Egy lángoktól ölelt országban, ahol a parazsat nem külső, idegen, kontrollálhatatlan hatalmak lobbantották lángra, hanem maga a magyar társadalom. Radnóti Miklóst életében nem sokan ismerték költőként, habár a szakma, az irodalom, a korabeli írótársadalom nagyra becsülte. 1936-ban jelent meg egyik legfontosabb kötete, a jövőbelátóan hátborzongató címet viselő Járkálj csak, halálraítélt! című verseskönyve, és a következő évben megkapta a korszak egyik legnagyobb irodalmi elismerésének, a Baumgarten-díjnak a kisebbik fokozatát, a Baumgarten-jutalmat. Idill és halál összefonódása Radnóti Miklós költészetében -. 1938-ban jött a Meredek út, 1940-ben a Válogatott versek, 1942-ben a Naptár című ciklus, ám ekkor Radnóti már a halál felé menetelt. 1940-től kisebb-nagyobb megszakításokkal munkaszolgálatosként dolgozott, utolsó verseit már a Bor melletti kényszermunka-táborokban írta. 1944 őszén innen hajtották utolsó útjára, hogy Abda mellett egy magyar keretlegény agyonlője a halálosan legyöngült embert. A tömegsírba a viharkabátjában dobták bele, amelynek zsebe megőrizte számunkra utolsó remekműveit.
A Járkálj csak, halálraítélt című vers egyetlen fennmaradt kéziratát 10 millió forintnál ütötték le a Központi Antikvárium péntek esti árverésén. A Járkálj csak, halálraítélt című vers kézirata. Nagyobb méretért KATTINTS! A Központi Antikvárium oldalán írnak a vers keletkezésének történetéről. Mint olvasható, Gyarmati Fanni naplójában örökítette meg a mű születését. 1935. Ma van Radnóti Miklós születésnapja | Mazsihisz. november 22-i bejegyzésében szinte csak mellékesen jegyzi meg: "Kész egy szép vers: Járkálj, csak halálraítélt! " Egy nappal később, a kézirat keltezésének napján is említést tesz róla: "Korrektúrák Nyugat-i három versről, az utolsó, amit Babitshoz vitt [Radnóti], sajnos nincs köztük, az a legszebb pedig". Amint az idézetből is kitűnik, a vers nem a Nyugatban jelent meg először nyomtatásban, hanem a Gondolat 1936-os első számában. Ezután más folyóiratok is közölték, valamint ez évben jelent meg Radnóti azonos című verseskötete, amelyért később jutalmat is kapott. Számos antológiába beválogatták a verset, valamint megannyi nyelvre lefordították: az angol, francia és német mellett oroszra, románra, finnre és litvánra is.
Erőszakos, rút kisded voltam én, ikret szülő anyácska, - gyilkosod! öcsémet halva szülted-é, vagy élt öt percet, nem tudom, de ott a vér és jajgatás között úgy emeltek föl a fény felé, akár egy győztes, kis vadállatot, ki megmutatta már, hogy mennyit ér: mögötte két halott. Mögöttem két halott, előttem a világ, oly mélyről nőttem én, mint a haramiák; oly árván nőttem én, a mélységből ide, a pendülő, kemény szabadság tágas és szeles tetőire. Milyen mély volt gyerekkorom, s milyen hüvös. Hívó szavad helyett kígyó szisszent felém játékaim kis útain, ha este lett s párnáimon vért láttam én, a gyermeket elrémitő, nagy, hófehér pehely helyett. Milyen mély volt gyerekkorom, s milyen magos az ifjúság! A két halál megérte-é? - kiáltottam a kép felé, mely ott sütött szobám falán. Huszonnyolc éves voltál akkor, a képen huszonöt talán, ünnepélyes ifju nő, komolykodó, tünődő. Huszonnyolc éves voltál akkor, most ugyanannyi lettem én, huszonnyolc éve, hogy halott vagy, anyácska! véres szökevény! Anyácska, véres áldozat, a férfikorba nőttem én, erősen tűz a nap, vakít, lepke kezeddel ints felém, hogy jól van így, hogy te tudod, s hogy nem hiába élek én.
A vers először a mindössze pár kiadást megélt Gondolat című folyóiratban látott napvilágot. A kézirat ötmillió forintos kikiáltási árról indulva végül tízmillió forintért kelt. Az aukción a kézirat mellett autográf levelek, műfordítások, fényképek és különleges Biblia-kiadvány is szerepelt. Kapcsolódó Mennyire ismered a magyar költészetet? Április 11. a magyar költészet napja, József Attila születésnapja. Ebből az alkalomból összeállítottunk egy kvízt!