Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Irodalom Tananyag választó: Irodalom - 7. osztály Az epika A legenda Szent Margit legendája Tevékenységek a Szent Margit legendája c. témakörhöz Áttekintő Fogalmak Feladatok Módszertani ajánlás Jegyzetek Jegyzet szerkesztése: Eszköztár: Foglald össze pár mondatban Árpád-házi Margit legendáját! Szent Margit legendája (Tesztfeladatsor) Árpád-házi Szent Margit Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Ady Endre SZENT MARGIT LEGENDÁJA Vallott nekem a Nyulak-szigete 1 Regék 2 halk éjén. Ime, a titok: Királyi atyja klastromba 3 veté Legendák szűzét, fehér Margitot. Álom-leány volt: egy fojtott sikoly. Ájulva hullt egy durva szó miatt. S robogtak a királyi udvaron Hajrázó, vad, bozontos férfiak. Nyugatról várt sokáig valakit. Nem vadbajszu, lármás mokány 4 nagy úr, Dalos, törékeny, halk fiú legyen, Asszonyos, kósza, könnyes trubadur. 5 Már régen várt s megbénult a szive. Zúgott a vár, prüszkölő kún 6 lovak Hátán érkeztek hetyke magyarok. Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag. Ő nem járt a Duna táján soha, Egy halk dalú és halk csókú legény. És Jézusnak áldozák Margitot, Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén. Jegyzetek: 1 Nyulak szigete: a budapesti Margitsziget régi neve 2 rege: monda; népi eredetű, szájhagyományban élő történet, mely személyhez, néphez, helyhez kapcsolódik 3 klastrom: kolostor; szerzetesek (itt: apácák) lakóhelye 4 mokány: tömzsi, sűrű vérű, erős 5 trubadúr: középkori költő, aki lantjával kíséri énekelt szerelmes verseit 6 kún (kun): a 13 században Magyarországra települt keleti lovasnép Ady Endre (1877—1919) a 20. század első felének költője.
Budapest-Kőbányai Szent György plébánia. Történetének leírásában szerepel a templom liturgikus terének ismertetése. Az ismertető kitér az altemplomban kialakított urnatemetőre is. A kolumbáriumban a központi folyosóról jobb és bal irányban is 3-3 fülke nyílik. A fülkéket 3-3 magyar női és férfi szentről nevezték el. A központi folyosón, a bejárattal szemben látjuk a "temetői" feszületet és jobbra, balra 3-3 falfülkében az urnafülkéknek nevet adó magyar szenteket. Úgymint: "Szent István, Szent László, Szent Gellért, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Kinga – A Zádor Csaba alkotta férfi és női szentek hármas kerámia szoborcsoportjait ugyancsak kerámiából készült feszület fogja össze. " [1] A szentéletű királyleány díszes imazsámolyán kezeit imára emelve fohászkodik. Források: [1] Alkotó, ismertetés
De most, a mi boldogtalan üdőnkben, oly gyengék vagyunk, hogy efféle szokatlan dolgokat nehéz csak elhinnünk is: mert meg nem gondoljuk, hogy az Isten országát erővel kell nyernünk; azaz: magunkon erőszakot kell tennünk, kedvünket meg kell szegnünk, magunkat meg kell sanyargatnunk, ha el akarjuk kapni a mennyországot. És valakik Krisztushoz tartoznak, meg kell magok testét feszíteniek, kívánságinak öldöklésével. " (Pázmány Péter: A keresztyén özvegyasszony tüköre) Saját halálának óráját is megjósolta: 1270. január 18-án halt meg a margitszigeti kolostorban, egy héttel 28. születésnapja előtt. (Legrégebbi életrajzában, amely feltehetően Marcellustól, a gyóntatójától származik, 1271 áll, s ezt az évszámot vésték a szimbolikus sírkövére is. Ez az adat bizonyosan téves, hiszen a tanúvallomások szerint szombaton halt meg, ami 1270-ben esett január 18-ára. ) Ravatalát 1271 körül Albert és Péter lombardiai szobrászok faragták meg vörös, egyes részeit pedig fehér márványból. Boldoggá avatására már 1276-ban sor került, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni.
Béla új kolostort építtetett lánya számára a Buda közelében fekvő Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten), itt tette le Margit 12 éves korában a fogadalmat. A Szent-Katalin-kolostorban nevelkedő lányról feljegyezték, hogy visszahúzódó volt, hibásan tanult meg beszélni. Hiányzott belőle a családi biztonságban felnövekvő királyi gyermekek magabiztossága, hetyke öntudata – amikor a király leányának nevezte, sírva fakadt. A mélyen vallásos, jámbor, alázatos és szerény lány teljes lényét az Úrnak szentelte: szülei – főként politikai okokból – több alkalommal is férjhez akarták adni, ám ő nem volt hajlandó elhagyni a zárdát. Apja ki tudta volna eszközölni, hogy lányát Róma felmentse fogadalma alól, Margit azonban az első férjjelöltet, a lengyel uralkodót látni sem óhajtotta, Ottokár cseh királlyal azonban hajlandó volt találkozni. A látogatás rosszul végződött, mert Margit szépsége az apácaöltözék ellenére is elbűvölte Ottokárt, aki hangot is adott elragadtatásának. Margit erre felháborodott, indulatosan kijelentette, hogy inkább levágatja az orrát, mintsem még egyszer kitegye magát ilyesminek, apjával pedig határozottan közölte: egyszer s mindenkorra Krisztus jegyese marad.
(Lengyel Dénes: Régi magyar mondák)