Később pedig elviszik "jóvátételi munkára" is, ahonnan hetek múlva sikerül megszöknie. Kováts Judit az "oral history" elkötelezett művelőjeként hosszú éveken keresztül készített interjúkat szemtanúkkal a háborúról, a frontról, az orosz megszállásról, majd a kuláküldözésekről, a kollektivizálásról. A huszonhárom személlyel készített, közel száz órás anyag egyik fontos forrása lett a regénynek, melynek témája a második világháború, narrátora pedig egy nyolcvanöt éves asszony, aki '44-ben érettségi előtt álló diáklányként élte át az eseményeket. Az írás az ő kettétört életén keresztül mutatja meg a háborút úgy, ahogy a levéltári forrásokból és történelemkönyvekből sohasem ismerhetjük meg. Somlyói Anna fiktív személy, azonban minden, amit elmond megtörtént, igaz esemény. Artisjus-díjas a nyíregyházi írónő! - szabolcsihir.hu. A dokumentarista látásmód minimalista stílust eredményez, Kováts csak láttatja az eseményeket, mintegy elénk tárja a valóságot, a tanulságokat nekünk kell levonnunk. A tények makacs dolgok: az események kommentárok nélkül követik egymást, a tettek beszélnek az elvek helyett.
Elbeszéléseket, novellákat, tárcákat publikált különféle irodalmi folyóiratokban és portálokon. A kultúra napja alkalmából mindhárom eddigi regényéről kérdezni fogják a szerzőt. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> "Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiemmel. Fülszöveg / Kováts Judit író. " Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferenc nyerte el idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, mellette Cselényi Béla, Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell vehet át elismerést a március 2-i díjátadó ünnepségen. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> FELOLVASÓSZÍNHÁZ - Kováts Judit: Hazátlanok A felolvasószínházi produkció Kováts Judit Hazátlanok című, Artisjus Irodalmi Díjas regénye alapján készült, s annak a több mint 12 millió németnek állít emléket, akiket a 2. világháború befejezését követően Közép-Kelet-Európa országaiból szülőföldjéről elűztek, volt zsidó koncentrációs lágerekben, szögesdrót mögött őriztek, megvertek, megaláztak, megkínoztak, meggyilkoltak, csak azért, mert németnek születtek.
Az őslakosok nyíltan ellenségesek, hiába ugyanazt a nyelvet beszélik, a menekültek számukra hátizsákos cigányok, jöttment idegenek, a vaddisznók, krumplibogarak mellett a harmadik istencsapás. A Hazátlanok minden bizonnyal átrajzolja, de az is lehet, hogy megkérdőjelezi eddigi ismereteinket háború utáni történelmünkről. Szereplői fiktív személyek, azonban minden, ami velük történik, a valóságban is megtörtént. A sok tragédia és trauma ellenére azonban, amit elszenvednek, a regény és produkció optimista kicsengésű, hiszen Lilli Hartmann és sorstársai végül mégiscsak hazára találnak, és nagy szerepet játszanak Németország újjáépítésében és a szabad Európa alapjainak lefektetésében. A regényből azonos címmel multimediális irodalmi, felolvasószínházi produkció készült. Kováts judit író kobo. Az ősbemutatót március 9-én 17 órától tekinthetik meg Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színház MŰvész Stúdiójában, majd bemutatják Mátészalkán, Budapesten, Kassán és Vaján is. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
11. Rántott karaj vagy mákos bobájka? Rántott karaj, plusz szabolcsi töltött káposzta. 12. Történész-levéltárosból lettél író. Mikor, miért és hogyan történt a váltás? Jó tíz éve családi vállalkozásunk, a Feliciter Kiadó miatt hagytam oda a levéltárat, s akkor ezt a döntést nagyon nehéz szívvel hoztam meg, aztán pont ez a váltás tette lehetővé, hogy írhassak, konkrétan úgy, hogy a Kiadóban időt biztosítanak nekem erre, ami közalkalmazottként nyilvánvalóan nem lenne lehetséges. 13. Kováts judit író program. Miért fontos a történetírás számára az oral history, az elbeszélt történelem? Mert képes kitölteni azokat a lyukakat, amiket a hivatalos történetírás hagy maga után. Politikatörténet, hadtörténet, gazdaságtörténet, stb. amivel a történetírás foglalkozik, s az nemigen kerül fókuszába, hogy például Nyíregyháza lakosai hogyan élték át, szenvedték meg azt, hogy az oroszok kétszer foglalták el. Mariska néni, Miki bácsi, Bandi bácsi, Ilonka néni ellenben töviről-hegyire elmondta nekem. Ők egy páran azok közül, akikkel életút-interjúkat készítettem 2007-ben.
A HAZÁTLANOK (2019) főhőse Lilli Hartmann, 1944-ben a késmárki gimnázium végzős tanulója, akinek életét kettétöri a nagybetűs történelem: Lilli egy a több mint 12 millió sziléziai, pomerániai, szudétanémet, kárpátnémet, magyarországi vagy donausváb közül, akit származása miatt bűnösnek bélyegeztek, s a háború befejezését követően a szétbombázott Németországba deportáltak, legtöbbjüket a volt zsidó koncentrációs táborokba zsúfolták be. őket. Az őslakosok nyíltan ellenségesek, hiába ugyanazt a nyelvet beszélik, a menekültek számukra hátizsákos cigányok, jöttment idegenek, a vaddisznók, krumplibogarak mellett a harmadik istencsapás. A HAZÁTLANOK minden bizonnyal átrajzolja, de az is lehet, hogy megkérdőjelezi eddigi ismereteinket háború utáni történelmünkről. Szereplői fiktív személyek, azonban minden, ami velük történik, a valóságban is megtörtént. Kováts judit író tanfolyam. A sok tragédia és trauma ellenére azonban, amit elszenvednek, a regény és produkció optimista kicsengésű, hiszen Lilli Hartmann és sorstársai végül mégiscsak hazára találnak, és nagy szerepet játszanak Németország újjáépítésében és a szabad Európa alapjainak lefektetésében.