A vevő beköltözött és kiderült, hogy a fűtési rendszer nem működik, a tető beázik, a kémény egy kisebb széltől is ledőlt, egészen odáig, hogy a parketta felpúposodott, a fürdőben leesett a csempe a falról és még hosszan lehetne sorolni. A kérdés ilyen esetekben, hogy ki a felelős. Rejtett volt a hiba? A használt ingatlanok vásárlása során is a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ez adja meg a választ arra kérdésre, hogy ki a felelős. A törvény szerint az eladó hibásan teljesít, vagyis az eladó felel, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. DE… és itt jön a kivétel! Akkor, ha a vevő a szerződés megkötésekor ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett, már nem felel az eladó, vagyis nem lesz hibás a teljesítése. Ez elég egyértelműnek tűnik. Hol itt a kérdés, amivel a Kúriának foglalkoznia kellett? Mikor nem rejtett a hiba, hanem ismert? Jogtár®-kisokos: Döntvénygráf a Jogtáron - Jogászvilág. A Kúria egy elvi bírósági határozatban adott támpontot a válaszhoz.
Mit tud a Jogkódex precedenskeresője? A kúriai egyedi határozatok ezen újszerű kötőerejére és az új jogorvoslati eszközre, a jogegységi panaszra reagálva a Jogkódexen precedenskeresőt hoztunk létre. Így lehetőség van e "precedensképes" kúriai határozatok között az ügytárgy, a bíró, az alkalmazott jogszabályhely szerint keresni. I. A Jogkódex új "Precedenskereső" felületén összegyűjtöttük a precedensképes kúriai ítéleteket. Ezek száma folyamatosan nő, jelenleg 22 862 "BHGY", azaz a közzétett, egyedi érdemi határozat található meg a Jogkódexen (ennél látszólag több BHGY szerepel a a szóba jöhető időszakban, a Jogkódexen viszont a többszörösen feltöltött, de azonos ítéleteket csak egyszer jelenítjük meg). Ezt a számot egészíti ki 3728 "szerkesztett ítélet": EBH (elvi bírósági határozat), BH (a Kúriai Döntések/Bírósági Határozatok folyóiratban megjelent döntvény), BH+ (az online "BH Plusz" válogatás) és AVI (az Adó, Vám és Illeték folyóiratban megjelent döntvény). Szegedi Tudományegyetem | Határozat. A szerkesztett ítéletek ugyan a BHGY-k duplikációi, de mivel ezeket bírák döntvénytárakban való megjelentetésre érdemesnek találták, a precedensképes határozatok keresése során külön is figyelemre méltók.
Ez adja meg a választ arra kérdésre, hogy ki a felelős. A törvény szerint az eladó hibásan teljesít, vagyis az eladó felel, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. DE... és itt jön a kivétel! Akkor, ha a vevő a szerződés megkötésekor ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett, már nem felel az eladó, vagyis nem lesz hibás a teljesítése. Ez elég egyértelműnek tűnik. Hol itt a kérdés, amivel a Kúriának foglalkoznia kellett? Mikor nem rejtett a hiba, hanem ismert? A Kúria egy elvi bírósági határozatban adott támpontot a válaszhoz. Elvi bírósági határozatok és elvi bírósági döntések kiválasztása és közzététele | Kúria. Kimondta ugyanis, hogy "az ismert hibák körébe azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt. " Vagyis, ha a vevő tudott arról, hogy a fürdő fala vizesedik, mert az eladó elmondta, megmutatta, vagy egyértelműen látható volt, akkor az eladó nem felel ezért a hibáért. A vevő ugyanis számolt, illetve számolnia kellett azzal, hogy a vizesedő fal a későbbiekben okoz majd problémákat.
Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából. Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek. Nálunk nincsenek soha véget nem érő körmondatok, latin kifejezések érthetetlen szakszavak. Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán. Page load link
[A fent hivatkozott 2/2014. pontja szerint: "A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható. E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető. Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen. ]