy csonkolásos tüdőműtéte. Index - Belföld - 500 ezer forinttal fizetnék ki a jogsértett rokkantakat, ha lemondanak sokmilliós járandóságukról. Az új felülvizsgálati rendszerben mégis egészségesnek számított, így a továbbiakban nem kapta meg a rokkant státuszt. 2014-ig egyetlen forint ellátást nem kapott, egy ideig munkanélküli segélyből élt, majd felszólították, hogy jelentkezzen közmunkára. Jelentkezett, de egészségi állapota miatt rögtön alkalmatlannak találták.
Ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen élethelyzetben lévő emberek rokkantsági járandóságát csökkentették le tíz évvel ezelőtt, ismerjük meg azt az Index által korábban ismertetett ügyet, ami végül az Alkotmánybíróság elé került. Egy szabolcsi férfi is 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült. A jogszabályi változások miatt először rehabilitációs, majd rokkantsági ellátást kapott. Ennek összege a felét sem érte el a korábbi rokkantsági nyugdíjnak: a férfi ellátása 91 535 forintról havi 41 850 forintra csökkent. Miközben egészségi állapota nem javult, sőt, inkább romlott – ennek ellenére a korábbi 62 százalékos egészségromlása az új minősítő szempontrendszer szerint 55 százalékosra javult. A csökkentett ellátásról szóló közigazgatási határozatot a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte, és a hatóságot új vizsgálatra kötelezte. A kormányhivatal a Kúria elé vitte az ügyet, a Kúria pedig az Alkotmánybíróság elé. ROKKANTAK FIGYELEM >> NAGYON FONTOS HATÁROZATOT HOZOTT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG! - Hitel fórum - családi pénzügyek, hitelek 2022. Az Alkotmánybíróság határozatában az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltak sérelmét abban látta megvalósulni, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek az új rendelkezések hatálybalépése előtt ellátásban részesülők esetében rendeznék azt, hogy a komplex felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő ellátásuk összege összefüggést mutasson a korábbi ellátásuk összegével, illetve élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk javulásának mértékével.
Végül 2014-ben rokkantnak nyilvánították, de az elmaradt kétéves juttatást soha nem kapta meg, csupán fél évet fizetett ki neki az állam. Marianna jelenleg 67 százalékos rokkant, 62 500 forint ellátást kap, ebből 42 ezer forintot költ gyógyszerre. Ez a példa is mutatja, hogy az állam súlyos károkat okozott az új felülvizsgálati rendszerrel, amelyet az Alkotmánybíróság határozata is kifogásolt. Az ellenzéki pártok az AB-döntés után követelték az azonnali kártalanítást és a törvénysértés megszüntetését. Rokkantak kárpótlása forum.doctissimo. A szocialista Korózs Lajos régóta foglalkozik a rokkantnyugdíjasok ügyével, nagy vihart kavart 2012-ben, amikor azt mondta: Josef Mengele, az auschwitzi koncentrációs tábor orvosának módszereihez hasonlít az, ahogy a kormány felülvizsgáltatja a rokkantakat. Korózs most lapunknak azt mondta, a kormánynak joga van a rendszer átalakításához, de az Orbán-kormány egy teljesen aránytalan intézkedést vezetett be, ráadásul pillanatok alatt. A rokkantnyugdíjnak volt alkotmányos védelme, a rehabilitációs ellátásnak és a rokkantellátásnak nincsen.
- Miért kell azoknak a súlyos beteg rokkantaknak akár, több mint 10 évet is várniuk az anyagi kárpótlásukra - a 2012. év elején hatályba lépő "új rokkant-törvény" életbelépése óta, akiket önhibájukon kívül aláztak meg a döntéshozók és az őket kiszolgáló egyes felülvizsgáló orvosok, akik a jogtalan visszaminősítésükkel hatalmas anyagi és erkölcsi károkat voltak kénytelek elszenvedni? - A kormány hogyan képzeli el azok után a jogtalanul visszaminősített rokkantak utáni kárpótlást, akik időközben már elhunytak, de őket a jogtalan visszaminősítésük miatt a családjuknak kellett eltartani, hogy éhen ne haljanak? Ki fog ezek után az elhunyt rokkantak után kompenzációs kártérítést kapni, ha ezeknek a súlyos betegeknek az életét ellehetetlenítették azzal, hogy nemcsak lelkileg, hanem anyagilag is nyomorba taszította őket a - 2012. Rokkantak kárpótlása forum.ubuntu. január 1-től hatályos - "rokkant-törvény és az ahhoz kacsolódó új komplex felülvizsgálati rendszer"? Milyen kárpótlásra számíthatnak az elhunyt rokkanttal közös háztartásban élt közeli hozzátartozók, akik anyagi segítségére szorult a jogtalanul visszaminősített rokkant?
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán éjjel benyújtott törvényjavaslatával úgy kívánja megszüntetni az Országgyűlés két éve fennálló mulasztásos alkotmánysértését, hogy 500 ezer forint egyszeri kártalanítást fizetne azoknak a rokkantnyugdíjasoknak, akiknek egy 2011-ben hozott jogszabállyal elvonták a rokkantnyugdíjuk jelentős részét. Erről a jogszabályról mondta ki 2018-ban az Alkotmánybíróság, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. A rokkantnyugdíjakat lecsökkentő törvényt még 2018. november 14-én tehát alkotmánysértőnek ítélte az Alkotmánybíróság, mert az lehetővé tette, hogy a rokkantak nyugdíját állapotjavulásra hivatkozva úgy csökkentsék akár 50 százalékkal is, hogy tényleges fizikai állapotukban nem következett be javulás. Az Alkotmánybíróság döntése alapján az Országgyűlésnek 2019. március 31-ig kellett volna megszüntetni az alkotmánysértő helyzetet, ez mind a mai napig nem történt meg. A Fogyatékkal élő emberek kérdései a kormányhoz - Magyar Szociális Fórum hivatalos honlapja. Semjén Zsolt törvényjavaslata sem oldja meg a jogsértett rokkantak teljes kártalanítását, hanem lényegében arra a döntésre kényszeríti őket, hogy vagy elfogadják az 500 ezer forintot, amit meg is kaphatnak 2022. március végéig, vagy még akár évekig is várhatnak, hogy hozzájuthassanak alkotmánysértő módon tíz éven át elvont rokkantsági járandóságukhoz.