Ezért is nehéz a mai napig megbecsülni a spanyolnátha áldozatainak számát. A Pesti Napló 1918. szeptember 13-án arról írt, hogy "Elvonult a spanyol nátha" (sic! ), Szabó Sándor udvari tanácsos, fővárosi tisztifőorvos a cikk szerint azt mondta, hogy "eltekintve attól, hogy itt-ott sporadikus esetek fordulnak még elő, az úgynevezett spanyolnátha Budapesten megszűntnek tekinthető. Nálunk egyébként sem lehetett járványról beszélni ". Koronavírus: félő, hogy 2 évig is eltarthat, ahogy a spanyolnátha járvány - EgészségKalauz. Mindössze néhány nappal később, 1918. szeptember 24-én, a 8 Órai Újság azt írta, hogy Szabó Sándor a tiszti- és kerületi orvosokat értekezletre hívta össze, mert " a spanyolnátha változatlanul terjed a fővárosban ". Bár ekkor még azt állították, hogy téves nézetek terjednek a betegséggel kapcsolatban, mert a tüdőgyulladás és a spanyolnátha tünetei között legfeljebb a magas láz lehet hasonlóság. Ma már tudjuk, hogy a spanyolnátha egyik tünete a vérzéses tüdőgyulladás volt. Emellett már az imént idézett cikk említést tett az iskolák bezárásának lehetőségéről. Október 1-én újabb spanyolnátha beszámoló olvasható a 8 Órai Újságban.
Nyitókép: Wikimedia Commons A járványok emlékezet óta sanyargatják az emberiséget. A 16. századtól hitelesen dokumentálták azoknak a járványoknak a felbukkanását, amelyek az addig ismert világ összes részén előfordultak. Mindez a Közegészségügyi Hivatal által 2008-ban megírt járványügyi tervből derül ki, amit egy esetleges influenzajárvány esetére dolgozta ki. Tényellenőrzés: Fauci szerint a maszkok ölték meg a spanyolnátha áldozatait?. A történészek évszázadonként átlagosan három járványt dokumentáltak, amelyek 10–50 évente ciklikusan ismétlődtek. Ezek a járványok több hullámban zajlottak le, és általában mindig a második hullám volt a legveszélyesebb. A spanyolnátha Szlovákiát is elérte "A 20. századból három nagy influenzajárványt jegyzünk. Az 1918-as spanyolnáthát, az 1957-es ázsiai náthát és a 1968-as hongkongi náthát" – írja a Közegészségügyi Hivatal. A spanyolnátha, amit az A típusú influenzavírus (H1N1) okozott, Szlovákia területét is elérte. Becslések szerint 1918 és 1919 között a spanyolnátha 20–40 millió emberéletet követelt, ami 3, 5-ször több, mint az első világháború áldozatainak száma.
A spanyolnátha döbbenetes jellemzői A kutatók azt valószínűsítik, hogy a spanyolnátha kórokozója a H1N1 antigénű influenzavírus egy különösen fertőzőképes faja lehetett. Ennek a járványnak volt néhány olyan jellemzője, amely minden korábbinál veszélyesebbé, ijesztőbbé tette, önmagában (a háborús viszonyoktól függetlenül) is megnehezítette a járványügyi ellenintézkedéseket. Ilyen volt a fertőzés rendkívül heves lefolyása: feljegyezték, hogy utcai járókelők, a villamoson utazók estek össze váratlanul, akár holtan a gyorsan kifejlődött betegség következtében. Spanyolnátha járvány > Influenza, influenzajárvány - wyw.hu. A fertőzés ugyanis igen hamar, olykor néhány óra alatt vérzéses tüdőgyulladást okozott, emiatt a spanyolnátha halálozási rátája sokszorosa a közönséges influenzáénak. A 2, 5%-ot is elérte, míg a szokványos influenzáké általában 0, 1% körüli. Meglepő volt az is, hogy a vírus nem a szokásos módon fertőzött, nem az idősebbek voltak elsősorban veszélyben, hanem a 20-40 éves aktív korosztály tagjai estek áldozatul nagyobb arányban. Erre több magyarázat is született.
A spanyol sajtószabadság ihlette a kór nevét Mivel Spanyolország semleges volt az I. világháborúban, itt tudósítottak a médiában először a járványról, míg a hadviselő felek, nehogy az ellenség megismerje veszteségeiket, és nehogy pánik törjön ki a lakosság körében, eltitkolták. A betegségről szóló spanyol híreket közölte az európai sajtó, így szerzett tudomást a pusztító kórról a hadviselő országok közvéleménye. Angliában egy villamos kalauza nem engedi felszállni a védőmaszk nélküli utast a járműre, a spanyolnáthajárvány idején Forrás: Wikimedia Commons Ezért lett a betegség neve spanyolnátha. A halálos vírus végigterjedt az egész Földön, még az eszkimókat sem kímélte. A háborús időszak rossz higiénés körülményei, az alultápláltság, a legyengült immunrendszer kedvezett a vírus terjedésének. Az utókort is foglalkoztatják a világjárvány tanulságai John Mathews professzor és munkatársai, a University of Melbourne kutatói – a National Health and Medical Research Council ösztöndíjával támogatva – a fertőzésen átesett 24 000 brit lakos archív adatait elemezték a spanyolnáthajárvány idejéből, 12 helyszínről, így többek között a cambridge-i egyetem és más hasonlóan előkelő, zárt körű bentlakásos iskolákból, valamint "szimpla" általános iskolákból összegyűjtve.