Önértékelésük meghatározza, hogy hogyan viszonyulunk másokhoz és önmagunkhoz, hogyan éljük meg sikereinket és kudarcainkat, és hova helyezzük el magunkat a világban. De mit is jelent az egészséges önértékelés, és mivel alapozhatjuk meg? Önértékelésük az életünk során folyamatosan épül, változik a másokkal való találkozások, visszajelzések és saját megéléseink tükrében. Alapköveit a szüleink visszajelzései rakják le, majd ezt követik a társas kapcsolatok, iskolai sikerek, kudarcok, jutalmak és büntetések, képességeink megtapasztalása és az önmagunkról alkotott kép kialakulása. Alacsony önértékelés fejlesztése 2021. Ez torzulhat negatív és pozitív irányba is, azonban minél jobban ismerjük és elfogadjuk magunkat, annál reálisabb lesz. Campbell szerint azért lesz valakinek negatív önértékelése, mert nem látja magát stabilan, világosan és következetesen – de ugyanez állhat a másik végletre is. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a 80-as években erősen felkapott témává vált az önértékelés kérdése, annak a mítosznak a nyomán, hogy a sikeres és boldog élethez magas önértékelésre van szükség, ellentétben számos egyéni és társadalmi problémát, mint például a bűnözést és a szerfüggőséget az alacsony önértékelés okozza.
Ahhoz, hogy az iskolában a gyerekek ne essenek a fent említett történet tanulói hibájába, fontos, hogy megtanítsuk és gyakoroltassuk velük az elemenkénti értékelést. Források [ szerkesztés] ↑ Báthory Zoltán - Falus Iván: Pedagógiai lexikon III., Keraban, Budapest 1997, (102. o. ) ↑ Iskolai kudarcok ↑ Demeter Katalin: Az önértékelés fejlesztése. A Tanító, 1994. 10. (8. ) Báthory Zoltán - Falus Iván: Pedagógiai lexikon III., Keraban, Budapest 1997, (102. ) Demeter Katalin: Az önértékelés fejlesztése. ) Vajda Zsuzsanna – Kósa Éva: Neveléslélektan, Osiris, Budapest, 2005 Kürti Jarmila (2001): Az önértékelés alakulása és összefüggése a pedagógiai értékeléssel. In: * Fehér Irén (szerk. ): Pedagógia és pszichológia, Comenius Bt., Pécs. (295-305. ) Elliot Aronson: A társas lény, Budapest, 2001., (235-237. ) Golnhofer Erzsébet (1998): A pedagógiai értékelés. Alacsony az önértékelésed? Segítünk fejlődni! - Metropol - Az utca hangja. In: Falus Iván (szerk. ): Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest (402-404. ) Önismereti könyvek minden szinten. Segítség, hogyan vágj bele és miket olvass.
5. Céltudatosság Az, hogy az életünkben célokat követünk, aktívan hozzájárul a jóllétünkhöz, növeli a boldogságszintünket, és megajándékoz minket az énhatékonyság, az értékesség és a "van miért élnem" érzésével. Frankl a koncentrációs táborban megélt tapasztalatai alapján leírta, hogy súlyos krízis esetén a cél lehet az egyetlen kapaszkodó az életben, legyen szó bármilyen célról, ami hozzájárul ahhoz, hogy az életünk értékességébe vetett hitünket ne veszítsük el. Az önértékelésük szempontjából egészségesebb, ha az életünk különböző területein is vannak céljaink, így egy esetleges kudarc nem uralkodik el az egész lényünkön, nem érezzük tőle értéktelennek magunkat. Az egészséges önértékelés hat alappillére - Mindset Pszichológia. Ha az önismeretünk reális, akkor nem tűzünk ki magunk elé túl nagy, megvalósíthatatlan célokat, de nem is becsüljük alá a képességeinket és hátrálunk meg a kihívásoktól. 6. Integritás Mire eljutunk a felnőtt korba, már van egy értékrendünk, vannak ideáljaink és meggyőződéseink, és a szilárd önértékelés alapját az adja, ha ezekkel összhangban tudunk cselekedni.