Az időzónákra vonatkozó ilyen megállapítást a Nemzetközi Meridián Konferencián hozták meg. A zónaidők egyébként a UTC-től többnyire egész órában térnek el, de előfordul, hogy az egészhez képest fél óra, konkrét két esetben pedig negyedóra eltérés jellemző. A másodpercnek általános számértéke mindenütt ugyanannyi. Magyarországon a téli időszámításkor az UTC+1, nyáron az UTC+2 a mérvadó, és ha például átlépünk a román határon, már egy órával előrébb kell tekerni a mutatókat. A keleti-nyugati irányban széles országok közül Kína és India egyetlen időzónát használ, az Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Mexikó és Oroszország viszont többet is alkalmaz, utóbbiban egyszerre 11 érvényes. A legnagyobb időeltolódást akkor tapasztalhatjuk, ha a kínai–afgán határon megyünk át, itt három és fél óra a különbség. Érdekesség, hogy az UTC időt bizonyos területeken egy Z betűvel jelölik, mivel a hozzá tartozó tengerészeti zóna jele Z és ez a nullás időzóna (vagyis zéró) 1920 óta. Nagymihály Mátyás: Földrajzi atlasz 5-10. osztályosok számára (Mozaik Kiadó, 2010) - antikvarium.hu. Mivel a NATO által használt ismert ábécében, és a rádiós operátorok is a Z-t Zulu-nak nevezik, ezért az UTC időt is így hívják.
Az Egyesült Királyságban és a Nemzetközösség országaiban, köztük Ausztráliában, Dél-Afrikában, Nigériában, Indiában, Malajziában stb. A GMT még mindig a leggyakrabban használt kifejezés. Az északi féltekén és a déli féltekén számos ország vezeti a nyári időszámítást. A nyári időszámítás (DST) az az óra, amikor az órák előrehaladnak, így az esti órákban több napfény van, a reggeli órák pedig kevesebbek. A nyári időszámításnál az órákat egy órával a tavasz kezdete előtt állítják be, és ősszel visszaállítják. A nyári időszámítás több országban, például Nagy-Britanniában és más európai országokban is nyári időnek számít. A DST egyik példája a brit nyári idő (BST). Ez úgy történik, hogy a polgárok a nap folyamán több órát tölthessenek a napfényben, és így kevesebb este mesterséges világítási módszert használjanak. A BST a Greenwich Mean Time egy órás előre haladása, lényegében a GMT +1. Index - Tudomány - Negyven időzóna alatt a Föld körül. A BST-t 1916-ban hozták létre, amikor egy olyan cselekményt fogadtak el, amely szerint "az adott év meghatározott időszakában az általános célú jogi idő Nagy-Britanniában egy órával a Greenwich-i idő előtt kell, hogy legyen".
Trópusi éghajlati övezet A térítők közötti területeken kialakult éghajlati övezet. Szent Iván éjjele Az a nap, amikor a sarkkörökön éjszaka sem megy le a Nap. Hideg éghajlati övezet A sarkkörök és a sarkok között kialakult éghajlati övezet. 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Mivel 24 óra van egy napban, ezért a Földet 24 időzónára osztották. Ha már tudjuk, hogy egy hosszúsági fok négy perc időeltolódást jelent, azt is kiszámolhatjuk, hány hosszúsági kör fér bele egy órába. Pontosan 15. Tehát, ha csak a hosszúsági köröket vesszük figyelembe, akkor egy időzónába 15 egymás mellett lévő hosszúsági kör van. A Földet 24 időzónára osztották. Két szomszédos időzóna között egy óra az eltérés. Eltérések a fokhálózattól Az országhatárok nem a hosszúsági körök mentén húzódnak. Ha a körök mentén húznánk meg az időzónákat, akkor egy országon belül akár két szomszédos városnál is ugyanabban a pillanatban egy órával többet, vagy kevesebbet mutatna az óra. A nagyobb országokban így sem tudták jobban megoldani, és például az Egyesült Államokban több időzóna is van, de a kisebb és közepes méretűeknél az országhatár mentén húzták meg ezt a vonalat. A hozzánk legközelebb eső zónahatár a magyar-román határon van. A határon túl mindig egy órával később van, mint nálunk.
A tarthatatlan helyzet 1883. november 18-án oldódott meg, amit a két dél napjaként is emlegetnek. Addigra a vállalatok megegyeztek arról, hogy öt időzóna fogja átszelni Amerikát, és minden vasútállomáson visszaállították délre az órákat, amikor az adott időzóna szerint ennek eljött az ideje. Késésben a Föld Akkorra már világossá vált, hogy elkerülhetetlen a világon egységes időzónák bevezetése. Ennek gondolatát már 1858-ban felvetette egy olasz matematikus, Quirico Filopanti (Rómához igazított időkkel, természetesen), de a kanadai Sandford Fleming volt az, aki évtizedekkel később kidolgozta a mai rendszer alapjait, amit az 1884 októberében megrendezett Nemzetközi Meridián Konferencián több jelentős módosítással elfogadtak. "Phileas Fogg, anélkül, hogy sejtette volna, egy nappal megelőzte útitervét - mégpedig kizárólag azért, mert kelet felé utazta körül a földet, míg ha ellenkező irányban, vagyis nyugat felé ment volna, akkor veszített volna egy napot. Phileas Fogg ugyanis keletnek tartva állandóan a nap felé haladt, és ezért számára minden egyes nap annyiszor négy percet rövidült, ahányszor szélességi fokot érintett kelet felé. "