Bár a gimnáziumot még becsülettel kijárta, itt intézményi tanulmányait fel is függesztette, és ezt követően önmagát képezte, második otthonává pedig a könyvtár vált. NB I: a fehérvári kisiklás sem térítheti le útjáról a Kisvárdát - N. A fiatal fiú nem menekült otthonról, ahogy ő maga is többször utalt rá, a családja a társadalmi helyzetétől telhető legnagyobb nyugalomban élte mindennapjait, így a könyvtári lét valóban azt jelentette, amit tükröz: feltétlen, és már 6 éves korától datálódó, egyre növekvő vágyat a szabadon választott tudás világa iránt. 1938-tól hetente három teljes éjszakát töltött a könyvtárban, bezárkózva a szavak és betűk birodalmába, ez a különös rituálé pedig egészen 1948-as házasságkötéséig kitartott. Ebben a tíz évben Bradbury mindent megtanult az írásról, ábrázolásmódokról, mindent ellesett az irodalom klasszikusaitól, a ponyva királyaiig, melynek később olyan briliáns ötvözetét hozta létre olykor nyúlfarknyi történeteiben, melyek nem csupán egy rá végletekig jellemző ízvilágot kreáltak, de amiben egyaránt kedvét lelhette a tudományos-fantasztikum rajongója, és a szépirodalomkedvelő is, márpedig ez a rendkívüli bravúr Bradburyn kívül talán csak Philip K. Dicknek, és Kurt Vonnegutnak jött össze később.
A Fahrenheit 451 számtalan kiadása Fahrenheit 451 Isherwood szabadjára engedte a szellemet, Bradburyt újabb és újabb rétegek fedezték fel, novelláinak egyes darabjait egyenesen Ernest Hemingway-hez hasonlították, stílusát a fiatalon elhunyt Thomas Wolfe-hoz, 1953-ban pedig végleg bebizonyította, hogy a XX. század második felének egyik legígéretesebb amerikai írójáról van szó. Benne vagy angolul az a oszlopot. Ekkor jelent meg ugyanis a Fahrenheit 451, melyet kilenc nap alatt, bérelt írógépen egy könyvtár alagsorában írt meg, és mely metszően éles társadalomkritikájával, túlságosan is valósághű disztópikus világképével egyesek szerint felnőtt George Orwell 1984 -e, és Aldous Huxley Szép új világa mellé. A Fahrenheit 451 napjainkban ismét aktuális, holott születése óta csaknem 72 év telt el, de már tartalmaz olyan motívumokat, melyek manapság is a közbeszéd részét képezik. A cenzúra, a politikai korrektség, a televízió káros hatása, mely aztán a könyvégetésben csúcsosodik ki fájóan rideg és valósághű olvasmánnyá teszi. Bradbury 2012-ben, 91 éves korában hunyt el.
Valahányszor azt látja a fiú, hogy nem tud másként javítani a lány és a születendő gyermek helyzetén, sorra eltünteti az embereket, akik kiközösítették őket. Három gyilkosságot követ el, így végül felakasztják. És itt jön az opera fő kérdése: szabad-e egy tizenéves fiúnak a családja megmentéséért megölni azokat, akik megtagadták tőlük a segítséget? Benne vagy angolul video. – tette fel a kérdést lapunknak adott interjújában Eötvös Péter. Kapcsolódó A Cziffra név disszonanciája – interjú Eötvös Péterrel November 5-én, Cziffra György századik születésnapján, a Cziffra-emlékév kiemelt koncertjén mutatják be Eötvös Péter Cziffra Psodia című zongoraversenyét, a fesztivál művészeti vezetője, Balázs János közreműködésével. A zeneszerzővel az új művéről és a közeljövőbeli egyéb terveiről is beszélgettünk. A zeneszerző az operái librettistájaként közreműködő Mezei Marival gyakran húsz-harminc kortárs irodalmi mű közül választja ki azt az alkotást, amely legjobban illik a színpadi zeneművet megrendelő operaház évados tematikájába.