Ahogy XIII. Leó pápa fogalmaz: a "politikai nézeteltéréseknek még a csíráját is vessék el maguktól, és erőiket kizárólag a nemzet megbékítésére fordítsák". A pápa felismerte, hogy az egyházellenes törvények ellen a törvényhozásban kell fellépnie a római katolikusoknak. Ehhez azonban a köztársasági államformát kellett elfogadniuk a hívőknek. Ezért a körlevelében rámutatott, hogy valamennyi államforma jó lehet, ha az a közjó megvalósításáért létezik. Leó, XIII. – Magyar Katolikus Lexikon. A körlevélben rögzítette a pápa, hogy a polgári hatalom is Istentől származik. Ezért amikor új kormányok alakulnak, akkor azok szükségszerűen az isteni örök hatalmat képviselik és a társadalmi jó előmozdítása érdekében kötelező elfogadni őket. A hatalom iránti ilyen tisztelet és függőség kötelezettségét egészen addig fenntarthatónak tartotta a pápa, amíg a közjó ezt megkívánja. Kora francia köztársaságának keresztényellenességével szemben pedig XIII. Leó pápa szétválasztotta az alkotmányos hatalmat és a törvényhozást. Rámutatott, hogy a törvényhozás lényegileg különbözik a politikai hatalomtól és még a legideálisabb kormányzat alatt is lehet egy törvényhozás "utálatos", a törvényhozás ugyanis emberi mű, így a minősége sokszor az emberek jellemétől, nem pedig a hatalom formájától függ.
Enciklikái között leghíresebbek, melyeket a keresztényszocializmusról (Rerum novarum), a szabadkőművességről, az államok keresztényi szervezetéről, a szabadságról, a házasságról adott ki. Rerum novarum A IX. Piuszt követő XIII. Leó hajlékonyabb diplomata volt, tudta, hogy ki kell egyezni a modern államokkal. Az 1891-ben kiadott Rerum novarum kezdetű enciklikájában a katolikus egyház előtt álló új feladatokat fogalmazta meg. Leó ebben elveti a tulajdon szocialista felfogását, kijelentve, hogy az embernek joga van a tulajdonhoz. Megállapítja, hogy az emberek között meg nem változtatható egyenlőtlenség áll fenn, ezzel mintegy elveti az osztályharcot. Azonban megállapítja, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak kölcsönösen segítenie kell egymást, az egyháznak pedig komoly támogatást kell nyújtania ehhez. XIII. Leó pápa: Rerum Novarum. Apostoli körlevél a munkások helyzetéről - Letöltés. Adolf Kolping Adolf Kolping: német katolikus pap, a katolikus legényegyesületek alapítója. (Kerpen, 1813. december 8. - 1865. december 4. Cipészmesterséget tanult, azután lépett a papi pályára.
16: Radnai Farkas, 1903. 27: Párvy Sándor cpp-öt, V. 10: Szmrecsányi Pál váradi, V. 12: Radu Demeter nagyváradi, VII. 7: Hosszú Vazul g. lugosi pp-öt. - Utóda 1903. 4: X. Pius. T. J. Gams 1873:715. - Füssy Tamás: XIII. L. p. élete. Bp., 1887. - Breznay, Adalbertus: De philosophicis historicis atque literarum studiis per Leonem XIII.... in Hungaria provectis oratio. Uo., 1888. - XIII. Sztséges atyánknak XIII. p-nak beszédei és levelei. Ford. Prohászka Ottokár. Uo., 1891. - Szentkláray Jenő: Csanád-egyhm. zarándoklat Rómába 1893. é. ápr. hó 5-11-én XIII. 50 é. ppi jub-a alkalmából. Temesvár, 1893. Írta Sz... i Lajos. Bp., 1893. - Kőrösi László: Kortársaink. XIII. Uo., 1894. - Boyer, d'Agen, A. J. : Le jeunesse de Léon XIII. d'aprés sa correspoudance inédite. Tours, 1896. - Kereskényi Gyula: XIII. és a p-ság világi hatalma. Bp., 1898. - Narfon, Juliende: León XIII. intime. Paris, (1902) - Mailáth József: XIII. Egy köztársaság-ellenes pápa köztársaságpárti körlevele | MCC Corvinák. és a társad. Bp., 1903. (Klny. Kat. Szle) - Breznay Béla: XIII. és a m. nemz. Gyászbeszéd.
Gioacchino Pecci volt az a pápa, aki 1896-ban, a magyar állam megalapításának ezredik évfordulóján engedélyezte a Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) ünnepet. A magyar papság mindig érezte Leó pápa atyai gondoskodását, amit a magyar klérus nagy szeretettel, őszinte tisztelettel, olykor szinte rajongással viszonzott. XIII. Leó pápasága alatt a magyar püspöki kar három körlevelet kapott. Az elsőt 1886-ban, Budavár töröktől való visszavételének bicentenáriumi emlékünnepére; a másodikat, amely a magyarországi egyház helyzetével foglalkozik, 1893-ban, míg a harmadik körlevél az ezeréves Magyarország főpásztorainak, papjainak és híveinek szól, és a magyar honfoglalás, a magyar állam megállapításának ezredik évfordulója alkalmából született, 1896-ban. E három enciklika ma is tartalmaz napjainkra is érvényes üzenetet: rámutatnak, hogy a magyarságnak milyen döntő szerepe volt a keresztény Európa védelmében, milyen fontos volt a nemzet történelmében a Krisztusba vetett hit megőrzése, a Magyarok Nagyasszonyának tisztelete, a Péter utódaihoz való hűség.
1891-ben kiadott "Rerum Novarum" kezdetű körlevelében (enciklikájában) hirdette meg a keresztényszocializmus ideológiáját. A munkásmozgalom Föl, föl, ti rabjai a földnek!
Badacsonyiné Solt Éva neve nem cseng ismeretlenül olvasóink előtt: 2020 novemberében már közöltünk egy ismertetőt kisgyermekeknek szóló, bájos evangelizáló mesekönyvéről, az Adventi Mesés Naptárról, amely Misi angyal és földi barátja, a kis Bence segítségével huszonnégy napra, huszonnégy kedves történetre bontva mesélte el Jézus születésének történetét. Az imádkozás, miselátogatás, gyermek katekézis és szülői példa mellett meseolvasásra, mesemondásra is szükség van ahhoz, hogy az evangéliumi tanítás belopja magát a gyerekek lelkébe és elméjébe. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az elmúlt hetekben megjelent a szerző újabb mesekönyve, Igazából Húsvét címmel. Ez a 86 oldalas missziós célzatú kiadvány a Nagyhét eseményeit mutatja be 6 és 12 év közötti gyerekeknek. Főszereplője, a történet elmesélője Samu, a 2000 évvel ezelőtt élt kisfiú, aki a Nagyhét eseményeinek nagy részét saját szemével látta, és akit (az előző könyvből már ismert) Misi angyal hoz le napjainkban hozzánk a Földre.