2021. 02. 25. Iskolavezetés A mai napon Horváth Milán 10. Kommunista diktatura áldozatainak emléknapja . E osztályos tanulónk írásával emlékezünk meg a kommunista diktatúra áldozatairól. A cikk a BabitsMa digitális iskolaújságunkban olvasható: Az áldozatok emlékére virtuális gyertyagyújtást szerveztünk, mely az alábbi linken megtekinthető: Emlékezet portálunk a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére: 2015-ben Hartmann Józsefné Klári nénivel beszélgettünk, aki személyesen élte át a munkatáborok borzalmait:
Mindazok áldozatok voltak, akik a "gulyáskommunizmus" évei alatt születtek, és hosszú évtizedeken keresztül megfosztattak a szabad cselekvés és élet lehetőségétől. Elgondolkodtató tény, hogy a kommunista diktatúra jelképei mind a mai napig nem kerültek nemzetközi tiltólistára, s lehangoló, hogy a Nyugat elnézően áll a kommunizmushoz napjainkban is. Molnár Gyula: – 1947. február 25-én hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Béla kisgazda politikust. Ez a nap fordulópont volt Magyarország sorsában, mert kézzelfoghatóvá tette és világosan megmutatta, hogy a szovjet hatalmi terjeszkedés nemcsak távoli fenyegetés, hanem megakadályozhatatlan politikai valóság. Szembe kellett nézni azzal, hogy nem lehet többé demokráciában reménykedni. A XXI. századi üzenete ebből is fakad: törékeny kincsként kell vigyáznunk a demokráciára, és fel kell figyelnünk a szabadságot és demokráciát aláásó legkisebb jelekre is. Különleges megemlékezés a kommunizmus áldozatairól - Infostart.hu. – Vajon a politikai választóvonal két oldalán mit gondolnak az emberek február 25-ről? Németh Zsolt: – Az első polgári kormány idején, 2000. június 13-án fogadta el az Országgyűlés azt a határozatot, melyben február 25-ét a Kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánítottuk.
Számukra kívánják bemutatni, hogy mit is jelent a diktatúra, hogy az nem csak elvont fogalom. A 40 év kommunista diktatúra ugyanis nagyon sokféle mintázatot hozott, sokszor egy család történetén belül is: megesett, hogy valaki egy bizonyos életszakaszában ennek elszenvedő áldozata volt, majd egész egyszerűen a túlélésért később olyan kompromisszumokat kötött, amiket meg kellett kötni. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja 2019. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a diktatúra során sokszor családokon belül is egymás ellen fordított generációkat. Földváryné Kiss Réka arra is emlékeztetett, hogy 1990-ig, a rendszer összeomlásáig az áldozatok nem kaptak hangot. Sőt, az elkövetők ezt követően is úgy élhettek, hogy történt volna valódi számadás az általuk elkövetett bűnökről, ide értve a kommunista politikai rendőrség terrorszervezet vezetőit is, élükön Péter Gáborral, Décsi Gyulával. Halálukkal azonban már csak az erkölcsi jóvátétel maradt, mint feladat – tette hozzá a NEB elnöke. Vagyis az elhallgatás, a tabusítás a kommunizmus évtizedei alatt annyira sikeresen működött, hogy nagyon sok időnek kellett eltelnie a rendszerváltást követően, hogy helyükre kerüljenek a dolgok.
században is érvényes tanulságokat közösen megtaláljuk. A sejtjeinkben hordozott értékeket közvetítve, képviselve a mindennapi döntéseinkben tudjuk az emberek számára érthetővé, megélhetővé tenni annak az időszaknak a borzalmait, hogy a közhelyszerű "történelem ismétli önmagát" elv ebben az esetben soha ne lehessen valóság! (Ch. Gáll András)
A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA "A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek. " /Milan Kundera/ 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő 8 évet töltött börtönökben és munkatáborban. Szabadulását követően 1956-ban tagja volt Nagy Imre kormányának. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja - Mezőtúri Református Kollégium. 1958-ban a Hazafias Népfront jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották, bár betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959-ben, 51 évesen halt meg. Bronzszobra ma mementóként áll az Országház előtt. Kovács Béla letartóztatása annak a tudatos folyamatnak volt a része, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásán keresztül a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. Nem sokkal később leváltották Nagy Ferenc miniszterelnököt, és a választójogi törvény önkényes módosítását követően megtartott kék-cédulás választásokkal végleg felszámolták a demokrácia utolsó pilléreit.
Húsz éve a Kommunizmus áldozatainak emléknapja február 25. Az emléknap jelentőségéről kérdeztük kerületünk két országgyűlési képviselőjét – Mi a jelentősége ennek az emléknapnak? Németh Zsolt, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke: – Február 25-e a Kommunizmus áldozatainak emléknapja, amiről 2001 óta mind az Országgyűlésben, mind pedig az ország középiskoláiban megemlékezünk. Hogy megértsük, miért fontos és mi a jelentősége ennek az emléknapnak, fel kell idéznünk egy kicsit a múltat. 1947-ben ezen a napon hurcolták el jogtalanul Kovács Béla országgyűlési képviselőt, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, mentelmi jogától megfosztva a Szovjetunióba, ahol kilenc éven át raboskodott börtönökben és munkatáborokban, majd szabadon engedése után pár évvel 1959-ben, 51 évesen meghalt. Letartóztatása szimbolikus dátum, mivel a totális diktatúra kezdetét fűzzük ehhez a naphoz. A politikus letartóztatása annak a tudatos, eltervezett politikai folyamatnak volt a végállomása, mely során a kommunista párt az egypárti diktatúra kiépítése felé haladt.
A diktatúra teljhatalmát az Államvédelmi Osztály, majd Államvédelmi Hatóság, közismert nevén ÁVH biztosította, mely emberek ezreit záratta táborokba, kínoztatta meg, vagy végeztette ki. A nemzet 1956 –ig tűrte Rákosi Mátyás személyi diktatúráját, ám 1956 október 23 –án forradalmat és szabadságharcot hirdetett. A Szovjetunió beavatkozása nem késlekedett sokáig, Budapest és néhány vidéki város véres harcok színtere lett. A túlerővel vívott reménytelen harc gyorsan véget ért. 1956 után 33 évvel a rendszerváltás vetett véget a kommunizmus korszakának Magyarországon. A kommunista diktatúrák világszerte 100 millió halálos áldozatot követeltek. Február 25 –én, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján hajtsunk fejet előttük. Harmat Árpád Péter Felhasznált irodalom: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2004 Szervezők osztályfőnökök Történelem Munkaközösség Helyszín Díszterem Kossuth Lajos u. 2. Mezőtúr, 5400 Magyarország + Google Térkép