A Kárpátok vonulatától délre fekvő terület a Kárpát medence, ahol Magyarország elhelyezkedik, a civilizáció hajnalától fogva emberlakta hely, és kultúrák keveredésének színtere. Lovas népek – szkíták – és többé-kevésbé megtelepedett életmódot folytató indoeurópai (trák, illír, kelta) törzsek váltották egymást. Magyarok A hét ősi magyar törzs a Kr. e. 1. 000 és Kr. e 500 között az Urál-hegység délnyugati lábánál kibontakozott népcsoport részeként Ázsiából érkezett. Az őshazából Kr. u. 700 és 750 között vándoroltak a Fekete-tenger melletti Levédiába, majd kb. 400. 000 emberrel megérkeztek a Kárpát medencébe 896-ban. Mindkét szótag a – "mogy" és "eri" – eredeti jelentése "ember, férfi". Később az ország és a nép is felvette a magyar nevet. Történelmi áttekintés | Magyarország térkép és Google útvonaltervező. A Római Birodalom Augustus császár alatt terjesztette ki fennhatóságát a Dunától délre eső területekre, megalapítva Pannónia tartományt, amely a terjeszkedő birodalom északkeleti határvidékét alkotta. A kiépített helyőrségek és városok közül Aquincum – napjainkban Óbuda környéke – lett Alsó Pannónia fővárosa.
István király, Magyarország első keresztény királya és a magyar állam alapítója, a trónt apjától, Géza fejedelemtől örökölte 997-ben. Kezdetben fejedelemként uralkodik, majd miután 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küld számára, királyként. Öröksége egy keresztény államszervezet. Url hegyseg térkép. Halála után 15 évvel, 1038-ban Székesfehérváron szentté avatták. Szent István koronaékszerei a magyar nemzet szimbólumai; kiállítva a Nemzeti Múzeumban láthatók. A hét törzsfő szobra a Milleneumi emlékmű talapzatán a Hősök terén Budapesten
A perm (amely éppen az uráli térségben fekvő Permről kapta a nevét) folyamán a térszín megsüllyedt és a tengerszint megemelkedett, így az Urálban számos apró tengeröböl alakult ki, amelyek a lassú süllyedés és a bizonytalan, gyakran elzáruló tengeri kapcsolatok miatt gazdag sótelepeket és más evaporitokat hoztak létre. Források [ szerkesztés] Európa kialakulása [ halott link] Térkép (oroszul) Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 336, 340. o.. ISBN 9632803035 I. Urál (hegység) – Wikipédia. kötet (1978) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 243436120 LCCN: sh85141266 GND: 4062082-7 NKCS: ge230081 BNF: cb12009460k
Az új népet széles körben csak úgy emlegették, hogy: "A Magyarok". A 10. század folyamán a magyar törzsek állandó kalandozásaitól rettegett a keresztény világ. A portyázásaik során mélyen benyomultak Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Németország belső területeire. Konstantinápolyt és a Bizánci Birodalom déli területeit is számos támadás érte. A lovas harcmodornak és a gyors csapatmozgásoknak köszönhetően sikerült elkerülniük az ellenük felállított seregeket, miközben tovább zsákmányoltak. Nem minden kalandozás járt azonban sikerrel, I. Henrik Riadénél (Merseburg) 933-ban megveri a magyarokat, majd Nagy Ottó német király 955-ös augsburgi győzelme súlyos vereséget jelent számukra. Az ellenük újonnan kidolgozott nyugati taktika hatékonynak bizonyult, a magyarok csapatait legyőzték és szétzavarták. Két lehetőség marad számukra: vagy civilizált állam keretein belül szerveződnek egységbe, vagy örökre eltűnnek a térképről. Géza, a magyarok új fejedelme – aki Árpád vezér dédunokája – 972 után ismét nyugatra indult, de ezúttal a keresztény világhoz, békével.
Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc nagyon sokféle ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz, smaragd stb. Nyugati oldalán Komiföld őserdői a világörökség részét képezik. Felosztása [ szerkesztés] Az Urál szerkezetileg viszonylag egységes, de domborzati, éghajlati és más természetföldrajzi jellemzői nagyon különbözőek. E különbségek alapján a hegyláncot négy, illetve a Sarki-Urál további tagolásával öt nagy szakaszra szokták osztani: Sarki-Urál (Полярный Урал) Sarkközeli-Urál (Приполярный Урал) Északi-Urál (Северный Урал) Középső-Urál (Средний Урал) Déli-Urál (Южный Урал) A hegylánc északi folytatása (elővidéke) a Paj-Hoj, déli folytatása (utóvidéke) Kazahsztánban a Mugodzsar. Ezek nem hegy-, hanem dombvidékek, nem is tekintik őket a tulajdonképpeni Urál részének. Kialakulása [ szerkesztés] Az Urál-hegységet Laurencia és Fennoszarmácia ütközése hozta létre a devon második felében, amelynek során Laurázsia kialakult. A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi-hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát.