Nagy Bálint szól arról is, hogy két erős kísértés is les ránk. Az egyik, hogy csalódunk Jézusban, amikor szenvedőnek, gyengének látjuk, s ez felerősíti önsajnálatunkat. Jézus nagyon emberi, nagyon törékeny most. Magánya ismerős lehet saját kétségbeesett imáinkból, ha úgy érezzük, az Atya hallgat, amikor hozzá kiáltunk. Templomunkról. A másik csalódás saját magunkra vonatkozik. Csalódunk önmagunkban, amikor észrevesszük, hogy bizony mi is elalszunk a szenvedésére készülő Istenfia mellett. E két kísértés, csalódás elrántja figyelmünket attól a szeretettől, amelyet a szenvedés hetében fokozottan megtapasztalhatunk. Ezért az elöljáró gyakorlatot is ad, amely révén teljesíteni tudjuk Jézus kérését: "Maradjatok itt, és virrasszatok velem! " A fotót és a videót készítette: Merényi Zita Magyar Kurír Forrás: Tovább a cikkre »
Nagy Ernő "Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak. " (Mt 20, 28) Mit jelent jezsuitának lenni? "A Teremtő a teremtménnyel és a teremtmény az ő Teremtőjével és Urával közvetlen kapcsolatban tevékenykedjék. " (Lelkigyakorlatos könyv 15. ) Engem lelkesít, hogy Szent Ignácnak ez a meglátása milyen időszerű és fontos ma. Ez az egyik fontos karizmája a jezsuita rendnek, ami segíthet a mai nőknek és férfiaknak közelebb kerülni a minket feltétel nélkül szerető Istenhez. Nagy Bálint SJ nagyböjti gondolatai - Jezsuiták. Ebben benne van az a felszabadító üzenet is, hogy Isten személyesen szeret minket. A Teremtő felfoghatatlanul gazdag teremtésének egyszeri, egyedi és különleges tagjai vagyunk mindannyian. Istennel való kapcsolatunk is egyedi. Ezért imáink is lehetnek egyéniek: hálaadás, spontán ima, dicsőítés, szóbeli ima, szemlélődés, ritmikus ima, elmélkedés stb. Ebben is különbözőek vagyunk, és tisztelnünk kell egymást. "Az Egyház sok-sok különbséget magában hordozó, több dimenziójú test. " (Pablo Martínez Vila: Imádság és lelkialkat) Jezsuita munkák: 1993. decemberétől 1994. júniusig hitoktató a Mária utcai templomban 1994.
Miért van szükség a gyónásra? Teljesen értem azt, akinek ez küzdelmet okoz, viszont mi van akkor, ha az Isten akar így megbocsájtani? Hogy tényleg szeretné, hogy halld a feloldozás szavait, vagy hogy egy ilyen kényelmetlen helyzetbe elmondd a bűneidet. Az, hogy paphoz megyünk gyónni az egy nagyon Szent Páli gondolat: mert egy test vagyunk. Mi, akik az egyház tagjai vagyunk egy közösséghez és egy testhez tartozunk. Nagy blint jezsuita. Pál azt a képet használja, hogy a testnek különböző tagjai vannak: tegyük fel, hogy én vagyok a kisujj, akinek baja van. Az nem csak a kisujjnak, hanem az egész testnek fáj: ha titokban bűnt követsz el, rosszul leszel, eltávolodsz, nem kell, hogy tudja senki, de mivel össze vagyunk kapcsolódva egymással, ezért hat az egyházra. És az is hat az egyházra, ha jól vagy! Az igazán jó gyónásban nem a bűn van a középpontban, hanem a szeretet és rajta keresztül Isten: amikor letérdelünk, és azt mondjuk, hogy "sajnálom, tényleg sajnálom". Vannak, akik egy-egy rosszabb élmény, vagy talán a bátorságuk hiányában hosszú ideje nem mentek el gyónni.
Katolikus Krónika 2017. március 5-ei adása Frissítve: 2017. március 06.
Még járnak egy ideig vasárnaponként misére, de nem áldoznak, majd később a templomból is kikopnak. Hogyan lehet őket arra buzdítani, hogy megtegyék a lépést, és hosszú idő után gyónjanak? Veszélyesen van kicsit feltéve a kérdés, mert olyan mintha az egész teher arra lenne téve, aki nem ment el hosszú ideje gyónni. Nem csak rajta múlik: értem, hogy az ő szabad döntése, hogy elmegy-e, de mégis bonyolultabb ennél azt hiszem. Annyira jó lenne mögé látni, hogy mi az, ami nehézséget okoz neki, amiért nem megy el. Egy csomó oka lehet: például egy rossz gyónás tapasztalat. Egy olyan pappal való találkozás, aki miatt nem mész el gyónni többet, mert egy olyan bűn miatt nem oldozott fel, ami talán nem volt fair. Nem értett meg, félreértett, igazságtalan volt. Meddig böjt, és mikortól önsanyargatás?. Kaptál egy sebet az egyháztól – még ha nem is rossz szándékból – és ezek után a kérdésben az van, hogy ő az egyedüli oka ennek? Finomabb lennék annál, hogy pusztán arra az emberre helyezni a terhet, akinek nehéz gyónni és azt mondani, hogy " te vagy az oka, hogy eltávolodtál Istentől és az egyháztól".