1912 márciusában jegyeztette be például az eljárást mézestölgyfahéjszörp készítésére Lamboy Károly gyógyszerész, amelyet a légúti megbetegedések gyógyítására fejlesztett ki. Jelen eljárással készült szörp a lépcsöveknek és léghörgőknek megbetegedése esetén fejt ki igen jótékony hatást, különösen azáltal, hogy a köhögési ingert nagymértékben csökkenti - fogalmazott a beadványban. A mézet azonban a cukor helyettesítésére is alkalmasnak találták az elődeink, így született meg az eljárás mindennemű gyümölcsöknek cukor nélkül, kizárólag méz használata mellett gyümölcssajtokká való előállítására, melyet Augusti Henrikné szül. Guth Paula cukrászdatulajdonosnő talált ki és adott be a hivatalba 1910-ben. Gyümölcsöknek cukor nélkül, tisztán méz hozzáadása mellett gyümölcssajttá való előállítása mindeddig nehézségekbe ütközött, minthogy nem volt ismeretes olyan kötőanyag, mely a befőzendő gyümölcs és méz között kötésre alkalmas lett volna. Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő mutatói | Könyvtár | Hungaricana. Hosszas kísérleteim során sikerült egy az egészségre teljesen ártalmatlan szert, a kereskedelemben «agar-agar» néven előforduló növényi anyagot, mint olyant fölismerni, mely ezen kötést biztosan és hatásos módon eszközli - olvasható a szabadalmi leírásban.
Az 53 országot vizsgáló tanulmány kiemeli, hazánk erős szellemi tulajdonjogi rendszerrel bír, illetve adókedvezményekkel segíti a kutatás-fejlesztést és a szellemitulajdon-védelmet. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája (U. S. Chamber of Commerce) által évente publikált nemzetközi szellemitulajdon-védelmi index (IP Index) azt méri, hogy az egyes országok mennyire motiváló és hatékony rendszert alakítottak ki a kreativitás ösztönzésére. Az IP Index kilencedik kiadása 53 globális gazdaság szellemitulajdon-jogi keretrendszerét vizsgálta 50 egyedi mutató alapján. Magyarország az 53 országot rangsoroló lista első harmadában helyezkedik el, 78, 23 százalékos értékeléssel, megelőzve ezzel a régiós átlagot. A 2021. évi jelentésben a vizsgált országok közül 32 pozitív javulást ért el pontszámaiban, Kína és India például a szellemitulajdon-alapú innováció és kreativitást támogató környezet terén is komoly előrelépést tett (Kína pontszáma több mint 18 százalékkal nőtt, míg India pontszáma több mint 13 százalékkal javult).