Gárdonyi Géza: Ida regénye (Dante Könyvkiadó) - Kiadó: Dante Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 464 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 13 cm ISBN: Megjegyzés: Nyomtatta Krakauer és Várnai. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Sötétben állunk néha, magunk se tudva, hogy kerültünk belé. Csak meresztgetjük a szemünket, csak tapogatódzunk, bizonytalankodunk. És a szivünk hüledez. - Merre? S véljük, hogy semerre. Gárdonyi Géza: Ida regénye - Martonosi Pál Városi Könyvtár. Csak... Tovább Fülszöveg Balogh, Csaba, az újságírói becsület bajnoka, fiatal, művészhajlamú dzsentrifiú. Húga iránti szerető önfeláldozása juttatja olyan helyzetbe, hogy "tisztátlan" pénzhez nyújon: egy apróhirdetés útján gazdag lányt vesz feleségül. Érdekházasságát olyan gázlónak tekinti, mely talán szerencsésen átvezeti a mocsáron. A vagyonos eladó lány, a zárdából éppen kikerült Ida, útban van szabad életet élő, özvegy apja házában.
Gárdonyi szerelem-felfogását kívánja bemutatni a kötet. Tudtuk, hogy a fiatal, a pozitivizmushoz, a naturalizmushoz is vonzódó Gárdonyi valamiféle biológiai végzetnek tekintette a szerelmet, irracionális, megmagyarázhatatlan vágyódásnak, amelyet éppen ezen természete miatt nem lehet véteknek föltüntetni, a bűntudat forrásának és okozójának szuggerálni. Az Ida regénye bevezetése elég egyértelműen eligazít ebben a kérdésben. "Sötétben állunk néha", "Csak tapogatózunk", vakságról és dermedtségről esik szó, szakadékról, kígyóról. "Szívünk remeg, mint a nyárfalevél". Gárdonyi Géza: Ida regénye (Dante Könyvkiadó) - antikvarium.hu. A regény a zárdában nevelkedő Ida és a művészetéért, szeretett húgáért érdekházasságra is képes Balogh Csaba összetalálkozását, szerelmük kibontakozását meséli el. E szerelem ábrázolását nem érezzük már igazán időszerűnek, maga Gárdonyi vagy szereplői, hősei is emlegetik a "devalválódás" kifejezést. Rövidmondatos leírásokból, kevés szavú párbeszédekből áll a szöveg. A regény egyik legpontosabban megfogalmazott helyén Ida szavaival Gárdonyi így jellemzi az ambivalenciát, a többértelmű lelki viszonyt (ezúttal Csabáét és Idáét): "Ha nem a férje volna az a Csaba…, senki máshoz nem menne feleségül. "
Atöbbiét nem is nézte. Soha életében nem nézte senki nyakát a sze'pse'gée'rt. S fordította a fejét jobbra és balra. Valóban, az ő nyakan nem rútalkodik semmi ín. Boldogan szemlélgette. Aztán eloltotta a tükör villamoskörte'it, és álmodozó szemmel szedte elő a halóingét, réklijét, papucsát. Fáradt volt. Az est hangjai és mozgalmai kavarogtak még a fülében és fejében. Leült a belső ágy szélére, s a térdén könyökölve, lábát lo'gatva merengett maga elé. - Mily kedves est volt! Hogy ünnepelték őt, mint valami királyne't. Még a fehérköte'nyes, fehe'rbo'bitás frajlák is hogyan bámulgattak! Az a Sörberekynek tréfált Borbereky igazán kedves ember. BDMK - Gárdonyi Géza: Ida regénye. Anők is kedvesek. Flora, a ballonkeblű igazán, mintha testve'rne'nje volna, olyan egyszerre egy vele. Még a zenét is úgy szereti. Meg is csókolództak, mikor elváltak. -Remélem, még a hét folyamán meglátogattok -volt az utolsó szava. Modos asszony is lehet. A fülbevalója borsónyi briliáns. És a többi is szíves-kedves, magyaros. Még az a rövidhajú művészleany is, noha kissé irigy.
Egerbe költözése után húsz évig fűzte többnyire plátói viszony Milához, az ő személyisége jelenik meg több női alakjában így Idában is. Ida meglehetősen ellentmondásos karakter. Én néha jól fejbe kólintottam volna, amikor olyan ridegen és felsőbbrendűen viselkedett, annak ellenére hogy értettem miért olyan amilyen. Szerencsére jelleme fokozatosan fejlődött és a végére drukkoltam neki, hogy ne magányosan élje le életét. Csaba szimpatikus, kissé elvont művészember, de személyisége nem ragadott magával. Az ő karaktere messze van a tipikus hősszerelmes figuráktól. Nagyon tetszett, ahogy Gárdonyi leírta a Csaba által festett képeket. Olyan érzékletesen sikerült visszaadnia, hogy teljesen magam elé tudtam képzelni a festményeket. Mégis azok a jelenetek tetszettek a legjobban amik a két szereplő között zajlottak. Az ő párbeszédeik, viselkedésük adta meg azt a bájos, kedves, néhol vicces hangulatot amelytől ezt a könyvet megszerettem. Ahhoz képest, hogy milyen sokáig tartott a két szerelmes "valódi találkozása" bizony a vége meglehetősen összecsapott lett a történetnek, mintha pár mondatot lehagytak volna a nyomdában.
Csaba pedig csak visszatérésük után, Pesten döbben rá arra, hogy nem tud "felesége" nélkül élni. Kötésmód: díszkötés Teljes leírás Cikkszám 473408 Gyártó Kossuth Kiadó Zrt Garancia nincs Kiadó Kossuth Kiadó Könyv témája Szórakoztató Irodalom, Irodalom, Magyar irodalom, Romantikus Termék átlagos értékelése Mások ezt is vásárolták!
Azt mondta, újságíró, aztán meg hogy szobrász. Hát hazudott. Me'rt hazudott? De hát akkor is mért viselkedik úgy, mint a vásári paripa, amely szinte maga is esküdözik a gazdája mellett, hogy őbenne - tessék nézni - semmi hiba. Mért nem akarja látni, hogy az ő keze sze'p. Illett volna, hogy legalább egyszer megcsókolja a kezét. Jó, hogy nem csókolta, de illett volna... A franciává tévedt karmester bizonyosan őrömmel megcso'kolta volna, pedig az nem is festő... Valóban különös ember. Mikey is mondtar -Ez a Csaba mindig ilyen különös volt. Hát különös. De meg kell vallani, hogy esze van. S megint a szőrember tosztja visszhangzott a fülében: Boldogítsa őt szívének és lelkének minden sugaraival... Hát nem boldogítia? Tehet ő róla, hogy nem boldogítia? Mást boldogít,